Back to Home

 

 

 

Baráz Csaba

 

A szívközpont őrzői, a pálosok?

 


Már szinte közhely az analógiás gondolkodók számára legalábbis , hogy a Kárpát-medencében található a Föld szívközpontja, pontosabban a pilisi Dobogókő lenne a Föld szívcsakrája. Mondják, a Föld szíve Dobogókőn dobog. Körülötte pedig pálos kolostorok csoportosulnak: Szentkereszt, Szentlélek, Kékes, mintha a pálosok legfőbb titkos feladata eme földcsakra (földi energia-csokor) őrzése, védelme, működtetése lett volna...

Ezt a feltevést erősíti, hogy az ország más részein is, például Felső- Magyarországon, a Mátra-erdőben is van olyan pálos rendház, amely közelében a Dobogó földrajzi nevet is megtaláljuk.

Egertől északra, a szarvaskői határban emelkedő Dobogó-bérc alatti völgyben is rejtőzik egy pálos kolostor romja: Almárban. A Bükk keleti szegletében, a diósgyőri vártól nem messze is volt egy pálos rendház (egy 1304-ben kelt oklevél szerint a remetetestvérek Dyosgewr falu végénél Krisztus Szent Teste tiszteletére alapított egyházban laktak), tőle K-DK-re szintén találunk Dobogó földrajzi nevet (az Avas melletti Csemőkén), csakhogy köztük 6 km-es távolság van, ami kétségessé teszi összetartozásukat.

 
A Mátrában is van egy pálos kolostor Dobogó helynév páros. Az Árpád- kor végén az Aba nemzetségből sarjadt Csobánka család birtoka volt (Aba)Sár, de az egész Szár-patak völgye, így Bene (ma Mátrafüred) is a várral. A bencések mellett a pálos rend itteni jelenlétére több okleveles adat is utal: 1304-ben Csobánka Pál, Sámuel és Dávid az egri káptalan előtt a pálosoknak ajándékozták a Bene nevű birtokuk Veresmart nevű földjét - ma ezt az évszámot tekintik a Szent Pál, Keresztelő Szent János és Szent Sixtus pápa tiszteletére szentelt pálos kolostor alapításának. A 16. századig fennállt páloskonvent klastromát egyesek a mai pálosveresmarti r.k. templom helyén valószínűsítik, mások a ma is álló mátrafüredi kápolna mellett, ahonnan 16. századi leletek és egy épület alapfalai kerültek elő 1887-ben, illetve 1930-ban. Ez utóbbi helyszín a valószínűbb, hiszen az itt magasodó hegy neve Dobogó.

Egyébként ez a Dobogó nevű hegy, melynek tetején ismeretlen eredetű (talán őskori) földvár található, egy hosszú kősáncokból (Ördögtornya-dűlése) és kőtöltéssel övezett gyűrű-alakú várakból (a gyöngyössolymosi Kishegy, Eremény-tető, a gyöngyös-mátrafüredi Benevár-bérc, az abasári Rónyabérc és a Hajnács-kő) kirajzolódó hatalmas patkó-alakzat gyújtópontjában van.


A Cserhátban szintén található néhány dobogó helynév: Dobogó-tető Hollókő és Kutasó közt, valamint Dobogó- hegy Kutasó és Herencsény között. Pálos kolostorról ezen a vidéken nincs tudomásunk, hacsak nem a 20 km-re délnyugatra lévő Nézsa határában lévő romok azok, melyeket egy helyi hagyomány kapcsolatba hoz a pálosokkal.

 
A Börzsönyben is találunk pálos-dobogó párost (pontosabban: hármast). A márianosztrai pálos kolostor, valamint tartozéka, az ún. toronyaljai kolostor és a hegység északi részén lévő Dobogó-hegy közti összefüggés sokkal nagyobb léptékű, mint az eddig bemutatottak, hiszen mindkét klastrom egyaránt 20-20 kilométerre van a Dobogó- hegytől. Hogy mégis kapcsolódnak egymáshoz, azt a Börzsöny természetföldrajzi és történeti topográfiája is alátámasztja: patkó-formába rendeződött természeti képződmények (geológiai és geomorfológiai alakzatok) és várláncolatok. A Börzsöny egy központi kalderás vulkánrom: egyesek szerint hatalmas sztratovulkán maradványa, amely 16-15 millió évvel ezelőtt 14 km átmérőjű és 1400 méter magas lehetett. Ma a legfiatalabb belső vulkáni kúp roncsa, a központi (Fekete- pataki) kaldera határozza meg a hegység tömegét. A kaldera peremét a patkó-formába rendeződő hegyvonulat jelöli ki, amelynek legmagasabb pontja a Csóványos (938 m) az Oltárkövekkel, ahol Ipolyi Arnold szerint pogány őseink áldoztak; a félkör közepén van egy mesterséggel vésett kerek verem, melybe a sejtelem szerint az áldozati barmok használatlan részei vettettek; szomszédságában állnak a Pogányvár és Kamorvár nevű rom várhelyek. A Csóványos a tengelyében (fókuszában) van annak a hatalmas, nyújtott patkó- alakzatnak, melyet középkori várak rajzolnak meg.

 
Ennek délnyugati sarkát az ipolydamásdi Zuvár alkotja alig két kilométerre bentebb áll a nosztrai pálos kolostor , majd a perőcsényi Salgóvár, a Bernecebarátiban álló Templom-hegy (őskori és Árpád-kori sánc rekeszes faszerkezettel) következik. Az északi szegletben Hont vára (vörösre égett, faszerkezetes sánc) áll. A patkó keleti ágát Drégely vára, a diósjenői Kámor és Csehvár, a Szokolya-Királyrét fölött magasodó Vár-hegy, valamint a Bibervár (Pusztatorony) alkotja. Ettől a vártól D-DNy-ra 300 méterre, a völgy túlsó oldalán láthatók a toronyaljai pálos kolostor romjai. A Börzsöny szíve e patkó (D-Dny É-ÉK-i irányú) szimmetriatengelyén, a honti vártól délre dobog. Körülötte a Jelenc-hegy ismeretlen eredetű és funkciójú sáncait, a Bába-hegyet, a Remete-kutat és Hont-Csitár Kutyika nevű búcsújáróhelyét találjuk, melyek így együtt egy szakrális körzetet jelölnek ki. (A hegység őskorinak tekintett sáncvárai a nagybörzsönyi Rustok-hegy, Magyar- hegy, a kemencei Godóvár, Pléska, Magosfa és a diósjenői Pogányvár is félkörívbe rendeződnek, mely láncolat gyújtópontjában mélyen a börzsönyi kaldera belsejében, a Kurucbérci kürtőkitöltés mellett bújik meg Halyagos sáncvára, őrizve a Csóványos kultikus körzetét, az Oltár-köveket.)


Visszaugorva Mátraerdő keleti szegletébe, az Eperjes Tokaji-hegységben (a mai Magyarországra eső részének jelenlegi neve: Zempléni hegység) is dokumentálhatunk két pálos kolostor Dobogó helynév párost. A gönci pálos kolostor ugyanis a Kis-patak völgyében, a Dobogó-hegy alatt bújik meg. Tőle keletre, a pata formájú, patkó alaprajzú (!) Sátor-hegyek északi tagjának, az 514 m magasságú Magas- hegynek északkeleti oldalát szintén Dobogónak nevezik, s alatta Sátoraljaújhely városa által bekebelezve áll a legkorábban megalakult pálos kolostoraink egyike: az Újhelyi.



BARÁZ CSABA (Az Élő táj 2, 2002. című könyvben megjelent cikk bővített változata)

2005. február 04