A KGB titkos dokumentuma

A leigázás 45 alapelve, avagy hogyan bánjunk a bennszülöttekkel

 

Az alábbi cikk a Kapu folyóirat 1990. februári számában jelent meg. Bár az irat Lengyelországról szól, a hideg részletességgel kidolgozott módszer vélhetően nem cseng ismeretlenül Magyarországon sem. És bár mindez csak történelem, a szóhasználat és a konkrét módszerek nemegyszer megdöbbentő áthallásokkal bírnak a mára is. Az alábbiakban első kézből autentikus forrásból ismerhetjük meg azokat az elveket, amelyek szerint a D-209-es ügynököt is foglalkoztató titkos szolgált mögött álló félelmetes hatalmi gépezet, a KGB dolgozott, melynek figyelmét, mint látható, a legkisebb részlet sem kerülte el.

 

KAPU

 

A következő szöveget Lengyelországból szereztük. Az eredeti orosz nyelvű verziót Boleslav Bierut egykori lengyel köztársasági elnök szobájában találták meg. Az írás azokat az irányvonalakat tartalmazza, amelyeket a KGB Moszkvában székelő centruma dolgozott ki a Varsóban működő sejtje számára. Hogy milyen úton-módon került Bierut irodájába, nem tudni, de feltehetőleg nem kellet nagy vargabetűt leírnia, tudniillik, Bierut egyike volt a KGB háború előtti lengyel ügynökeinek. A hideg módszeresség, amellyel a KGB előkészítette Lengyelország teljes mértékű alárendeltségét a nagyhatalom érdekeinek, még ma is ámulatot kell, hogy keltsen. Valamint egy kérdést fogalmaz meg: a Budapesten működő KGB kirendeltség
kapott-e ilyen, vagy hasonló útmutatásokat? Sajnos, ez nem kizárt, ugyanis a Magyar Dolgozók Pártja ötvenes évekbeli és az MSZMP későbbi gyakorlata alapjában véve nem különbözik-e a KGB-utasítás szellemétől és alapelveitől.

A szöveg lengyelül a múlt év őszén (1989-ben – a szerk.) jelent meg a Nowy Dziennik hasábjain. A magyar fordítás a lehető legpontosabb. Tekintetbe véve a szerzőgárda mivoltát, a stílus csinosításáról le kellett mondanunk (a fordítók).

 


 

Moszkva 2.6.1947:

(szigorúan titkos)

K. AA/CC 113

Utasítás NK/003/47

 

  1. A nagykövetség épületeinek területén tilos a bennszülöttek soraiból általunk beszervezett informátorokat fogadni. Az ezekkel az emberekkel való találkozásokat egy erre kijelölt szolgálat szervezi, a találkozók kizárólag nyilvános helyeken történhetnek. Az információkat a nagykövetség veszi át különleges szolgálatunk közreműködése mellett.
  2. Főként annak kell nagy figyelmet szentelni, hogy a katonáink és a civil lakosság között semmiféle kapcsolat ne jöhessen létre. Megengedhetetlen, hogy tiszti kádereink a bennszülötteket azok lakásaiban látogassák, szintén megengedhetetlen egyszerű sorkatonák bennszülött nőkkel való érintkezése, megengedhetetlen a katonáink és a bennszülött lakosság, katonaság közötti kapcsolatteremtés.
  3. Meggyorsítani azon bennszülöttek likvidálását, akik Lengyelország Kommunista Pártjával, a Lengyel Szocialista Párttal, az interbrigadistákkal, a Lengyel Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, a hazai hadsereggel, a parasztzászlóaljakkal és más társaságokkal és szervezetekkel állnak kapcsolatban, amelyek nem a mi kezdeményezésünk folytán keletkeznek. Ennek az ügynek az érdekében ki kell használni a fegyveres ellenzék jelenlétét.
  4. Ügyelni kell arra, hogy minden fegyveres akcióban azok a katonák vegyenek részt, akik a Kosciuszko-hadseregbe (Szovjetunió területén a Vörös hadsereg oldalán harcoló lengyel hadsereg) való belépésük előtt országunk (Szovjetunió) területén tartózkodtak. És elérni teljes megsemmisítésüket.
  5. Meg kell gyorsítani az összes párt egy szervezetbe történő egyesítését, ügyelve arra, hogy minden kulcsszerep olyan embereknek jusson, akik különleges osztályunk szolgálatában állnak.
  6. Egyesíteni az összes ifjúsági szervezetet, és járási vezetőtől felfelé a vezető helyekre különleges szolgálatunk által jóváhagyott embereket kell helyezni. Még a végső egyesítés előtt likvidálni kell a cserkész mozgalom ismert vezetőit.
  7. Megszervezni és figyelni arra, hogy a pártkongresszusok küldöttei által megválasztott funkcionáriusok az előttük álló teljes időszakra ne tartassák meg mandátumaikat. A küldöttek semmi esetre sem hívhatnak össze vállalatok közötti gyűléseket. Ha nincs más megoldás, és ha egy ilyen gyűlést mindenképpen össze kell hívni, el kell távolítani azokat az embereket, akik a koncepciók tervezésében és követelések felterjesztésében aktivitást fejtenek ki. Minden elkövetkezendő kongresszusra új küldötteket kell válogatni, csakis olyanokat, akiket különleges szolgálatunk szemel ki.
  8. Különös figyelmet kell szentelni a szervezési képességekkel rendelkező és népszerűségre esélyes egyéneknek. Az ilyen embereket be kell szervezni, amennyiben ellenállást tanúsítanak, nem engedni őket magasabb posztra.
  9. Elintézni, hogy az állami alkalmazottak (a biztonsági szerveket és a bányaipart kivéve) alacsony fizetést kapjanak. Ez első sorban az egészségügyet, a bíróságokat, a közművelődési szférát, valamint a vezető beosztásban dolgozókat érinti.
  10. Minden kormányszervezetben, valamint az üzemek többségébe különleges szolgálatunkkal együttműködő egyéneket kell beépíteni. (A helyi közigazgatási szervek tudomása nélkül.)
  11. Különleges figyelmet kell szentelni annak, hogy a bennszülött sajtó ne közölje a hozzánk szállított áru mennyiségét és fajtáit. Úgyszintén nem szabad ezt üzletnek nevezni. Ügyelni kell arra is, hogy a sajtó kiemelten írjon a bennszülötteknek kiszállított áru mennyiségéről. Emellett meg kell említeni, hogy ez az árucsere-forgalom keretén belül történik.
  12. Nyomást kell gyakorolni, a bennszülött hivatalokra, hogy azon személyek, akik földet, parcellát, telket szereznek, ne arról kapjanak papírt, hogy tulajdonosok, hanem csak arról, hogy azt kiutalták.
  13. A paraszti magángazdálkodással szemben olyan politikát kell folytatni, hogy a magángazdálkodás ráfizetéses legyen, esetleges minimális haszonnal járhasson. Ezután pedig el kell kezdeni vidéken a kollektivitást. Amennyiben nagyobb ellenállás keletkezik, csökkenteni kell a termelőeszközök kiosztását és növelni kell az állami beszolgáltatási kötelezettségek kvótáit. Ha mindez nem vezetne eredményre, meg kell szervezni, hogy a mezőgazdaság ne tudja fedezni az ország élelmiszer-ellátását, a hiányzó mennyiséget behozatallal kelljen pótolni.
  14. Mindent megtenni annak érdekében, hogy a határozatok és rendeletek, legyenek azok jogi, gazdasági vagy szervezeti jellegűek, megfelelően pontatlanok legyenek.
  15. Mindent elkövetni annak érdekében, hogy az egyes ügyek tárgyalásával egyszerre több komisszió, hivatal és intézmény foglalkozzon, de egyikük sem hozhat határozatot, mielőtt a többiekkel konzultált volna. (Kivételt képeznek a bányaipart érintő ügyek.)
  16. Az üzemi önkormányzatok semmiféleképpen sem fejthetnek ki hatást az üzem tevékenységére. Kizárólag a határozatok teljesítésén dolgozhatnak.
  17. A szakszervezetek nem szegülhetnek ellen az igazgatóság utasításainak. A szakszervezeteket más feladatokkal kell elfoglalni, úgymint a vállalati üdültetések szervezése, a nyugdíj- és kölcsönkérelmek elbírása, kulturális és szórakoztató programok, kirándulások szervezése, a hiánycikkek elosztásának megszervezése, a politikai vezetés határozatainak és nézeteinek az igazolása.
  18. Meg kell szervezni, hogy csak azokat a dolgozókat és vezetőket léptessék elő, akik a rájuk bízott feladatokat példamutatóan végrehajtják, és akik nem hajlamosak azon problémák analizálására, amelyek túlérnek tevékenységük határain.
  19. Azon bennszülöttek tevékenységéhez, akik párt-, állami és gazdasági funkciókat viselnek, olyan feltételeket kell kiadni, hogy azok alkalmazottaik szemében kompromittálják őket, és lehetetlenné tegyék visszatérésüket eredeti környezetükbe.
  20. A bennszülött tiszti káderekre csak ott bízható felelős pozíció, ahol már el vannak helyezve különleges szolgálatunk emberei.
  21. Minden fegyveres akció és éleslövészet alatt a lőszer mennyiségét fegyverre való tekintet nélkül állandóan szigorúan ellenőrizni kell.
  22. Megfigyelés alatt tartani minden tudományos kutatóintézetet és laboratóriumot.
  23. Nagy figyelmet kell szentelni a feltalálóknak és az újítóknak, valamint fejleszteni és támogatni tevékenységüket, de minden egyes találmányt következetesen fel kell jegyezni, a jelentés pedig a központba küldendő. Csak azon találmányok megvalósításához szabad hozzájárulni, amelyek a bányaiparban hasznosíthatók, valamint azokat, amelyek különleges utasításainkban vannak feltüntetve. Nem valósíthatók meg azok a találmányok, amelyek a termelés növelését, ezzel párhuzamosan pedig a nyersanyagbányászat visszaesését eredményeznék, vagy akadályoznák a határozatok teljesítését. Ha egy találmány már ismertté vált, meg kell szervezni annak külföldre való eladását. A találmány értékéről és leírásáról szóló dokumentumok közlése megengedhetetlen.
  24. Az egyes szállítmányok pontosságában zavarokat kell előidézni. (Kivéve az NK 552-46. számú utasításban szereplő szállítmányokat.)
  25. Az üzemekben kezdeményezni kell a különböző problémafeltevő és szakmai értekezletek összehívását, feljegyezni az ott elhangzott javaslatokat, észrevételeket és azok szerzőit.
  26. Népszerűsíteni kell a dolgozókkal folytatott beszélgetéseket, amelyek időszerű termelési témákkal foglalkoznak, valamint olyan beszélgetéseket, amelyben helyet kap a múlt és a helyi problémák bírálata. Nem szabad engedni azonban a bírálatjelenségek okainak megszüntetését.
  27. A bennszülött vezetés nyilvános fellépései lehetnek nemzeti és történelmi színezetűek, de azok nem vezethetnek a nemzet egységéhez.
  28. Figyelni kell arra, nehogy az újjáépítés alatt álló, vagy az újonnan felépített városokban és lakótelepeken léteznek-e olyan vízvezetékrendszerek, melyek nincsenek rákötve a fő vízhálózati rendszerre. A régi, nem bekötött vízvezeték rendszereket és az utcai kutakat szisztematikusan fel kell számolni.
  29. Az ipari objektumok rekonstrukciója és építése során ügyelni kell arra, hogy az ipari hulladékok azon folyókba legyenek irányítva, melyek ivóvíztartalékként szolgálhatnak.
  30. Az újjáépített városok és az új lakótelepek lakásaiban nem lehetnek többlethelyiségek, melyekben hosszabb időre háziállatokat lehetne tartani, vagy nagyobb mennyiségű élelmiszer-tartalékot felhalmozni.
  31. A magántulajdonban lévő termelővállalatok és az iparosok csak olyan alapanyagot és berendezéseket kaphassanak, amelyek meggátolják a jó minőségű áruk előállítását. Ezen termékek árai magasabbak legyenek, mint az állami vállalatok hasonló termékei.
  32. Elő kell idézni a hivatali adminisztráció minden szinten történő maximális terebélyesedését. Megengedhető az adminisztratív szervek tevékenységének bírálása, de semmiképpen sem engedhető meg számbeli megfogyatkozásuk és normális működésük sem.
  33. Ügyelni kell minden gyártási tervre a bányaiparban, valamint a megfelelő instrukciókkal megjelölt vállalatokban. Meggátolni a belföldi piac ellátottságát.
  34. Különös figyelmet kell szentelni az egyházaknak. A kulturális, nevelő munkát úgy irányítani, hogy általános ellenszenv alakuljon ki ezen intézmények ellen. Figyelni és ellenőrizni az egyházi nyomdákat, levéltárakat, prédikációkat, az énekeket, a vallásoktatás tartalmát, de még a temetési szertartásokat is.
  35. Az alap-, illetve szakiskolákból, de különösen a közép- és főiskolákból el kell távolítani azokat a tanítókat, akik köztekintélynek és népszerűségnek örvendenek. Helyüket kinevezett emberekkel kell feltölteni. Meg kell szüntetni a tantárgyak közötti különbségeket, korlátozni a forrásmunkák kiadását, és a középiskolákban a latin és az ógörög nyelv, általános filozófia, logika és a genetika oktatását. A történelem oktatásában nem szabad megemlíteni, hogy melyik uralkodó szolgálta vagy akarta szolgálni az ország javát, viszont rá kellett mutatni a királyok zsarnokságára és az elnyomott nép harcára. A szakiskolákban be kellett vezetni a szűk specializációkat.
  36. Inspirálni kell olyan állami művészeti és sportrendezvények megrendezését, amelyek a bennszülöttek harcát ünneplik a (az oroszokat kivéve, különösen a német) megszállókkal szemben, s amelyek a szocializmusért vívott harcot hirdetik.
  37. A helyi kiadványokban nem engedhető meg azon bennszülöttekről szóló művek megjelenése, akik a forradalomig és a második világháború alatt éltek.
  38. Ha létrejön egy olyan jellegű szervezet, amelyik ugyan támogatná az országunkkal való szövetséget, de ugyanakkor szorgalmazná a hivatalos vezetés gazdasági tevékenységének ellenőrzését, azonnal be kell indítani ellene – nacionalizmus és sovinizmus vádjával – egy rágalomhadjáratot. Ezt következőképpen kell csinálni: emlékhelyeink megszégyenítését, temetőink megrongálását, nemzetünk és kultúránk befeketítését hirdető és a velünk kötött egyezmények értelmét kétségbe vonó röplapok kiadás. A propaganda munkába be kell vonni a bennszülötteket, és kihasználni a velük szemben létező gyűlöletet.
  39. Gondoskodni a hidak, utak és az összekötő hálózat kiépítéséről és felújításáról, hogy egy szükséges katonai intervenció esetén gyorsan és mindenoldalról elérhető legyen az ellenállás helyszíne, vagy az ellenzéki erők összpontosításának helye.
  40. Odafigyelni arra, hogy a politikai ellenzék képviselőit lecsukják. Megdolgozni azokat az ellenzékieket, akik a bennszülött lakosság tekintélyét élvezik. Az ún. véletlen események során, mielőtt még betörnének a köztudatba, likvidálni, vagy köztörvényes kihágás vádjával bezárni őket.
  41. Meg kell gátolni a politikai perekben elítélt személyek rehabilitációját. Amennyiben ez a rehabilitáció elkerülhetetlen, csak azzal a feltétellel lehetséges ezt megtenni, hogy az eset bírói műhibának minősül, nem lesz perújrafelvétel, valamint a hibás ítélet okozói (bírák, tanúk, vádlók és informátorok) nem lesznek beidézve.
  42. Azokat a párt által kinevezett vezetőket, akik tevékenységükkel károkat okoztak, vagy az alkalmazottak elégedetlenségét idézték elő, ne állítsák bíróság elé. Drasztikus esetekben vissza kell hívni őket funkciójukból, és más hasonló, vagy magasabb szintű pozíciókba kell helyezni őket. Végső esetben vezető állásba kell tenni őket, és a későbbi változások idejére kádertartalékként számolni velük.
  43. Nyilvánosságra kell hozni azoknak a vezető pozíciókban dolgozó személyeknek a pereit (elsősorban a hadügyben, minisztériumokban, főbb hivatalokban, iskolaügyben dolgozókról van szó), akiket népellenes, szocializmus ellenes és az iparosítást ellenző tevékenységgel vádolnak. Ez a dolgozó tömegek figyelmét felkelti.
  44. Munkahelyeken gondoskodni kell a különböző funkciókban dolgozó emberek leváltásáról, és a legkisebb szakértelemmel rendelkező iskolázatlan munkásokkal helyettesíteni őket.
  45. Meg kell szervezni, hogy a főiskolákra a legalacsonyabb társadalmi származók kerüljenek be elsősorban, akiknek nem érdekük szakértelmük növelése, csupán a diploma megszerzése.

 

(Fordította: Badin Áddám és Lékó István)