Back to Home

 

Siklósi András

 

Böjti fohász

 

Alszik alszik szinte minden

halálos zord néma csendben

Bár közeleg jön a húsvét

tombol a tél támad ismét

Erdő mező csonttá dermed

növény állat pusztul szenved

 

Hófúvásban jégben élünk

egyre fogyunk s hull a vérünk

Temetőben ifjúságunk

a szakadék szélén állunk

nyakunkon a hóhér bárdja

süllyedünk az éjszakába

Csak a zsarnok vasárnapol

s bennünket a sárba tipor

 

Ébredj ember ébredj élet

ébredj gyönyörű természet

Süss fel nap süss perzselj hétrét

tündököljön föl a húsvét

 

Engedd Isten hogy a néped

hittel zengje dicsőséged

Add vissza elrabolt álmunk

évezredes szabadságunk

Idegen ne bántson minket

ne fossza ki a földünket

ne alázzon ne védjen meg

ne szeressen s ne öljön meg

„Testvérre” nincs több szükségünk

söpörd ki az ellenségünk

sújts le tigrisre cápára

taposs rá a viperára

Elég volt a vereségből

gyalázatból rettegésből

Meguntuk a börtönt bitót

a sok férget rongy besúgót

Elég volt a szolgaságból

rombolásból és romlásból

 

Esedezve kérve kérünk

engedj újra szépen élnünk

Adj hazánknak tisztességet

bort búzát és békességet

méltó népet és virágzót

förgetegben is megállót

Fordítsd felénk derűs orcád

 

Tavaszodj ki Magyarország