Forrai Sándor, a "Tanár úr" a rovásírás tudósa, oktatója, terjesztője. Munkácson született 1913 március 18-án. Innen a trianoni békediktátum következtében menekülniük kellett, mert édesapja, aki az ottani városi rendőrségen dolgozott, egymaga negyvenezer aláírást gyűjtött össze a rutének között a visszacsatolás érdekében. A kisfiú, akit szülei a zöldhatáron menekítettek át testvérével együtt, már korán, a családi otthonban megismerkedett a hazaszeretettel, ennek a hazának az értékeivel. Édesapja a Turán Szövetség tagja volt Zajti Ferenc íróval együtt, Forrai Sándor így került kapcsolatba a magyar őstörténettel, a cserkészettel, a rovásírással.

Elemi iskoláit édesapja szolgálati helyén Diósgyőrben végezte. Középiskolába a nyíregyházi Evangélikus Gimnáziumba és Újpesten járt. A katonaság után 1935-ben a rendőrségen irodai alkalmazott lett, ahol megtanulta a gyors- és gépírást. Ekkor vette észre a hasonlóságokat a Marsigli által lemásolt rovás botnaptár rövidítései és a gyorsírás között. 1939-ben felesége, Marika gyors- és gépíró iskolát alapított, amelyet 1952-ben államosítottak. Az iskolában Forrai Sándor a szaktárgyakat másodállásban tanította és kitűnő eredményeket ért el. Marika több gyors- és gépírásos tankönyvet írt, ezeket átdolgozták feltételes reflexológiára.

A kör története

A 2000. évi Kárpát-medencei Rovásírásverseny után Forrai Sándor felhívta a rendezvénynek helyt adó Móra Ferenc Általános Iskola (1163 Bp. Ida u. 110.) igazgatóját, Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriellát és köszönetét, valamint elismerését fejezte ki. Friedrich Klára és Szakács Gábor ezt követően felvette a kapcsolatot Forrai tanár úrral, aki megismerve addigi tevékenységüket, kutatási területüket, 2000 novemberében írásban javasolta nekik a Magyar Rovók és Rovásírók Országos Szövetségének létrehozását, egyúttal Szakács Gábort felkérte az elnöki feladatok ellátására. A házaspár barátai segítségével megalakította a röviden csak MAROSZ-nak nevezett szövetséget, amely 2003-ig szervezte a Kárpát-medencei Rovásírásversenyeket.

Alakulásának időpontja: 2004. január 1.

Alapítói: Friedrich Klára és Szakács Gábor

Alakulásának előzményei:
A jogelőd Magyar Rovók és Rovásírók Országos Szövetsége betöltötte feladatát, azaz rendezvényeivel, versenyeivel az egész Kárpát-medencében elismertette tevékenységét. Ezt követően célszerű volt a rovásírással kapcsolatos feladatok ügyintézésének egyszerűsítése.

Célja:

• Forrai Sándor elévülhetetlen érdemeinek népszerűsítése, a Kör tagjainak iránta tanúsított tisztelete a névválasztással
• a rovásírás terjesztése, tanítása
• a tagok rovásírással, a magyar őstörténettel kapcsolatos ismereteinek önképzéssel történő bővítése
• a saját, és a szervezettel együttműködő csoportok tagságának összehozása érdeklődésük szerint
• a magyar beszéd tisztaságának megőrzése
• a természet és az állatok szeretetének népszerűsítése
• az egészséges életmód terjesztése
• a hagyományos párkapcsolatok és a családközpontú szemlélet fontosságának középpontba állítása

Módszere: a Rovásírók Napjának évenkénti megrendezése, lehetőleg március hónapban a Magyarok Házában, valamint a Kárpát-medencei Rovásírásversenyek évenkénti megszervezése.

Tagság:

• minden olyan személy, aki a fenti célokkal és módszerekkel egyetért
• a fent említett rendezvények költségeinek biztosítása érdekében havi 500 forintnak megfelelő, egy összegben fizetendő 6000 forintos hozzájárulás, ennek fejében, a befizetés napjától kezdődő, egy naptári éven át érvényes igazolás átadása; hivatalos beosztások - elnök, alelnök, titkár, pénztáros - nincsenek, elvégzendő feladatok, megvalósítandó célok és vállalások annál inkább.

Friedrich Klára és Szakács Gábor      (http://www.rovasirokor-forrai.xw.hu )
Budapest, 2004.     

Friedrich Klára

A rovásírásról

A rovásírás fogalmát és jelentőségét Friedrich Klára 1999. október 28-án a Magyarok Házában, a Magyar Műveltség Szolgálat előadássorozatában így határozta meg:

A rovásírás a magyarok őseinek az írása, a legelső írásrendszerek közé tartozik, vagy maga az ősforrás, amelyből minden nép merített írásrendszere kialakításakor. Kárpát-medencei jelenléte régészeti leletekkel bizonyathatóan 8-9 ezer éves.

Ebből következik, hogy legalább ennyi ideje a Kárpát-medence őslakói vagyunk. A rovásírás bizonyítja szkíta-hun-avar-magyar folytonosságunkat, mert ezeknek a népeknek régészeti emlékein megtalálható.

A rovásírás emlékei bizonyítják, hogy a magyarok ősei már az újkőkorban írástudók voltak, míg Nagy Károly frank császár még a 8. században sem tudott írni-olvasni.

A rovásírás cáfolja az alábbi történelmi hazugságokat:

• 896-os besenyő beüldözéses honfoglalás
• őseink sámán vallása és pogánysága
• hogy csak 1000 táján a nyugati térítő papoktól tanultunk meg írni-olvasni
• a finnugor származás és nyelvrokonság elmélet.

A Forrai Sándor Rovásíró Kör postacíme: 1163 Budapest, Sasvár u. 53., villámlevél: szakacsgabor@axelero.hu Távbeszélő: (00/36)1-403-1086, 06/30/431-1281, honlap: http://www.rovasirokor-forrai.xw.hu