Back to Home

 

 

                                                        Friedrich Klára

 

 

Újabb adatok az Attila-Atilla névváltozathoz

A 2003-ban megjelent Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás című könyvünkben egy gyűjteményt adtam közre nagy hun királyunk nevének változatairól. Ezeket szeretném most kiegészíteni. Az áttekinthetőség kedvéért gyűj­teményemet három csoportba osztottam: Attila, Atilla és egyéb változatok.

Attila

Victoris Tonnensis történetíró 6. sz., Chronica Gallica 7. sz., Fredegarius Scholasticus történetíró 7. sz., Paulus Diaconus történetíró 8. sz., Teophanes Confessor történetíró 8. sz., IV. Béla 13. század. , Raffaelo Santi olasz festő 16. sz., Zrínyi Miklós költő, hadvezér 17. sz., Bessenyei György drámaíró 18. sz., Széchenyi István, Kőrösi Csoma Sándor 18-19. sz., a „leg­nagyobb magyar” 18-19. sz., Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész 19. sz., Kállay Ferenc történész 19. sz., Szász Károly műfordító, drámaíró 19. sz., Orlay Petrics Soma festő 19. sz., Fischer Károly Antal rovásírás kutató 19. sz., Than Mór festő 19. sz., Juszkó Béla festő 19. sz., Horvát István törté­nész 19. sz., Verdi opera 19. sz., Benedek Elek író 19-20. sz., Csontváry Kosztka Tivadar festő 19-20. sz., Huszka József tanár, festőművész 19-20. sz., Sebestyén Gyula néprajzkutató 19-20. sz., Debreczenyi Miklós rovásírás kutató 19-20. sz., gróf Blaskovich János, a tápiószentmártoni Attila domb felfedezője, az Attila városa című mű szerzője 20. sz., Fettich Nándor régész 20. sz., Fáy András író 20. sz., gróf Czegei Wass Albert író, költő 20. sz., Baráth Tibor történész 20. sz., Dümmerth Dezső történész 20. sz., Padányi Viktor történész 20. sz., Götz László orvos, történész 20. sz., Vörös János szobrász, soproni Attila szobrán rovásírással szerepel hun királyunk neve 20. sz., Juhász Vilmos történész 20. sz., Csete György építész 20. sz., Aradi Éva történész 20. sz., Daczó Lukács Árpád, Ferences-rendi szerzetes 20. sz., Nemeskürthy István művelődéstörténész 20. sz., Dr. Farkasinszky Tibor történész 20. sz., Noszlopi Németh Péter Pilis-kutató 20. sz., Baráz Csaba kutató 20. sz., Hankó Ildikó történész 20. sz., Szelestey László néprajzkuta­tó 20. sz., Grandpierre Attila csillagász 20. sz., Andrássy Kurta János szob­rász, Pilis-kutató 20. sz.

 

Atilla

A Csíki-székely krónikában 18. sz., Székely népdal szövegben 1863-ból, Gárdonyi Géza író 19. sz., Halis István történész 20. sz., Pataky László rovásíráskutató 20. sz., Kocsis István történész 20. sz., Molnár V. József néplélekrajz kutató 20. sz., Szőke István Atilla költő 20. sz., Radics Géza

történész 20. sz., a tápiószentmártoni Atilla szobor felirata 20. sz., Bíró József történész 20. sz., Szörényi Levente zeneszerző 20. sz., Sebestyén László történész 20. sz.

Egyéb változatok

A germánok a runa jeleket kis szögletes kövekre felróva bőrzacskóban hordták magukkal. Minden betűhöz tartozott egy név, az Ó betűhöz például Othila. Odin, a főisten kockája üres volt, valószínűleg ő volt az „ász”.

A 16. században Székely István krónikájában 12-szer mint Atila, 2-szer Atilla, a leszármazási névsorban ismét Atilla fordul elő.

Nibelung ének: Etel, Etele (ford. Szász Károly 11-12. sz.), az óizlandi germán mondában, az Eddában: Atli, Mahmud Terdzsümán török krónikás: Atilus 15. sz., Heltai Gáspár krónikás: Atila, Athila 16. sz., Arany János a tervezett Csaba trilógia versrészleteiben 1855/56-ban szinte minden változatot szerepeltet: Etel, Etele, Átilla, Attila, Átila. Kós Károly építész: Atila, Vajda János öt felvonásos drámájában Etele, Ipolyi Arnold a Magyar Mythologia írója: Etele 19. sz.

Hasonló hangzású nevet, Attalosz-t viselt a i.e. 4. században Nagy Sándor apjának, Makedóniai Fülöpnek egyik apósa, továbbá az i.e. 2. században egy pergamoni király és könyvtár alapító, valamint a Volga folyó régi török neve Etil.

Több, mint száz éve, 1899-ben jelent meg Tóth Béla Magyar ritkaságok című könyve az Atheaneumnál (Reprint – Anno Kiadó). 12 oldalon keresztül követhetjük a szerző izgalmas nyomozását, vajon az atilla díszruha neve olasz eredetű-e? Tóth Béla megállapítása: a hun király nevét Attilának, a tiszteletére elnevezett, magyar szabású ruhadarabot atillának írják.

Természetesen a lista nem teljes, mindenki gyűjtögessen hozzá kedvére. Akár Attilának, akár Atillának írjuk nagy királyunk nevét, legfontosabb, hogy ősapánkat lássuk benne, kinek idejében hazánk hatalmas és dicsőséges volt, mert idegen papok, pénzváltók, uzsorások bebocsáttatást, földet, ha­talmat nem nyerhettek.