Balla Gábor

HABSBURG TÁMADÁSOK

            Az 1997. augusztus 20-i ünnepségek újból a gyalázat jegyében teltek el, melyben a főszerepet Göncz Árpád mellett a Habsburgok vitték.  Most már nem jól leplezett aknamunkáról, hanem nyílt magyarellenes támadásokról van szó, ezt csak a vakok nem látják. 

            Egy módszeres, összehangolt Habsburg támadás bontakozik ki előttünk.  Sokan azt hiszik, hogy Habsburg restauráció van a háttérben.  Nem szeretnék okos lenni ebben a kérdésben, de szerintem ennél többről, másról van szó, mégpedig a nemzetközi zsidó-szabadkőműves hatalom-kiterjesztésről, amit ők „Európa” címkével próbálnak álcázni. 

            Nézzük csak sorjában az utóbbi hetek eseményeit, amikor a Habsburgokat helyezték előtérbe a tömegtájékoztatásban.  Jó lesz komolyan venni ezeket a támadásokat, mert különben elkésünk ezzel is, ami a védekezést illeti.  Most még kivédhetjük ezeket a támadásokat, de lehet, hogy holnap már késő lesz.

            Az ünnep előtt az idegen kézben lévő, a Duna TV műsort szentelt Habsburg Mihály főhercegnek, aki – eldicsekedett – a MINDSZENTY ALAPÍTVÁNY-nak az elnöke ökumenikus kápolnát avatott Lakiteleken, miközben a magyar nyelvet törve beszéli, de a négy évszázados Habsburg uralomról nem szól semmit.  Pedig a riporter erről is kérdezi, de ő azzal menti ki magát és családját, hogy ő a József nádori ágból származik.  Ottó apját agyondicséri, és úgy nyilatkozik, mintha Magyarország felett csak nekik lenne rendelkezési joguk.  Hiszen itt vannak az ő „őseik”.  Nem kevesebbet állít, minthogy apja, Ottó nevelte „hazaszeretetre”.  Ottónak legalább hat állampolgársága van jelenleg, egy nemzetközi nagymester.  A főherceg jelenleg Bécsben él, de ő is ideköltözött már.  Végül, azzal fejezi be épületes nyilatkozatát, „nem kell tartanunk egy újabb Habsburg uralomtól Magyarországon!”  Amit nálunk most a Habsburgok csinálnak ennek pontosan az ellenkezője valósul meg.

            Habsburg Ottót már több tucat magyar város díszpolgárává avatta, legutóbb augusztus 20-án Széchényben történt meg ez a gyalázat.  Mindenütt a helyi vezetők betemetnek idáig.  De ez még nem volt elég, mert Ottó újabb pimasz kijelentést tett az ünnepnapon, amit a rádió is idézett, miszerint Rákóczi Ferenc fejedelem is örülne annak, amit most ő csinál, a magyar nép „érdekében”. 

            De, hogy a Római Katolikus Egyház se maradjon ki a dologból, arról is tett Habsburg Ottó.  Köztudott, hogy többszázéves szabadságküzdelmünk alatt a Katolikus Egyház végig Habsburg hű volt, akárcsak most is.  A Szent István bazilika előtti ünnepségen Paskai bíboros, esztergomi érsek nem győzte méltatni, Habsburg Ottót és családját, akiket a kamerák is sűrűn mutogattak és a menet élén Habsburgok haladtak, Göncz Árpád mellett.  Paskai bíboros egyetlen szóval sem említette az ország sanyarú helyzetét, egyetlen szó sem hangzott el a több millió nyomorgó magyarról és arról, hogy milyen magyar üldözések folynak mindenütt:  Anyaországban és az elrabolt részeken. 

            Persze a lapok is kiveszik részüket a Habsburgok dicsőítéséből, ezek közül csak kettőt említek.  A KAPU c. lap 96/5-ös számában egy amerikás gyászmagyar mutatja be Ottó dicstelen pályafutását.  Többek között így jellemezve amerikai időszakát, a háború alatt: „Ottó főherceget nagyrabecsülő Roosevelt elnök 1943 második feléig általában hallgatott a fiatal trónörökösre és mind inkább elfogadta egy majdani dunai föderáció gondolatát, mely nagyjából magába foglalta volna az akkori Osztrák-Magyar Monarchia államait.  Az akkori tervszövögetés most a Pán-európai Mozgalom által, NATO és EU által kezd valóságot ölteni, aminek a lényege, hogy a magyarságot kipusztítsák. 

            A REFORM c. kommunista hetilap pedig a 97/11-es számában Ottónak, György nevű fiát mutatja be, akit a riporter budai irodájában keresett fel.  Megtudjuk, hogy először 1989-ben járt Magyarországon, s 1996-ban EU követté nevezte ki a Horn-kormány.  A lapban még három parlamenti párt képviselője dicsőíti a Habsburgokat!  Minden törekvésük arra irányul, hogy az Európai akolba tuszkolják be erőszakkal Magyarországot, hogy ott aztán cselédsorban, rabszolgabérekért áldozzák fel a magyarságot, miközben a Habsburgok és idegen bérenceik fölözzék le az ország javait.  Ennek a műveletnek a része a Habsburgok minden tevékenysége.  Vajon a hazai nemzeti pártok mikor ébrednek rá arra, hogy cselekedni kéne?  Gróf Széchényi István: „Régi dolog, hogy az angol főképp a szegénységtől, a francia a nevetségessé válástól, a spanyol az ördögtől, az orosz a cártól fél.  Ha engem, aki szerencsémre magyar vagyok, megkérdeznek, mitől aggódik leginkább a magyar, -- hajlandó vagyok az egész nemzet nevében kiáltani: Semmitől sem olyan rettenetes mértékben, mint egy elfajult, hűtlen lett magyartól!  Ezek az irigységtől, gőgtől szaturált különlegességek nekünk magyaroknak, mindenkor többet ártottak, mint minden más.”

Forrás: NAPFIAI, 1997. nov-dec. szám.