Back to Home

 

Gondoskodó Magyarország

2006. május 26.

 

A PAJZS Szövetség véleménye aktuális politikai kérdésekről

 

Célunk:

A független és szabad Magyarország

 

 

Szittya Világtalálkozó 2006 (Program)

A nemzeti összefogás esélyei az EU szorításában

Trianon emlékezete Szent László szellemében

Nyomtatható változat

Teljes írás

Pannónia Televízió

Mindannyiunkban felmerül a kérdés: miért sújtotta a magyarságot különös igazságtalansággal a „Trianoni békeszerződés”, még a velünk azonos sorsú nemzeteknek is előnyt adva?

Mi volt az a különös ok, amitől – szó legszorosabb értelmében – úgy kellett az igazságtalanság-osztóknak félniük, mint Ördögnek a tömjénfüsttől?

Mi az a különös érték, amit ez a nemzet búvópatakként őriz, és ami megtörheti az igazságtalanság-osztók hatalmát?

Miért kellett látszat-előnyökkel büntetni azokat a nemzeteket, amelyek nemcsak területileg, hanem kultúrájukban is együvé tartoztak?

Van-e összefüggés „a keresztény értékek ellenében a liberalizáció és a világiasodás felé haladó Európai Unió” (XVI. Benedek pápa megfogalmazása) ránk kényszerítése és Trianon között?

 

Megadta a választ ezekre a kérdésekre 1962-ben XXIII. János pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásakor mondott beszédében:

„ .... hamis és ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok, az archeológia és geológia, nem különben a megtalált Sumír Első-Biblia (Ur, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956) is mindent világosan feltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontosságot, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt nép(ek)nek (sumír, akkád, kéld, babyloni) megmásított történelme.

Szóval, kötve vagyunk, valami ósdi judaizmussal és nekünk nem elég Krisztus, az Isten Fia!...”

 

Ennek figyelembevételével gondoljuk tovább Bakay Kornél Szent László királyról írt sorait:

 

Szent László király nagyon jól tudta, hogy hiteltelen a jelen és kilátástalan a jövő a Múlt megbecsülése és tisztelete nélkül. Ezért vállalta Atilla nagykirály örökségét, ezért vallotta magáénak a csodaszarvast, ezért küzdött a pogány kunokkal, ezért avattatta szentté István királyt, őseinek (Koppány és Vászoly) megsemmisítőjét, ezért parancsolta meg udvari papjainak, hogy István király legendáit úgy állítsák össze (1083-ban), hogy mindenki számára világossá váljék: Szent István király ország és korona-felajánlása nagyobb súlyú, mint a pápaság hatalma. Mária öröksége (hereditas Sanctae Mariae), a magyar Boldogasszony oltalma felülmúlja Szent Péter hatalmát (terra Sancti Petri).”

 

Egyértelmű a közel kilencszáz év különbséggel megfogalmazott gondolatok azonos gyökere: a Boldogasszony oltalma annak a múltnak a megbecsülésére és tiszteletére utal, amit XXIII. János feltáró és megmagyarázó örökségként tekintett és letéteményeseként a Sumír-magyar Bibliát jelölte meg. Az is nyilvánvaló, hogy amit Szent László „Szent Péter hatalmaként” állított szembe ezzel, az a XXIII. János megfogalmazása szerint az „ósdi judaizmus”. (A kötőjeles Sumír-magyar név-meghatározással szeretném, ha elindulna a visszababilonizálódási folyamat – ami pünkösd egyik üzenete. Nevezzük nevén a dolgokat és vessük el mindazt, ami igaztalan, álságos, még akkor is, ha az évezredes tudástalanító agymosással igaznak tartjuk. Mindenek előtt vegyük vissza önazonosságtudatunkat.)   

 

I. Az alapok

 

A Tórán (ósdi judaizmuson) alapuló Ó Szövetség és a Sumír-magyar Biblia Ős Szövetsége közötti fő hasonlóság és különbség az alábbiakban foglalható össze:

 

1. A földi Életet szűzi, érintetlen valóságából NIN-TI Istenasszony, (a magyar néphagyományban: „Boldogasszony Anyja”) adja, nem pedig a gyűlölködő, gyilkolásra buzdító Jahve.

 

2. A földi emberi élet kezdetét nem Ádám és a bordájából teremtett Éva, hanem „a Földre a kezét tartó kis NIN-TI, LIL-I-AM legkisebbik ága, aki testet öltött és lett a Földön az Égi HÉV SZÜZE. Ezért lett a neve is HÉVE. Így érkezett e földre az EM-BAR, ami az „Istenasszonyt” (EM) és „Párját” (BAR) jelenti.”

 

3. A „bűnbeesés” „tudásbaesés”, mert a Tudás Fája nem tiltott terület az ember számára, hanem: „Egyetek e fa gyümölcséből, mert ez a TUDÁS FÁJA, melyen át Nektek égi hatalmat adok. E fa addig termi gyümölcsét, míg megszerzitek mindazt a tudást és bölcsességet, mely szükséges nektek ahhoz, hogy a Föld Urai legyetek. Mert Nektek adom ezt a földet minden fájával, növényével és rajta lévő teremtményemmel. Uralkodjatok rajta, tegyétek azt az én országommá az én erőm által, melyet Lelketekbe adtam. Szaporítsátok be azt istenfiúkkal és istenlányokkal azon öröm által, melyet Nektek adok az egyesülés nagy boldogságában.”

 

4. A Szövetség IZ-TEN és az EM-BAR között valóban megköttetet, de nem Ábrahám közvetítésével, hanem a Teremtő és a Teremtett Ember között, közvetlenül.

 

5. A Vízözön oka és következménye más, mint a Tórában: nem Noé építette a bárkát, hanem KUS-KUR-RU város királyának, UBARTUTU-nak a fia, következésképpen nem Noé gyermekei (közöttük Sém) népesítették be a Földet, hanem UBARTUTU fiának az utódai, a HUNOK.

 

Annak, aki azt kérdezi, hogy mi a gyakorlati jelentősége annak, hogy megállapítsuk, melyik Biblia az igazi, kézenfekvő a válasz: az ósdi judaizmusra alapuló Biblia bizonyította és bizonyítja, hogy azoké, akiknek a Sátán az atyjuk (Jn 8,42-44), hiszen hatalmuk alatt a Föld nem Éden, hanem a Pokol mintázata.

 

A Tóra-ószövetség helyére kell tehát állítani a Sumér-magyar Bibliát, amelynek legfőbb üzeneteit a következők:

 

1. Az Isteni Értékrendet őrző kereszténységnek nincs közös gyökere a judaizmussal.

2. Az emberi Életet Nin-Ti, az Istenanya (magyar hagyományok szerinti névvel: Boldogasszony Anya) adja.

3. Az ÍZ-TEN (Isten) és az ember (EM-BAR - emberpár) közötti szövetség részben a Szent Fokosban megtestesülő „Rendeltetés” (vagyis az értékrend), részben pedig ennek Isteni Gondoskodást biztosító Tudása, a Szent Korona átadásával történt.

4. A Szent Fokos (értékrend) alapja a Rendben végzett munka, és a Szent Korona a Teremtményekről a Tudással gondoskodik.

5. A Szent Korona a dualitásban eggyé vált EM-BAR fejére került. Mivel az Élet Adója EM – vagyis az Istenasszony –, értelemszerű, hogy a tudásban rejlő Isteni Gondoskodás jelképe, a Szent Korona is az ő fejére került. („Népükhöz a Fokos Szövetségének erejével a földi uralkodó hatalom az Égből szállt alá a Rend Trónusával és a TUDÁS Koronájával, amit Én-Lil tett az első EM-BAR fejére.”)

6. KUS-KUR-RU népe, a HUNOK lettek az emberi élet folytatói a Vízözön után.

7. A Szent Fokos és a Szent Korona egyaránt anyagtalan. Anyagi megjelenítésük nem pusztán „faragott vagy írott kép”, hanem misztikus azonosság – a megjeleníthetőség a megismerhetőséget nemhogy tagadja, hanem egyenesen támogatja, ez is ellentétes a Tórával. „... a földi EM-BAR testében él a Lélek fénye – és annak ereje által uralja, formálja az anyagot”.

A két eredendő szentség (nem ember emelte szentté) faragott képe a „Lélek fényében” készült, így megjelenésében is idézi magát a szentséget: a Szent Fokos a munkaeszközt, a Szent Korona a Tudás Fáját, hiszen a körültekintő gondoskodáshoz szükséges a teljes tudás.

 

Ez a tiszta, hamisítatlan, természetes Ős Szövetség az alapja a valóságnak megfelelő „örömhír-hordozó” „Új Szövetségnek” is. (Az ósdi judaizmuson alapuló Biblia Jézus életét bemutató Újszövetségének vannak igaz részei, hiszen elferdíteni, csonkítani, megmásítani csak azt lehet, ami van – ennek vagyunk tanúi már az I. Niceai Zsinat óta.)

 

A gondoskodás és munka alapú Ős Szövetségnek lehet csak folyatója a szeretetre épülő Új Szövetség. [„Bizony, bizony, mondom nektek: Nem Mózes adott nektek kenyeret az égből, hanem Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. Mert az az Isten kenyere, aki alászállt a mennyből és életet ad a világnak.” (Jn 6:32-33)]

 

Az ósdi judaizmus ószövetségével Bibliát alkotó „Újszövetség” is bizonyítja, hogy Jézus szerint nem a Tóra az, amire „Írás”-ként hivatkozik, miként bizonyítja azt is, hogy Jézus nem zsidó és azt is, hogy Jézus nem a zsidók megjövendölt Messiása.

Viszont az természetes, hogy ő valóban Messiás volt akinek eljövetelét a sumír prófécia így jövendöli Jézus születése előtt 3000 évvel: „Az Isten elsőszülöttje, aki a ’Világ Világossága’ – En-Lil – egy napon emberi testet ölt és leszáll a földre.” [Vö: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8:12)]

Természetes az is, hogy a sumír Máriától született Jézus (Badiny Jós Ferenc: Betlehemi Herceg a Pártus Jézus – Buanos Aires, Argentína – Danbury, CT., U.S.A. 1996) azt az Írást tartotta Isten és az Ember szövetségét hordozónak, amely nemzetének öröksége volt, vagyis a Sumír Bibliát és - mint Isten kenyere - erre alapozva adott mintát minden élethelyzetre Új Szövetséget kötve a Teremtett Emberrel.

Ebből adódik, hogy az Istenszülő Mária azonos a magyar néphagyományban élő Boldogasszony Anyánkkal, akit a mindannyiunkról való - szerető és figyelmes - gondoskodásra a Szent Koronával ruházott fel a Teremtő Iz-Ten.

 

Az IGAZ evangelizáció a Teremtő Isten és a Teremtett Ember közötti szövetség tartalmának hírüladása. 

 

Ezekről a hitbeli dolgokról azért kellett szólni, mert amikor arról beszélünk, hogy mit kell tennünk a független Magyarország újjászületéséért, vagy arról, hogy hogyan tudjuk Trianon következményeit felszámolni, akkor mindenek előtt azt kell látnunk, hogy mi okozta a jelenlegi helyzetet, miért és mivel kell ezt megváltoztatni.

 

A miért, mit, mivel kérdésekre a választ akkor tudjuk megfogalmazni, ha elemezzük a természetes állapottól történő eltérés okát.

 

A Sumír-magyar Biblia a Szent Koronát teszi a Tudásban gyökerező Ős Szövetség örök őrzőjévé.  

Ez a Tudás az anyagtalan és az anyagi világ egyazonosságát jelenti, azt az értékrendet, amely alapján szerves egységben él minden nemzet.

Ezt a Tudást birtokolta a Szent Korona Országa, félkontinensnyi bizonyságtételt adva, és mintát szolgáltatva minden – a tórai Ó Szövetséggel, az „ósdi judaizmussal” fertőzött, leigázott - nemzetnek.

Trianon a Szent Korona eszmétől való félelem torzszülötte.

Féltek attól a Sátán fiai, hogy a Tudás visszaszerzésével az emberek nem az ő rabszolgáik, hanem Isten teremtési feladatokat is végző gyermekei lesznek.

Azért kellett a Szent Korona nemzeteinek természetes egységét gyűlöletkeltésel megbontani, hogy megtörjék a Szent Korona Ősi Szövetségben rejlő erejét. Ez teljesült be Trianonban. A Habsburg ház a Sátán fiaként ezt a nemzetvesztő feladatot fejezte be, attól kezdődő áldatlan tevékenységével, hogy – 1526-ban - csalárd módon szerzett hatalmat a Szent Korona Országa felett.

Trianonban a Szent Korona minden nemzete vesztes lett, hiszen természetes, szerves egységben, önrendelkezését megtartva élő és működő nemzetek csoportjának életfeltételeit csorbították meg a természetellenes megosztással.

Nem az „elbirtoklás” legálissá válásának nemzetközi jogi lehetősége az igazi veszély a trianoni diktátumban, hanem az, hogy a gyűlöletkeltés testvérgyilkos következménye irtja a Szent Korona összes nemzetét lelkileg, szellemileg és testileg egyaránt.

Trianon következményeinek a felszámolását éppúgy, mint gyarmati sorsunk lerázását nem a gyűlöletkeltés fokozása, hanem annak a közös örökségnek a felfedése jelentheti, amelytől való félelem eredményezte a Sátán fiaiban a gyalázatos tettet.

 

Trianon következményei:

A Szent Korona Országa szerves egységének megtörése, ezzel lehetőséget adva a „liberalizáció és elvilágiasítás” keresztény értékekkel ellentétes diktatúrája (az Európai Unió) kiterjesztésének.

 

Az Európai Unió következményei:

1.    Az EU-ra „ráruházott hatáskörökkel” függetlenségvesztés az örök függetlenséggel szemben

2.    A tőke szabad áramlása a nemzeti vagyon önérték-növelésébvel szemben

3.    Az árú és a szolgáltatások szabad áramlása az önellátással szemben, amelynek alapja a nemzeti termék

4.    A szabad letelepedés a nemzeti vagyon növelésének kötelezettségével szemben

Régiószervezés a nemzetek önrendelkezési jogának érvényesülése helyett.

5.    Az elvett vagyon visszaadása nélküli kilépés az ellenállás jogával szemben

 

Szent László példát mutatott arra, hogy mit jelent „nemzetért élni”: saját legfájóbb sérelmén, nagyapja kíméletlen felnégyelésén is felül kellett emelkednie ahhoz, hogy méltóak legyünk Boldogasszony oltalmára.

Ezzel kijelölte azt az utat, amelyen járva mi is méltóvá tudunk válni Boldogasszony oltalmára, kegyelmet kapva ahhoz, hogy visszavegyük a Szent Korona Országának függetlenségét, megtörve Trianon átkát.

 

II. Szeretet a gyűlölet helyett

 

Akkor, amikor az elvilágiasodás embertelensége veszélyezteti mindannyiunk puszta életben maradását; akkor, amikor a diktátorok nyíltan a szemünkbe vágják, hogy hazánk a nemzetközi tőke kezében van és nem leplezik, hogy ennek gátlástalan kiszolgálói mindazok a kormányok, és az őket támogató politikai és gazdasági erők, amelyek a bizonyítottan nemzetellenes EU helytartói; nos, akkor

nem a nemzetellenes erők szította gyűlölet, hanem a Krisztus-követő szeretet kell, hogy a vezérünk legyen, amit kötelességünk tettekkel követni és nem csupán szólamokkal hirdetni!

 

A szeretet erejét kell felhasználnunk arra, hogy gátat szabjunk a féligazság-mondó hamis próféták gyűlöletkeltésének, a mindannyiunkat egymás ellen uszító, mindannyiunkat nyomorba taszítóknak, és arra is kell, hogy erőnk legyen, hogy mindenkiben felélesszük a Tudás szeretetkeltő Fényét!

 

Ki kell mondanunk: Isten nélkül nem tudunk létezni!

Ki kell mondanunk: Koppány azért áldozta fel magát, hogy az ősi Tudás visszavételére bátorságot adjon minden embernek!

Ki kell mondanunk: Mindannyiunk öröksége az Ősi Szövetséggel kapott Szent Korona eszme értékrendje, aminek örök őrzője, a Lélek Anyja, Boldogasszony Anyánk, aki Krisztust adta nekünk Fényként a Tudástól megfosztott Világ megmentésére!

Ki kell mondanunk: Nem az ósdi judaizmus gyűlöletkeltésre alapozott és a Tudástól megfosztó, értelmetlenül feláldozó, tűrő, tudatlanságra épülő követése adja nekünk a felszabadulást, hanem az ősidők óta búvópatakként óvott és megőrzött tiszta hit (a mítosz), a szeretet krisztusi hite, ami egységben a Teremtőtől kapott tapasztalattal és ismerettel (logosz) Tudássá nemesül.

Ki kell mondanunk: Egységes érdeke a magyarságnak és minden nemzetnek az, hogy önmaga értékei önmagát szolgálják!

Ki kell mondanunk: Nem pártprogramokkal, hanem a Nemzet és az emberiség Tudásra alapozott értékmeghatározásával kell kijelölnünk a jövő útját! Ezt párt nem képviselheti, csak az érdekek természetes egysége!

Ki kell mondanunk: Az egymásra figyelő, egymás értékeit tisztelő és érvényesülni hagyó szerves egységben élés szeretetének van helye az emberi életben, és nem a világi, vagy egyházi megosztottságnak!

 


 

III. Az eszme (hit) megtisztítása

 

A mítosz és a logosz egyazonos a Tudásban

 

A Kr. e. V.-IV. században mutatható ki az elterjedése annak a természetellenes folyamatnak, amely életvitelünk alapvető félrecsúszását jelentette az utóbbi két és félezer évben, és most ért el arra a pontra, amikor az emberiség létét veszélyezteti.

Hérodotosz (Kr.e. 484 - 424) gondolkodásában a mítosz (hit) és a logosz (világias tudomány) a Tudásban egységet alkotott, Szókratésznél (Kr.e. 470 - 399) viszont kizárták egymást.

Arisztotelész (Kr.e. 384 - 322) szillogizmusa is a logosz „tisztaságára” épült, de ugyanő megállapította, hogy a legteljesebb premissza (feltétel) rendszer is többes konklúziót (következtetést) eredményez. Ez volt a legegyértelműbb veresége a mítosz és a logosz szétválasztásának, amit Aquinoi Szent Tamás (Kr.u. 1225 – 1274) bizonyított azzal, hogy a maga természetességével, egy félmondattal tette helyre az elferdült gondolatot, amikor azt mondta, hogy a transzcendentális premissza (ezt nevezik „logisztikusan” intuíciónak) jelenti a végső feltételt ahhoz, hogy a helyeset válasszuk ki a több konklúzió közül. A természetellenesen szétválasztott, egyazonos fogalmak visszaegyesítését jelentette a „teljes Tudás” ugyancsak szenttamási meghatározása: „a hit (mítosz) és a világi tudomány (logosz) együttesen”. 

 

A mitológia a logikában, az emberiség ős-tudományában gyökerezik. A mitológia az emberi élet és a Világegyetem alapvető kérdéseivel kapcsolatos Tudás egységes rendszerét képviseli, tehát nem egyes emberek hozták létre, hanem benne az ősnépeknek a kezdetektől hagyományozott tudása, kultúrája testesült meg.

Ilyen az Ős (nem Ó!) Szövetség egyenes megfogalmazása, az ősi magyar vallás, a Boon, amely az ősi értékrendet foglalja magában, melynek részei: bölcselet, etika, teológia, jog- és orvostudomány, valamint az ősök történelmi emlékezete.

 

Az önmagában álló logosz az emberi élet és a Világegyetem alapvető kérdéseit (önkényesen) tudományosan vizsgálhatatlannak tartja és ezért ezeket kirekeszti a vizsgálandó kérdések köréből.

A gondolkodástörténetben kibontakozott harc a megismerhetőség (gnoszticizmus) és a megismerhetetlenség (agnoszticizmus) között ugyanerre az alapra vezethető vissza: megismerhetőek-e az emberi élet és a Világegyetem alapvető kérdései, vagy megismerhetetlenek.

 

A mítosz és a logosz egyazonosságban maradásának vagy szétválasztásának (és ebből adódóan a megismerhetőségnek) elsősorban nem elméleti, esetleg dogmatikai jelentősége van, mert mindannyiunk életét alapvetően befolyásolja, hiszen értékrendi meghatározást jelent.

 

A logosz misztikus ellenőrzés nélküli uralma mára élhetetlen Földet, szennyezett Vizet, Levegőt, és a Tűz kordában tarthatatlanságát eredményezte, vagyis olyan mértékben veszélyezteti az emberiség természetes életterét, hogy mindannyiunk léte függ attól, hogy elmulasztjuk vagy megtesszük ennek a folyamatnak az azonnali megállítását. 

 

Mindenek előtt az egyazonosságot kell visszaállítani, a mítosz és a logosz Tudásban megvalósuló egységét. 

A Tudás forrása a Szent Korona és eszköze a magyar nyelv.

A Szent Korona eszméjét gyakorlattá tevő tan éppúgy eltorzult az elmúlt kétezerötszáz év alatt, mint a szakrális erőt megjelenítő, a Fény erejével formázott fizikai képe.

Az eszme „tanná” válva, látszategységet alkotott az oltár és a trón vérfertőző házasságában.

Fizikai képet megfosztották erőtadó jelképeitől, a gyökértelenné tett logosz idegen mintáit beleerőszakolva.

A magyar nyelvet a felügyelet nélkül emberellenessé vált logosz Tudás-átadó lényegétől megfosztotta, gondolatközlővé alázta.

 

A néphagyomány megőrizte azokat az alapértékeket, amelyek lehetővé teszik számunkra a Tudás visszaszerzését, az őserőtől rettegő, ezért azt üldöző, irtó logosz és annak kiszolgálójává vált, dogmává alázódott mítosz (a Magyar Nyelv Értelmező szótára szerint: „vallási tárgyú ősi monda”) működése ellenére.

 

Szent Korona eszme és tan

 

„Tehát, ha a sacra corona ideáját specifikálják, azaz, sub specie Sacrae Coronae ujjal mutatnak valamire, akkor az a sacracoronaidea tartalmi kifejtése, vagyis a tannak - a sacracoronalogiának - közlése.” – írta Bokor Levente.

Válaszomat ezzel az idézettel kezdtem, majd így folytattam:

lenne, ha nem választották volna szét a Tudást „mítosz”-ra és „logosz”-ra.

Ezzel a mítosz-nak nevezett eszmét megfosztották értékmegőrző felügyelői feladatától, „vallási tárgyú ősi mondává” degradálva, és lehetővé vált, hogy annak nevében, de lényegétől eltérő tartalommal lehessen „Tant” gyártani.

Ha ugyanis a Szent Korona eszmét, az Aquinoi Szent Tamás szerinti teljes tudás (hit és a tudomány együttesen) szerint fejti ki valaki, akkor annak a kifejtésnek nem csak Valódinak, hanem Igaznak is kell lennie. A „logosz” által teremtett Szent Korona Tanban éppen ez a hiba.

Az, hogy ma Magyarországon Orbán Viktort a Szent Korona Tanhoz kötik (mint Szakállas Attila teszi), nem pusztán egy szétomló bálvány összedrótozása, hanem az „ami összetartozik, az össze is nő” tökéletes példája.

Orbán Viktor a talmudista diktatúra helytartója, aki „nemzetinek”, „kereszténynek” tünteti fel magát. Igaza is van, ha egy kis előszót alkalmazunk: az ósdi judaizmuson alapuló ál-kereszténység valóban a talmudista diktatúra eszköze. Az ebbe a köntösbe bújtatott, „történelmi alkotmány”-hívők ál-nemzetiek.

A Szent Korona Tan és Eszme közötti (remélem, mindvégig valóban keresztény szeretettel és a gondolatok egyenrangú közlésével, a meggyőzés és meggyőzhetőség korrekt feltételeivel folyó) vita ezért nem dogmatikus. Egyértelmű ugyanis, hogy a Szent Koronában megtestesülő Lélek Ereje győzedelmeskedni fog. Ezt azok is tudják, akik ezt „a vallás és a politika összekeverésének” minősítik. 

 

A kérdés az, hogy egy lépéssel, vagy vargabetűvel jutunk-e el a célig.

 

Az egy lépés azt jelenti, hogy visszaegyesítjük Tudássá a mítoszt és a logoszt (ahogyan Arisztotelésszel és a dogmatikusokkal szemben Aquinoi Szent Tamás tette) és a Szent Korona Eszme alapján újrafogalmazzuk a Szent Korona Tant, felfedve, hogy mi a Történelmi Alkotmány: a Szent Korona Eszme értékrend meghatározó alapelve! (Tehát nem ezeregyszáz éves!)

Ez törvényszerűvé teszi XXIII. János pápa szándékának megvalósítását.

 

A vargabetű annak a Szent Korona Tannak a folyamatosságát jelenti, amely ezeregyszáz év alatt az ósdi judaizmus áldatlan hatására az Eszme eldeformálásával jött létre. Ne feledjük az utolsó ezzel kapcsolatos Jel üzenetét: 1920-ban a Szent Korona (nem a Szent Korona Tan!) közfelkiáltással visszakapta Alkotmány-rangját, de már 1922-től elkezdődött a judaizálási folyamat, ami 1926-ra - az államalkotó nemzet „jármáig” soha nem alázkodó - zsidóságnak és izraelita vallásnak „történelmi” rangot adva „legálissá” tette az idegenek érdekelsőbbségét az államalapítókkal és államalkotókkal szemben.

 

„A népi kereszténységben búvópatakként maradt meg az ősi hit” – mondta Bálint Sándor. Ezért nem szélmalomharc az egy lépés. A hatvankét éve a nevelés oktatás helyébe lépett szakbarbár-előállító ipar termelte ki a ma élő értelmiséget. A vargabetűzés egy részüktől kapja a muníciót. Akik ezt teszik, nem veszik észre, hogy bábjává válnak a talmudista diktatúrának és önmaguk ellen is őrzik az álságot.

A vargabetűzéssel is el lehet jutni a célhoz, csak a kötelező önigazolás sok erőt és időt vesz el.

Az önigazolás körébe tartozik a dogmavédelem, amit egy volt tsz-elnök így fogalmazott meg: „Nem az a baj elvtársak, hogy valami rossz, hanem az, ha nem tudjuk megideologizálni!”

 

IV. A Szent Korona nemzeteinek egysége

 

Az Ős Szövetség az ósdi judaizmustól alapvetően abban különbözik, hogy egyazonosságra épít a családtól az állam egészéig. 

 

A Szent Korona eszme első négy alapelve az egyazonosságot határozza meg:

 

a Szent Korona országának egyazonosságát.

a Tudás egyazonosságát,

a birtoklás egyazonosságát, és (mintegy összefoglalva)

a Szent Korona eszme egyazonosságát.

 

Ezeket egészíti ki mindezek védelme: Az egyazonosság megbontásával szembeni ellenállás joga.

 

A Szent Korona államalapító nemzetének egyazonosságát kell tehát mindenek előtt visszaállítani.

Mindaz az ellentétszítás, gyűlöletkeltés, ami megosztja vallás, származás, politikai nézet alapján a Csonkaország Szent Korona tagjait az ósdi judaizmus eszköze ahhoz, hogy mindannyiunkat a Sátán rabszolgájává tegyen.

 

Nagyon nehéz méltónak lennünk Szent László örökségéhez. Nem a különbözőséget kell gyűlölni, hanem az azonosságot kell szeretnünk a másik Szent Korona tagban.

Az azonos célt kell mindenek fölé helyeznünk: méltóak legyünk arra, hogy ismét Boldogasszony oltalmát élvezzük, visszaállíthassuk azt az értékrendet, amely függetlenséget, természetes életet ad a Szent Korona minden tagjának.

 

Ezért nem kell egyetlen keresztény vallás hívőjét sem ellenségnek tekintenünk, sem azt, aki a Szent Korona más nemzetének tagjaként akarja élvezni az oltalmat.

És azt sem szabad ellenségnek tekintenünk, akit látszat-érdekkülönbségekkel a pártok, politikai szervezetek ellenünk hangoltak. Nincs bolsevik, fasiszta, nincs fideszes, emeszpés, szadeszes, emdéefes, jobbikos, miépes, frontos, pajzsos, csak Szent Korona tag van, akinek egy az érdeke: szülessen újjá a Szent Korona Országa Boldogasszony Anyánk oltalma alatt.

 

Ahhoz, hogy mindenki tudja, hogy a Szent Korona eszme gyökerei hogyan táplálják a Gondoskodó Magyarország életfáját, és a Sátán gyarmatbirodalma hogyan veszi el erejét, meg kell ismernie a következő kérdésekre adott választ:

 

Természetesség vagy természetellenesség? – Miben különbözik a Szent Korona eszme értékrendje a talmudista (globalista) értékrendtől?

A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? – Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember?

A település természetes élettér, vagy munkaerő-utánpótlási raktár? – Nevelés, vagy idomítás, egészség, vagy használható állapot, együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás?

A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? – Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület, erőt adó szépség, vagy önazonosságvesztő kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság?

A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? – Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől?

A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? – A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat? 

Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? – Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt?

A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás? 

Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés?

A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése? 

A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz?

Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze?

A vallás a természetes értékrendre vezető lelkiismereti szabadság, vagy a természetellenesség eltűrésének diktátori eszköze?

A nemzetiség a természetes különbözőség egymást erősítő, szerves egységének része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított megosztottság szétszakítottság forrása?

A védelem azt biztosítja, hogy az ember biztonságban éljen, értékei saját érdekeit szolgálják, vagy a világterrorista támadógépezet társtettesévé alázott kengyeltartója?

 

Ezekre a kérdésekre találunk választ azokon a beszélgetéssorozatokon, amelyeket pünkösd után kezdünk el a Szent Korona Országában.

 

A szeretet megvilágosító kegyelmével alakítjuk ki azt a szentkoronai egyazonosságot, amely visszavisz bennünket a Boldogasszony oltalma alá. Erre kérjük alázattal az idei Jelnap-pünkösdkor a Csíksomlyói Napba Öltözött Asszonyt.

 

Így legyen!

 

Kelt Szegeden, 2006. május 27-én.

 

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: dr. Halász József

 

Gondoskodó Magyarország kormányprogram

Gondoskodó Magyarország programpontok

________________

Több száz írás 2000-től az

archivumban!

________________

Néhány anyag a honlapokról:

Magyar Biblia

Boldogasszony ima

Arvisura

Mariann de Pluer „Mayák misztikus világa egy magyar kutató szemével” és „A mayák 7 titkos próféciája”

Borbola János: A Magyarok Istene

Szent Korona eszme

Kétszeri hármasság az önigazgatási rendszer alapja

Tanulmányok

Tegyünk rendet a Szent Korona értelmezésében!

Vélemények a Gondoskodó Magyarország programhoz

Zászlós-Zsóka György: Toszkánai harangok

Zétényi Zsolt: A Szent Korona-tan mai értelme

Az önvédelem oka:

A Talmud

Az illuminátusok

Cion bölcseinek jegyzőkönyvei

Drábik János: A háttérhatalom új világrendje

Endrey Antal: A disznófejű nagyúr

Számlaszámok:

Forint: Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet 18. sz. Egysége 6720 Szeged, Vár u. 1.

PAJZS Szövetség

57400217-11073165 Swift kód: TAK BHUHB

Deviza: ERSTE Bank Hungary Rt. dr. Halász József HU61 11901596-11779146-00000000