Back to Home

 

Back to Home

HETUMOGER — HETEDHÉT ORSZÁG ÉS A HÉTSÁVOS ZÁSZLÓ

 

Kivonat Tomory Zsuzsa

A Hét Vezér nevének kapcsolatai című művéből

 

 

 

Nyugati történészek szerint a hetes szám bűvös ereje a teremtés hajnalától egyengeti és foglalja rendszerbe emberi dolgainkat. Geoffrey Ashe egy teljes kötetet szentelt e fontos tárgyra.[1] Mivel népünk történetét nem ismeri, nem tudja e gondolati rendszer eredetének helyét megtalálni. A hetes szám népünknél betöltött fontossága közismert. Össznépi tudatunk őrzi a hetes szám szentségének fogalmát, s társadalmi szerkezetünk is e szám köré csoportosul. Ipolyi szerint a hét szó jelentette a végtelent, tehát Istent, illetve földi vonatkozásban szentet is jelent. Így magyarázza a Hét vár, a Hetedhét ország[2], Héterdő gyakori elnevezéseket. Magam ide sorolom a Hetumoger kifejezést is, mely szerintem „szent-magyart”, s a végtelennel kapcsolatban: magyarok, illetve az emberiség összességét, s szentségét jelentette. Ennek alapján érthető is, hogy a nép miért Hetumoger-nek hívta a beérkezőket akkor, amikor ennél több kapitány[3] és csoport érkezett ez időben hazánkba.

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy mind Atillával, mind az Álmos-Árpád vezette csapatokkal hét vezér törzse indult útnak, de a már Kárpátmedencében lévő várkun (avar) nép is a hétvezéri szervezet alatt működött. Ez utóbbit ismerjük hetumoger néven történelmünkben. Ipolyi Hét-ó-magyarnak magyarázza, s ezek: Almus, Eleud, Cundu, Ound, Tosu, Huba, Tahut. A hazatérő 108 nemzetség hét nemre vezethető vissza. Ipolyi a hetumoger nemzetség és fejedelemség alá osztja fel az említett 108 ágat. A székely nemzetségi sorozat hat nemből állt.

Árpád hétsávos lobogóját történészeink változó értelemmel magyarázták. A magyarázathoz, illetve megértéséhez egy újabb lehetőség kinálkozik a Tárih-i Üngürüszben[4]. Írója megemlítette, hogy Szulejmán a világ hét sávjának uralkodója volt. Az akkori, s nyilván korábbi időkből, de magyar gyökerekből örökölt hagyomány hét éghajlati világsávra, vagy világövre osztotta fel az északi félgömböt, ami abban az időben az ismert világot jelentette. A káldeusok, vogulok, osztjákok hitregéi — közvetítésünkkel — ugyancsak hét világról, hét mennyországról, a mennyország hét oldaláról beszélnek.

Ha a hét sávot kapcsolatba hozzuk a „négy folyó” gondolatával, őshazánkat is jelentette: a Duna négy ága ölelte Csallóközünket, s annak égi mását, a csillagvilág Fehérközét, ahonnan Csodaszarvasa és tündérnépe indult e világra. Jelenthette földünk négy nagy folyóját, melyek körül ősműveltségeink alakultak ki. Jelenthette a négy elemet: eget, földet, levegőt, tüzet — s ez a kép már a teremtés teljességének gondolatát hordozza. A jelenlegi tudomány négy világfenntartó erőt tart számon, s magam ezt a magyarázatot tartom a legvalószínűbbnek, a következő indokok alapján: Őseink ezt az ismeretet nyelvük szerkezetébe beleépítették az egy — négy gondolatpáron át: az Egy (tehát Isten) anyagban való kifejezése az „n” anyagi hang hozzáadásával „négy” szavunkat adja, s a teremtett világot jelenteti. Népünk imái ezt így fejezik ki:

 

„...Föltekintek magas égre,

Ott látok egy szentegyházat,

Kívül kincses, bellül irgalmas,

Annak a négy szögletében négy szál gyertya ég”.

 

Ősi gondolkodás szerint tehát, amikor Árpád hétsávos zászlóját kibontotta, nem egy menekülő kis csapatot vezetett az Ígéret földjére, de erejük teljében lévő, egyesült hun-magyar törzseket. A hétsávos zászló már messziről hirdette, hogy az akkor ismert világ hún-magyar népei egyesültek.

Katona Sándor Árpád című munkája szerint az árpádi indulás idején Dentumagyaria erőviszonyai a következők voltak:

Kiterjedése: É-D-i irányban 400 km., s több, mint 400.000 négyezetkilométer, azaz nagyobb, mint Nagymagyarország

Lélekszáma: 200.000, ebből 10.000 harcos. Első vezére Opos, utánna Csaba, Csaba fia Edemen (a Chorezm-i feleségtől), Edemen fia Ügek, Árpád nagyapja, aki — mint tudjuk — egy Atillától közvetlenül származó leányt, Emesét vette el.

A NYÉK, KÉRI és KESZI törzsek kagánjai CSOBÁNC és KENÉZ (onogur törzsek) is hozzájuk csatlakoztak.

Árpád nem „senki földjére” érkezett, hanem a világ legősibb műveltségének a színhelyére. Hazatért Édesanyánkhoz, a Kárpátmedence Magyarországába. Marjalaki Kiss Lajos közölte Árpád kor előtti víz- és földrajzi nevek színmagyar lakósság emlékét őrizték meg.

Árpád bejövetele előtti ősi magyar eredetű az Aba család; birtokaik, váraik, templomaik ismertek voltak. Anonymus bizonytalankodó leírása Árpáddal bejöttnek érzékelteti a Bors családot, viszont az őslakó magyarsággal való közvetlen kapcsolata, valamint az a tény, hogy az Angliában fennmaradt, de a magyar-őstörök eredetű Arthur legendában Bors vitéz is a „kerekasztal” mellett tanácskozó nemesek egyike, őt is kárpátmedencei illetékességűnek kell tartanunk.

Erdélyben tudjuk, hogy a Rabonbánok szervezete alatt a világ egyik legelső, legigazibb demokráciáján belül élt a székely nép, melynek minden tagja nemes. A Rabonbánok engedélyével, áldásával és kíséretével érkeztek meg az árpádi hazatérők, s természetes folyamattal olvadtak be az igen magas színvonalú, otthoni életbe. Ha ez nem így lett volna, bármilyen szervező lángelme is volt Árpád, s utódjai, nem tudták volna megszervezni néhány év leforgása alatt Európa legelső, vármegyerendszeren alapuló közigazgatási egységét. Ez a magyarokéhoz hasonló központi hatalom a 19. századig várat magára nyugat Európában, (gondolok itt a Unita Italiára és a német hercegségek egyesülésére) éppen úgy, mint ahogy annak idején a földművelés alapelemei is többszáz éves késéssel érkeztek meg közvetítésünkkel Nyugateurópába.

 

 


 

[1] Dawn Behind The Dawn

[2] Gardezi szerint az alánok és a „kas” nép szomszédságában, a Kazkázus vidékén volt.

[3] Tarihi Üngürüsz

[4] 18. old.