Back to Home

 

Iványi Sándor

Válasz a katolikus egyház körlevelére

 


A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevélben hívja fel a hívek figyelmét a katolikus hit megőrzésére az újpogányság egyre terjedő szellemével szemben. A testület levelét  szeptember 20-án minden katolikus templomban felolvasták.

 

Először is tisztázzuk az alapfogalmakat:

A latin paganus szó, amiből később a pogányt levezették, a régi Rómában a parasztot, földművest, jelölte, aki hadi szolgálatot nem teljesített; és később hazánkban is a falusi, vidéken élő emberekre használták a kifejezést. A jelző tehát nem szégyellnivaló, és nem is egy valamilyen vallást gyakorló személyt jelöl. A katolikus jelző pedig egyetemest jelent, a Biblia tanítása alapján, tehát minden Krisztusban hívőre vonatkozik, egyháztagságtól függetlenül.

 

Nagyon fontos megértenünk, két dolgot:

Elsőként azt, amit a protestáns teológia, és az ősi magyar mag hit is vall: létezik lelkiismereti alapon való üdvözülés is!

Amikor bibliaiskolába jártam, többen megkérdezték a lelkészt, hogy mi lesz azokkal, akik például egy esőerdőben élnek életük végéig, és nem is hallanak Krisztusról? Elkárhoznak?

A protestáns lelkész azt felelte, hogy Isten – bár Jézus Krisztusban biztosította az üdvözülés lehetőségét, - mégis üdvöt adhat annak, akinek a lelkiismerete tiszta, azaz felebarátai iránt szeretetettel viszonyult életében. Ezt a tanítást a katolikus egyházak nem vallják, hiszen az ő dogmáik szerint maguk a protestánsok is megtérítendő eltévelyedettek.

Azok az ősmagyarok tehát, akik már évezredek óta itt éltek, és bár nem a később, a császárok által, hatalmi célokból megalakított római katolikus egyház hittételeit vallották: üdvözülhettek, pedig pogányok voltak!

 

A magas kultúrájú, erős törzsi szövetségben élő magyarság pejoratív, megkülönböztető pogányozására, és erőszakos megtérítésére azért volt szükség, amit az István király munkásságát kutató Györffy György leír könyvének 7-ik oldalán:

,,az uralom stabilizálására azonban a gazdasági előfeltételek nem voltak elegendőek, az uralmat ideológiailag is stabilizálni kellett,  s erre a középkori Európában a Volgáig a kereszténység, azon túl az iszlám mutatkozott a legalkalmasabbnak. Közép-Kelet-Európában  az Ottók megújított német-római birodalmának volt katalizátor szerepe e folyamatban. A birodalom terjeszkedésével szemben a határon túl lakó pogány népeknek egyetlen lehetőségük maradat a védekezésre: ha maguk is felveszik a kereszténységet.”

(Györffy Gyögy: István király emlékezete, 7.old.)

 

Ebből a rövid idézetből, és a katolikus egyház későbbi cselekedeteiből is kitűnik, hogy szembemenve a keresztény tanítással – Szeresd felebarátodat”…máshol: ,,Nem szolgálhattok két úrnak”… - a katolikus egyház, az Ottók, és István a kereszténységet hatalmi eszköznek használták, a saját hatalmuk érdekében, nem pedig arra, amire Isten rendelte, ti. hogy másoknak szolgáljunk vele.

 

Az Ottók, látva az erős törzsszövetségünket, féltették a birodalmukat, hiszen láthatták, hogy Árpád apánk a pozsonyi csatában hogyan verte vissza túlerőt is!! Látták a nyugatiak, hogy itt egy gazdag, kész írásbeliséggel, fejlett árucsere-kereskedelemmel, nagyszámú állatállománnyal, és katonasággal rendelkező egységes nép szaporodik, és ez rájuk veszélyt jelentett, ezért vagy elpusztítják, vagy behódoltatják a magyarokat. Mivel a háború költségesebb, és bizonytalan a kimenetele, ezért az ideológiai fegyverhez nyúltak: találtak egy személyt, Istvánt, aki hajlandó volt a magyarság ellen fordulni. István az idősebb, és bölcsebb, a nemzetségért aggódó törzsfőket, lázadónak minősítette, és levágatta! István a saját vérei ellen fordult, ami nem egyeztethető össze a Szeresd felebarátodat parancsolattal.

 Hogyan szerethetné a felebarátját, azaz bármely embertársát az, aki a saját nemzetségbeli vérei ellen fordul, és kivégezteti őket a nyugati hatalmak, és a pápa kérésére??

 

I. István királyságának erősödését nem a föld mennyiségében, hanem a nép számában látta. Ezért megnyitotta az ország határait a betelepítésre. Jöttek németek, olaszok, csehek, szerbek, oroszok, lengyelek és még sok más nemzetiség. Ugyanakkor, igazságtalanul, az egyház a testvérnépek betelepülését azzal az indokolással, hogy ”pogányok” -- ilyenek voltak a kunok, besenyők --, kik tőlünk keletre éltek, nem engedték be az ország területére.

Ebből látható, hogy mindjárt az ország átszervezése után, a legemberibb bánásmódban részesítettük az idegeneket, sajnos a saját magunk kárára is. A tiszttartók kevés kivétellel mind idegenek voltak. I. István adómentességet adott az idegen „vendégeknek”, ugyanakkor a magyarokat megadóztatta, utakat, templomokat építtetett velük, és a papok eltartását is tőlük követelte meg.

 

Ezek után az addig egységes, és szapora, jómódban élő magyarság szolgai sorba jutott, amit csak fokozott a kívülről érkező hódítók támadásai. Nem volt már egységes törzsszövetség, nem volt Árpád, csak volt egy önző földesúri réteg, akik évszázadokon át egymással, és a királlyal marakodtak, és nem tudták megvédeni a Kárpát-medencei őshazát. A katolikus egyház és papjai persze híztak, és egyre több aranyra, és földbirtokra tettek szert, de a paganus nép az bizony sokszor éhezett, ami Árpád idejében, és előtte sem igen fordult elő!

A katolikus egyház mindig a világi, hatalmon lévőkhöz törleszkedett, a középkorban a királyokhoz, a németeknél a nácikhoz, kommunizmusban a kommunistákhoz, a kapitalizmusban  a kapitalistákhoz, pedig meg van írva:

„Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.” (Máté 6:24.)

 

Egy kiváló igehirdető,a XIX században élt Spurgeon, azt írja:

A ,,keresztény világ” olyan iszonyatos, hogy a szentírás soha nem beszél róla. A világi keresztény pedig szellemileg beteg. Akik kiegyeznek Krisztus ellenségeivel, máris közéjük tartoznak.” (C.H.SPURGEON: Isten ígéreteinek tárháza, 174.oldal)

A történelmi egyházak, és az újabban alakult kisegyházak is kiegyeztek Krisztus szinte minden ellenségével, nem csak a zsidósággal. Ezzel eltértek az Isten által reájuk bízott krisztusi útról, és Spurgeon szavaival ,,az ellenség közé tartoznak”.

Ezt legmarkánsabban a svájci Karl Barth, a XX. század legnagyobb hatású, kálvinista teológusa vágta a magyar egyházi vezetők képébe: ,,Valóban nem képesek a magyarországi egyházak másra, mint arra, hogy a mindenkori uralkodó rezsimmel száz százalékig szövetségben legyenek”?( Karl Barth kérdése 1951-ben, Bereczki Albert református püspökhöz)

 

Barth prófétai kérdése nem volt alaptalan, hiszen a magyar egyházi vezetők, Mindszenthy-t, és néhány lelkészt kivéve így vélekedtek:

,,Keresztények, és marxisták a gyakorlatban, a forradalmi harc frontján találtak egymásra” (Tóth Károly püspök beszéde az 1974-es Nemzetközi Keresztény Békekonferencián)

Az ily módon érvelő pásztor voltaképpen erkölcsileg átáll az ellenfél oldalára. Lehet talán dogmatikailag makulátlan hite, tetteinek mozgatórugója nem a szeretet, hanem a félelem. Pedig tudnia kéne: "A szeretetben nincs félelem." /1 Jn 4,18/ Mégis kiadja a parancsot: Engedelmeskedjetek a rablóknak, s a farkasoknak, különben ti lesztek a felelősek azért, ha azok mérgükben, bosszúból elpusztítják az egész nyájat!

 

Sajnos, ma sincs ez másképp, csak most nem a marxistákkal, hanem a liberálisokkal találtak egymásra az egyházi vezetőink:

,,bár a hatályos Alkotmány 60.-ik paragrafusa úgy rendelkezik, hogy ,,Az egyház  az államtól elválasztva működik”, a Fidesz növekvő költségvetési támogatásokkal, és egyéb eszközökkel, például egy 1993-as Alkotmánybírósági határozat alapján gazdasági előjogok biztosításával is segítette a történelmi egyházakat. 2001-től a vidéki papoknak még bérpótlékot is juttattak, összegéről nincs adat. Tették ezt annak tudatában, hogy a világi polgárokat ez zavarja, és hogy az egyházak még nem néztek őszintén szembe a kommunista rendszerbeli múltjukkal.” (HVG 2002. feb. 23) Mint azt megállapították: ,,Az egyházaknak folyósított támogatás 12,9 milliárd forintról 23,5 milliárdra nőtt.” (Egyházfórum c. folyóirat adatai.)

Az egyházaknak jutó főbb állami támogatások (2003)

Közoktatási célokra jutó összes állami támogatás: 45,439 milliárd forint

Az egyházaknak átadásra nem került ingatlanok utáni járadék: 7,035 milliárd forint

A korábbi egyházi ingatlanok tulajdonrendezése: 7,070 milliárd forint

Vidéki lelkészek fizetés-kiegészítése: 1,424 milliárd forint

Az egy százalékok állami kiegészítése: 5,47 miliárd forint

ÖSSZESEN 66,438 Milliárd forint

Pedig, az egyház, mint ahogyan Kováts J. István 1946-ban már  megvilágítja - „…a tiszta egyházalkotmányi felfogás szerint, egyházunk csak akkor lehet egy az állammal, ha az államban is Krisztus uralkodik. Ha nem Krisztus uralkodik ott is, az egyháznak semmi közössége nem lehet az államhatalommal: el kell szakadnia attól és nem szabad elfogadnia annak különösen anyagi támogatását.” – nem is fogadhatná el az ateista, világi hatalom támogatását, különösen nem egy olyan hatalomét, amely immár nyíltan, diktatórikus eszközökkel a magyarság kipusztítására tör: lásd: 2006-os őszi zavargások,  aztán az életfeltételek ellehetetlenítése, a H1N1 hisztéria, stb.

 

A Jobbik MMP, és a Magyar Gárda az ő, katolikus szemükben is szélsőség, fasizmus, de a cionista soviniszta Paul Wolfowitz, és Dominik Strass Kahn Világbank elnökök  ukáza - ,,6 millió magyar kell, csupán,  föléjük pedig kétmillió narrow minded” (2007 Bp, Soros Egyetem), - pedig nem szélsőség, és nem is sovinizmus.

 

Ne várjunk, mi magyarok tehát semmi jót az élősködő, lecsendesítő katolikus egyháztól, hanem Árpád apánk példáján fogjunk össze, és segítsünk magunkon, mert mi többet érdemlünk, mint amit eddig a szolgaságban kaptunk. És hasonlítsuk össze, hogy hogyan élt, és cselekedett a sarus, szegény Jézus, és hogyan élnek a bennünket elítélő püspökök palotáikban.

 

 

Iványi Sándor

Jézus, és Haza szolgálója


Iványi Sándor
journalist
writer
Hungary
+ 36 20 457 0743
Tekintse meg a honlapjaimat:
Please look my websites:
http://aquabuilder.blogspot.com/
http://ivanyisandor.blogspot.com/
http://ivanyisandor.blog.com/

 

2010/1/5 Hegedüs Endre <pharmahegedus@mail.datanet.hu>

Hunnia plébánosa kiátkozta Erdő Pétert a Jobbik keresztállításának elutasítása miatt
2010.01.03 Jobbik.hu

Ungváry Zsolt publicista, író folytatásokban közli regényét a Nemzetőr hetilapban Hunnia (álom)államáról, melynek finoman szólva áthallásai vannak napjaink eseményeivel kapcsolatban... (A karakán Ungváry Zsolt - aki mellesleg a Szent Imre Egyházközség lapjának főszerkesztője - felszólalt a XI. kerületi keresztállításnál is Brückner Ákos Előd katolikus plébános és Csuka Tamás református püspök mellett.) Alább részletet közlünk a karácsony előtt megjelent Nemzetőr-számból.

Az adventi készülődést, a karácsonyra hangolódást évek óta segítik a nagyobb városok forgalmas pontjain felállított keresztek, amit még akkor kezdeményezett a Jobbik, amikor az átlagember jószerivel nem is hallott a pártról. A sok különböző szimbólum, reklám, fényfüzér között igazán elférnek ezek a keresztek, amelyek arra emlékeztetnek, hogy ez mégis csak egy keresztény ország, és a karácsony voltaképpen - dacára a koka kólát iszogató, pufi arcú, vigyorgó, piros ruhás amerikai télapónak - Krisztus születésének ünnepe. Ezt elfelejteni, zárójelbe tenni nem csak nem elegáns, hanem ellentmond az igazságnak és a józan észnek is.


Brückner Ákos Előd szentimrevárosi plébános sem osztja Erdő Péter álláspontját: felszentelte a Jobbik keresztjét (a szószék mögött balra Ungváry Zsolt)


Azt hinnénk, a katolikus egyház hálás, amiért ezekben a misszióra szomjazó időkben van egy párt, amelyik felvállalja, hogy segít a tévelygők útba igazításában, a hívők megerősítésében és a hitetlenek felvilágosításában.
- De nem így van! - dörögte kérlelhetetlen vehemenciával Tank atya, a mátyáskúti plébános, aki az elmúlt héten Nyáry Tihamérral közösen áldotta meg az etelvári Attila Király téren felállított kettős keresztet, s most a második gyertya meggyújtása alkalmából rögtönzött egy kis beszédet. (Hunniában gyakorlatilag nem működtek pártok, de a magyarországi Jobbik néhány tagja - mint ötletgazda - megjelent az eseményen.) - Antimissziót folytatnak Antikrisztusok! - mondta az atya. - A prímási szék bitorlója támadást intézett a kereszt ellen. Krisztus feszülete, a megváltás jelképe ellen, amelyen még ott piroslanak Urunk kínszenvedésének vércseppjei. Az esztergomi érsek szemét bántják a keresztek. Mit szeretne inkább látni a helyükön? Ő tudja, ne firtassuk! Azt mondjátok, nekem is főnököm, és az engedelmesség parancsa belém kéne fojtsa az elemi felháborodás megtisztító tüzét? Hát nem főnököm, drága testvéreim! Többé már nem! A budaiak 1302-ben kiátkozták a pápát, válaszul, amiért e gyházi átok alá vonta őket egy politikai döntésük miatt, nevezetesen mert nem támogatták Károly Róbertet, aki történetesen kedves volt a Szentatya előtt. Hát a budaiak azt mondták: minket ne rángassanak politikai szándékokkal az egyház fejei. Ha nekik nem tetszik, amit teszünk, akkor teszünk róla, hogy ne maradjanak a fejünk fölött. A mi érsekünk azt állítja, politikai eszköz lett a kereszt. Így van. Csak nem úgy, ahogyan ő gondolja. Ma a kereszt végveszélyben van, utolsó harcát vívja szerte Európában. Hitetlenek, istentelenek, materialista hedonisták, sátáni globalisták pusztítanák el. És ki segít nekik ebben? Ki fűrészeli derékba a már felállított keresztet? Maga a magyar katolikus egyház feje. Értitek ezt, testvéreim? Ez olyan, mintha egy magyar miniszterelnök a magyar érdekek ellen dolgozna. Hát elképzelhető ilyesmi? Láttatok már ilyet?


Musits Antal é. esperes áldása sem Erdő Péter álláspontjának irányába mutatott


Hatásszünetet tartott. A ködös, nyirkos decemberben pislákoló lánggal égett a két gyertya a kereszt alatti koszorún.

- Mi, katolikusok mindannyian tudjuk és tanítjuk, hogy csak a bűnt lehet gyűlölni, a bűnöst soha. Még ha a prímás bűnösnek is tartaná a Jobbikot; bár ugyan miért, mit követtek el, ami az isteni rend vagy az emberi törvények szerint üldözendő? S hogyan tarthat bűnösnek egy pártot, miközben egy másikat, amelyik szétverte, tönkretette az egyházat, az országot, a nemzetet, a lelkeket, az erkölcsöt; azt szemlátomást nem tartja bűnösnek. "Nem kell haragszomrádot játszani", ezt nyilatkozta a Medgyessy-kormányról. Ő, a nagy megértő mindenkivel szemben, aki az ateista oldalon áll, és pusztít reggel, délben, este, ő elfogadhatatlannak tartja, ha a papjai - mit az ő papjai? ezek az egyház papjai, a hívek papjai! - elfogadhatatlannak tartja, ha a katolikus papok keresztet áldanak meg. Hát micsoda kifacsart gondolat ez? De mondom, még ha bűnösnek is tartaná a Jobbikot, csak a bűnét gyűlölhetné, a bűnös cselekedet ellen szólalhatna fel. Ám keresztet állítani nem bűnös tett. Továbbmegye k: ez Istennek tetsző tett. Ez misszió. Ezért áldás járna, nem átok. Ha a gyilkos kiment a folyóból egy gyereket, azt mondjuk talán: nem segíthetünk neki, vesszen ott a gyerek, hiszen egy bűnös kezétől nyerne életet? Nem, barátaim, az egyház nem üldözheti a jót, hanem fel kell karolnia, bárhonnan is érkezik. Amit a prímás mond, az nem keresztényi gondolat. A magyar katolikusok feje olyan ember, aki nem keresztényként gondolkodik. Hát lehet ez? Úgy látszik, lehet.

Az atya egészen kimelegedett, és hallgatóságára is átragadt a forró hevület. Középkori hitszónokokban lehetett ennyi temperamentum, az igazukba vetett ily erős hit.


Az emberek örömmel fogadták az adventi keresztet (Fényképek: Kuriuc.info - Dokumentátor)


- Ebben a lelki, társadalmi, politikai helyzetben, amelyben élnünk adatott itt a huszonegyedik század elején, egy tisztességes, Krisztus-hitű prímás azt mondaná: "Kereszteket! Még kereszteket! Ha a Jobbik csak tíz keresztet állít, hát majd állít a katolikus egyház százszor tizet!" Ez lett volna a helyes válasz. Ez lett volna a politikamentes válasz. Ez lett volna a keresztény válasz.
(...)
(Nemzetőr)

*** www.nemzetihirhalo.hu *************