Nemes Váradi Imre

Jogszabályozás osztrák módra

            „A magyarok csak egy föltétel alatt biztosíthatnák az elszakított területeken élő magyarok számára a szudéta-német terv szerinti jogokat, -- vagyis a határ területen élő magyarok esetleges visszatérését --,  ha Magyarország lemond minden további revíziós igényéről és egyidejűleg hazánkból kiutasított, vagy az ott visszamaradt németség részére átadná Ausztria számára Kelet-Burgenlandot, azaz:  Moson, Sopron és Vas vármegyék területét.” 

            Közölte a Volksbote című innsbrucki osztrák lap 1958. július 12. száma.  Átvette a „Nap Fiai” 1967, május havi száma. 

            Az árja népek karakterére jellemző az erőszakosság, a szerzési vágy, az önzés, azért veszedelmesek azokra a népekre, amelyek – mint a turániak is – nem anyagiasak, hanem kényelem szeretők, örökké derűlátók, hiszékenyek és humánusak.”  Nagyon veszélyesek rájuk a germán népek.  A magyarországi németek a papi pályát is hatalmuk gyarapítására, a német terjeszkedésére használták föl a történelem folyamán.  Amiatt már 1339-ben megintette a pápa a toplicei ferences rend főnökét, mert az a magasabb papképzőbe mindig németeket küldött Rómába, mellőzve a magyarokat és a tótokat.

            A magyarországi németek viselkedését, jellemét néhány mondattal tömören világítja meg Kodolányi János.

            „Amíg a német törpe kisebbségben van a magyar faluban, szerény, alázatos, csöndes, szolgálat kész, sőt magyarul is megtanul. 

            „Amint számuk növekszik, követelezni kezdenek;  német prédikációt kívánnak a templomban, német tanítást az iskolában.  Mihelyt számuk egyenlő a magyarságéval hozzá fognak a maguk érdekeiknek erőszakosabb szolgálásához.  Akkor aztán a magyar falunak vége is.” (Kodolányi J.: Esti beszélgetés, 319 old.) 

 Forrás: Nemesváradi Imre, Mérlegen,  Garfield, NJ. 1969, 56-57 old.