Kolumbán Sándor

Ismerjük meg nyelvünk értékeit

Sok mindenről írtam az utóbbi években, írtam nemzeti sérelmeinkről, elnyomatásunkról, írtam kemény, keserű, elítélő, ellenzéki hangnemben a mindent elnyelni akaró, mohó, anyagiakkal soha be nem telő, áruló politikusainkról. Ám egy idő óta kikristályosodott bennem az a gondolat, hogy a magyarságot nem hergelni, inkább oktatni kell. Fel kell tárni, ismertté kell tenni előtte nemzeti értékeit, hogy azokat magába szívja, mert így önbizalmat nyer, és megerősödve bátrabb lesz: mer, tud harcolni értékei védelmében.

Egyik legbecsesebb értékünk az anyanyelvünk, melyből a világ összes nyelvei kialakultak, önmagukban hordozva nyelvi gyökeinket. Hiába szajkózza sok nyelvész, hogy innen, meg onnan vettük át ezt, azt, meg amazt a kifejezést. Nem vettünk át mi semmit!! A mi nyelvünkből, a világ első beszélt nyelvéből került át minden kifejezés, szó a többi nyelvbe, arra épül nyelvük, magyar szógyökök nélkül nem léteznének. Ezt tudnia kellene minden magyarul érző, magyar nyelvet beszélő és nem beszélő magyar embernek, de idővel mindenki másnak is.

A múlt héten hallottam a Duna tv Kívánságkosár műsorában egy ismert nyelvész hölgytől, hogy a hintó török vendégszó. Az in ősgyökből induló inga, hinta, hintó, ingadozás, hintázás és az ehhez kapcsolódó szóbokor nem árul el neki semmit?! Persze, ha tudja, sem mondja, mivel így lehet fényesre nyalni a halvaszületett finnugor elmélet atyuskáinak csiklandós részeit, és így lehet messze földre sugárzott tévéadásokban nyelvészként szerepelni manapság, ameddig ez az áporodott magyartalan, magyar gyűlölő cionista rendszer még létezik. Csak ha azt valljuk, hogy mindent mi vettünk át másoktól.

A magyar nyelvbe átvett kifejezésekről szóló sok tanulmány, majd mindegyike üres okoskodás. Az igaz, hogy vannak vendégszavaink, olyanok, melyeket valaha használtunk, majd kimaradtak, másoknál viszont éltek tovább, aztán egy idő után visszatértek hozzánk.

Mieink voltak, hazajöttek. Ennyit az átvételről.

A magyar nyelv hangjairól írt könyv: E nyelvben győzni fogsz, mint tagló sújt le az ilyen okoskodásokra, hisz a hangok értelme csak a magyar nyelvben bontható, értelmezhető, és minden hang csak a magyar nyelvben adja teljes értelmét, melyet önmagában hordoz. 

Sok mindent lehet hazudni a történelemkönyveknek nevezett meséskönyvek lapjain, de a nyelv, a földrajzi tájak, folyók nevei nem hazudnak, őrzik az évezredek történelmét, és ha a sok fontoskodó, hazug történész elméje mind megbuggyan is a nagy hamisító erőlködéstől, a nevek akkor is maradnak, hogy bizonyságai legyenek egy örök igazságnak: a ma magyarnak nevezett nyelven nevezték el azokat valaha, sok évezreddel ezelőtt az egész Földön! (www.tamana)

Nyelvünk gyökszavai jelen vannak a világ minden nyelvében, a közszájon forgó, sűrűn használt kifejezésekben. Az alábbi – a nyelvhez mérten dióhéjnyi szövegben –, mely az előkészületben levő Magyar szógyökök a román nyelvben című könyvből kiragadott részlet, a román nyelvben is előforduló gyököket mutatom be.

Ismerjük meg azokat.

A legközismertebb, világszerte használt magyar szógyökök

AER – levegő, ez a gyök a görög nyelvben ragadt meg, magyar nyelvben a gyökfordított alakjára – re – épült a repül és a hozzá kötődő kifejezések, ezen kívül a ledér is utal rá, de a rá, reá igekötők és a  ra-,  re-, ragoknak mondott gyökök szintén az áer, fordított re gyökéhez kötődnek, mivel értelmükben fentről, a levegőből valamire érkezés, helyezkedés jelenségét írják le. A szóösszetételek előtti – levegőre, légre utaló – aero- kifejezés joggal mondható ősmagyar gyöknek (aer – rea, áer – reá).

ALPok, Altáj, ALPennin (Appennin) – fehér hegyek, Az Alpok és az Altáj hegységek hófödte csúcsaikkal a hAlvány vagyis fehér színről az ősmagyar nyelven kapták nevüket. Az alp legelők, az alpinizmus fogalma már nem a színnel, hanem az Alpokkal, mint heggyel kapcsolatosak. Átvették a gyököt, de nem ismerték az értelmét. A színnel kapcsolatos francia megnevezés jóval később alakult ki, és csak az egyik hófödte csúcsot érinti (Mont Blanc – Fehér Hegy), nem a hegyvonulatot. Ugyanis a hegyvonulat névadásakor még nem létezett a francia nemzet, sőt az Alpennin (Appennin) lejtőin a ma magyarnak mondott ősnyelvet beszélő gyerekek és kiskecskék kergetőztek békésen játszadozva, Róma nem létezett, és a latin nyelv még csírájában sem.

BIO – élet-, szóösszetételekben előtagként, az élettel kapcsolatos jelenségek leírásánál kap szerepet. A magyar buja szó ógörögbe átjutott, bio-ra változott alakja. (Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv) Minden összetett szó, bármely nyelven, mely az élettel, életjelenségekkel kapcsolatos, a bio- kezdetű, magyar gyökből indul.

biochimie – biokémia, élettannal kapcsolatos vegyészet (bio)

biochimist – biovegyész (bio)

biocurent – bioáram (bio)

biofizică – biofizika, életerőtan (bio)

biogaz – biogáz, szerves anyagok rohadása nyomán képződő gáz (bio)

biogen – élő anyagból származó (bio)

biogeneză – biogenézis, élőteremtés, elmélet: csak élőből jöhet élő, vagyis – ember nem képes élőt alkotni (bio)

biograf – életrajzíró (bio)

biografie – életrajz (bio)

biolog – biológus, élettankutató (bio)

biologic – élettani (bio)

EGO

egocentric – énközpontú, önző. Kiss Dénes, Bíró Lajos vagy Varga Csaba nyomán ki­mutatható, hogy a latinba az ego – én, önmagam, egymagam a magyarból (etruszk) ment át, egy, mint első, eg/y, m/ag, mint ma­gam, énem, egyem, egóm, – ego, én megom – én magam. Ez csak magyar nyelven bontható, magyarázható.  

egoism – önzés,

egoist – önző

egolatrie - önimádat

egotism – az én túlbecsülése

ELEGANT – GALANT – GALOP

elegant – elegáns, a fokozás leg gyökéből, ebből jön a magyar legény szó is, de e gyök fordításából származik a gáláns is e>á hangváltással. Ógörögbe is e gyökből jutott át (elegain). Tehát a szó magyar eredetű

galant – gáláns, ugyanúgy, mint az elegáns a fokozás leg gyökéből, mint a legény szó is, itt e>á hangváltással, és gyökfordítással. Tehát a szó magyar eredetű, és nem francia!

galantar – kirakat, vagyis a készlet legjeinek bemutatása a vásárló becsalogatásának szándékával

galanterie – gáláns viselkedés, udvariasság, mondhatnánk: legényes, azaz legigazibb, legvonzóbb férfias viselkedés egy nővel szemben

galop – galopp, a nyargal, járkál, régiesen jargal változata. A nyargalás, galopp hosszú távú vágta. Az ny hang, a nyújtottság fogalmának elmaradhatatlan jelzőhangja mutatja ezt. Az egyes hangok jelentésére figyelni kell! Az összetett szó második szavának gyöke a gal. Az irgalom, régiesen jorgalom szó is a jó, kegyes dolgokban való járást, forgolódást jelenti. A Magyar Értelmező Kéziszótár és az Idegen Szavak Kifejezések Szótára német-francia eredetűnek mondja, ők nem vizsgálják a gyököket, csak a hasukra ütnek és kész.  

galopa – nyargal

galopadă – nyargalás

galopant – galoppozó 

HIDRO- (vízierővel kapcsolatos szóelőtag) – id, víz, ez ősmagyar gyök, a h előhangos változatából van a húd, azaz húgy szó is (a d és gy rokonhangzók, az i hangot gyakran váltja ü, pl.: idves, üdvös, idő, üdő). Ógörögben hüd, de hát az is víz. Így lett a Feketeid-ből Feketeügy. Jelen van az összes vízzel kapcsolatos kifejezésben, és nem csak a román, hanem az összes kultúrnyelvben. Minden h/id gyökre épülő szó magyar gyökből indul a világ minden nyelvén. A híd szavunk is innen van: hágó az id fölött. Az r hang erőre – idro-, hidro- – tehát a víz (folyadék) erejének kihasználására utal. A magyar nyelvben egyetlen hang sem véletlenül van beilleszkedve egy kifejezésbe, hanem a maga helyén értelmet közvetít. Nem szóképet ad, hanem hangonként épít összetett értelmet.

hidrant – vízcsap, tűzcsap (id)

hidrata – vízzel elegyít (id)

hidratare – vízzel elegyítés (id)

hidraulic – víznyomásos (id)

hidraulică – vízműtan (id)

hidroavion – vízi repülőgép (id)

hidrobicicletă – vízi kerékpár (id)

hidrobuz – vízibusz (id)

hidrocentrală – vízerőmű (id)

hidrodinamică – víz áramlástan (id)

hidroelectric – vízi erőmű (id) stb., stb., stb. hidro kezdetű kifejezés

IDEAL – ideális, mint a hidro- esetében, itt ugyanaz az id ősgyök, és bővítményekkel az értelmezése többirányú: idő, id (víz, folyó). de az elmével, annak eszményeivel, ideáival is kapcsolatos, melyek a külsőben is éreztetik hatásukat: idv, üdv, idvezül, üdvözül, vidám. Az idom, idomos, idomít, lehet egy megtervezett folytatólagos szép, ideális alaki körvonalra törekvés, melynek sikere érzelmi hatású – felvidít, vidámmá tesz. Lehet eszmei gondolat, idea. Lehet elő­retervezett viselkedési formába kényszerítés – idomítás (ember, állat) –, mely nevelési folyamat (d), az idomítás m hangja érzelmi tényező jelenlétét mutatja. Ideális idomok kialakítása minden nő rejtett ideája. Az id gyök ősi, egyidős az emberrel, a beszéddel.          Velejéig magyar gyök.

ideal – eszményi, tökéletes (id)

idealist – eszményi elveket valló (id)

idealiza – eszményít (id)

idealizare – eszményítés (id)

idea – eszményi, gondolat (id)

identic – azonos vagyis egyéni, sajátos

identifica – azonosít, egyénít, felismer

ideolog – egy (pol-i, műv-i, társ-i stb) osztály értékrendjét meghatározó nézet kiagyalója, képviselője

ideologic – eszmeiség állapot, azaz egy eszme (idea) azonosítható jegyeiből (log/o) kikövetkeztető színvonal

ideologie – eszmei világnézet, azaz eszmék (ideo), nézetek, okoskodások, fogalmak rendszere, melyek meghatározó jegyek (log) alapján felismerhetőek, vagy az eszmei gondolatvilág (idea) irányvonala ismertetőjegyeiből (log)  kikövetkeztethető

idilă – idill, az érzelmes, kedves, édeskés bensőségesség megjelenítése, itt az id gyök inkább édeni jelentésű

idiom – sajátos (identic – egyéni) nyelviség, nyelvjárási sajátosság, kifejezési jellegzetesség

idiot – hülye, a fogalom alapja az egyénnek (iden) a sajátos, vele (identic) azonosítható eszmék (idea) terhe alatt megroppant elmei állapota, esetleg születési rendellenesség

LEGE – törvény (a lega – kötni), e szó alapértelmében a megmásíthatatlanul megkötött isteni törvény: „egy az igazság és a felsőbbség” fogalmán, az eg, ig, ég gyökein alapul, bármelyiket vehetjük, vagy együtt az összes értelmét, tetteinkkel egy meghatározott pontig mehetünk el, mely kötött, és ott a tisztesség, becsület véghatára. E fogalomhoz kötődő összes többi kifejezés eme értelem hordozója.

legal – törvényes, törvényesen

legalitate – törvényesség

legaliza – törvényesít, hitelesít

legalizare – törvényesítés, hitelesítés

legalizat – törvényesített, hitelesített

lege – törvény stb., stb., stb.

LICHID – folyadék (lé)

lichefia – cseppfolyósít, ennek és a kapcsolódó kifejezéseknek alapgyöke a lé

lichefiabil – cseppfolyósítható (lé)

lichefiat – cseppfolyós(ított) (lé)

lichefiere – cseppfolyósítás (lé)

lichior – likőr (lé)

licoare – ital, folyadék, nedv (lé)

LOC – hely, – E lukban laksz? – kérdeznénk. – Ez nem luk, sem lik, ez lakás, hajlék – jönne a válasz. A lak, lék, lik, luk, lok ősmagyar gyökök és nem szláv! Nagy szóbokra van a magyar nyelvben. Útja a román nyelvig: ősmagyar>latin>román. Olaszul hely – luogo, helység – locale, franciául helység – localité, lakás – logement. Gyimesfelsőlok nevével kapcsolatban olvastam a hálón, hogy a lok szó szláv eredetű. Nem tudom, ki szerkesz­tette az oldalt, de a szerencsétlen magyartalan jól félrekapta a kormányt. Remélhetőleg az ola­szok, a franciák esetében is a szlávokkal hosszú ideig való szoros együttélés hatása érvényesült??!! És a latinok, hogy azok mily sokáig voltak a szlávok tőszomszédai! Nahát!

local – helyi, helybeli (lak, lék…)

localitate – helység (lak, lék…)

localiza – helyhez köt, helyet meghatároz (lak, lék…)

localizare – helyhez kötés (lak, lék…)

localnic – helybeli lakos

locatar – lakó

locativ – lakható

locaţie – (lakás)bérbeadás

locomobil – (helyből) elmozdítható, mozgó (lak, lék…)

locomobilă – mozgó gőzgép (lak, lék…)

locomotivă – mozdony, a mot magyar gyök: motoszkál, motollál, ebből a motor (lak, lék…)

locomotor – (helyből el)mozgató, de villanymozdony is (lak, lék…)

locomoţie – mozgás, helyváltoztatás (lak, lék…) stb., stb., stb.

LOGIC – logikus, ésszerű, ésszerűen következtethető. A log magyar gyök (innen a logo), a bélyeg régies alakja a bilog, összetett szó, mely bevésett, beégetett jegyet jelentett, ebből alakult ki a bélyeg szó, a logikus szó már görögösített végződésű kifejezés, de ez nem semmíti meg magyar eredetét. A bilog, bélyeg jelenléte igazolta valaminek hovatartozását, következtetni lehetett az eredetre, így ésszerűtlen (logikátlan) tettnek minősült a tulajdonjog kétségbevonása. Akár egy bélyegzővel, kézjeggyel ellátott okmány. Logikus, azaz ésszerűen kikövetkeztethető, hogy a bejegyzett (bélyegzett) bi/log/ó képviselője, a szóban forgó tárgy, állat tulajdonosa. A logika ésszerű következetesség, kikövetkeztethetőség a fellelhető ismertető jegy/ek alapján 

Megjegyzendő, hogy a log kifejezés a szót is jelenti, az igét, a kiejtett hangjegyet (nem a leírt, az más), mely a csíraként megfogant gondolat magvának beszéd általi nyilvánosságra bocsátása. A g a kiejtett hang rendkívül fontos tényezője. Különben mindenhol végcsengő, ahol hang szól: súg, suttog, susmog, sustorog, zúg, bőg, dörög, dübö­rög, dübög, robog, döng, zümmög, zeng, bing-bang, dong, bong, kong, cseng stb. (lásd E nyelvben győzni fogsz című könyvben) A g a rögzítés szilárd pontja, valahol a Világegyetem tengelypontja.

MUZICA – zene, a mü (innen a mű) – ógörögbe átjutott, majd onnan továbbterjedt – lágyságot kifejező ősgyökből. Az m hang külön is lágy érzelmi töltetű, csak ha a kisbabát megfigyeljük, amikor valami nagyon tetsző számára, és ahhoz való ragaszkodását akarja kifejezni, kis résre nyíló ajkaival előrehajolva mondja az m-m-m-m-m hangokat. E hangból az em/e, má/l, mo/l, mü/v, mé/z bővítmények. Az m hangból kialakuló ősgyököknél és bővítményeinél megfigyelhető, hogy mindannyi hat az emberi érzékekre, és ez úton az érzelmekre. A müsziké ógörögben a lágy zenét jelentette, a magyarban a mü gyök mu-ra változott, de a szi-, ze bővítmény is megmaradt gyöknek, így több kifejezési lehetőség van: a mu gyökkel a muzsika, a ze gyökkel a kellemes zengő, zsongó zene, a zene nyomán van az ének, az ének nyomán a nóta. Hogyan van ennyi kifejezésünk ezen a lelki-érzelmi gyökerű megnyilatkozási területen? Ez elvárható attól a nyelvtől mely a legrégebbi, és jelenleg 200 ezer bejegyzett népdalt tart számon. A ma magyarnak mondott nyelvű emberek kezdtek énekelni legkorábban!

MOTO- – minden,  ami moto- kezdetű szó az ősmagyar mot gyökből indul, motoszkál, motollál, matat, mozog, mocorog, motyog stb.

motor – motor, mozgat, ösztönöz

motoblindat – páncélautó

motocicletă – motorkerékpár

motociclist – motorkerékpáros

motocompresor – motorlégsűrítő

motocositor – motoros kaszagép

motocros – motorkerékpáros terepverseny

motoferăstrău – motorfűrész

motomecanizare – motorizálás

motonavă – motoros hajó

motoplug – motoros eke

motoretă – segédmotoros kerékpár  stb., stb., stb.

PIR – tűz, a pir magyar gyök, a piros a tűz színe, a tűz pírja perzsel, piruló hajnal. Innen a piramis, a per­zsa nevek. A hajnalpír előbb a piramis magasban levő csúcsán villant meg, ott volt látható.

piramida – piramis, gúla alakú kőépítmény, oldalapja tűzháromszög alakú, a gúlaszerű piramis a feltörő tűzláng (pir) alakjáról kapta nevét. A pi/ros szín nevét a magyar utód latin nyelvek – rosso, rosu, rouge – a magyarból vették át. Ajánlom ol­vasásra Varga Csaba: A kőkor élő nyelve című művének 275. 276. oldalán levő részt a tűzzel kapcsolatban.

piretic – lázkeltő, tűzzel kapcsolatos      (pir)

pirogen – tűzből származó (pir)

pirolatrie – tűzimádás (pir)

piroman – gyújtogató, beteges hajlamú (pir)

piromanie – gyújtogatási szenvedély

pirotechnic – tűzijáték (pir)

pirometru – magashőfok-mérő, pirométer (pir)

pirosferă – tűzöv (pir)

pirotechnic – tűzszerészi (pir)

pirotechnician – tűzszerész (pir)

pirotechnie – tűzszerészet (pir)

piruetă – megperdülés, pördülés, tüzes táncmozdulat (pir)

TEHNICĂ – műszaki eljárás mód, teknika, alkotói mód (tek, ték, tak, ták, tok, tök, tuk)

tehnician – műszaki szakember, teknikus. Aki játékos könnyedséggel, teknőt készít, tekercsel, takácsként tákolmányt sző, melyből dolmányt szab. Szerszámait tokban tárolja, ismereteit tékában szerzi, ügyfeleivel előnyös szerződést köt, nem nyugszik, míg tökéleteset nem alkot, munka után kitakarít, utána játékra is jut ideje, melynek jótékony, üdítő hatása van, otthon a felesége által készített étek, a tokány a kedvence, de a tikmonyt is szereti. Többlet jövedelméből jótékonykodik, de senkire nem tukmál rá semmit.

tehnicitate – műszakiság (tek, ték, ták…)

tehnologie – gyártási, műszaki módszertan – és tovább, minden, ami teh-, tech-, tex-

text – szöveg (tek, ték, ták…)

textil – szövet, ták, takács – szövőmester – tákolmánya, ősmagyar – etruszk – latin, de van ógörög oldalág is (tek, ték, ták…)

textual – szöveg szerinti, szószerinti (tek, ték, ták…)

textură – szövet, de lehet szerkezet is, azaz tákolmány ((tek, ték, ták…)

teză – dolgozat, a text-ből (tek, ték, ták…)

toc – doboz, táska, tok, valaha a táska lehetett tákska is (tek, ték, ták…)

tocană – tokány, pörkölt, a tok gyök a munka jelölése, az ány végződés a bevégzettséget jelenti, kész az étek (tek, ték, ták…)

tocat – vagdalt hús, tokánynak, pörköltnek való

tocăniţă – tokány, pörkölt kicsinyítve

tocător – húsvagdaló (tek, ték, ták…)

tocătură – vagdalt hús (tek, ték, ták…)

Hadd idézzem Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv című könyv 216. oldaláról. Íme: „…a tákoló nem csak mesterembert, hanem művészt jelentett, tehát csak kései értelmezés, hogy a tákolmány rossz, ügyetlen munka… (A takács is tákoló: tákász, a szövet is tákolmány, de a szöveg is az, innen a latin szóegyezés: textor – takács, textum – szövet és textus – szöveg.) Tehát nagyon is rosszul tesszük, ha így írjuk: technika. Nem technika, hanem teknika az, mert a ták ősi magyar szó.”.

TELECOMANDĂ – távvezérlés, a te gyök a távolodót jelzi: tegnap, a második személy: te. Ez az ógörögbe is ez értelemben jutott át – tele –, de a tól, től ragok is a távolitól jövőt jelzik, a tácsba (dadanyelven), tájba, távolra, tovamenni jelent a babának, a táj szó is a kiszélesedő távolt jelenti, a tér is ezt sugallja, taszít, tuszkol, távolít.

Vagyis, minden tele gyökre épülő szó magyar gyökből indul a világ minden nyelvén.

telecomunicaţie – távközlés

telefon – távbeszélő

telefona – telefonál

telefonic – távbeszélési

telefonie – távbeszélés

telefonist – távbeszélőkezelő

telefotografie – képtávirat

telegraf – távíró

telegrafia – táviratoz

telegrafic – távirati

telegrafist – távirdász

telegramă – távirat

teleleu – csavargó, a szóban benne a távoliság értelme, hisz a csavargó hosszú távolságot jár be

televiziune – távolbalátás, televízió

televizor – távolbalátó, televíziós készülék

Magyar! Ne szégyelld nyelvedet, hisz anyanyelved a világ nyelveinek anyja!!!

Kolumbán Sándor

Az E nyelvben győzni fogsz című könyv megtalálható a Magyarságtudományi Intézet honlapján (www.magtudin.org) , az Olasztelek – Messzelátó honlapon és Kolumbán Sándor honlapján. www.kolumbansandor.extra.hu