Történeti
Tanulmányok
Marjalaki
Kiss Lajos
Marjalaki Kiss Lajos fenti műve a
Herman Ottó Múzeum kiadásában jelent meg Miskolcon, 1987-ben. A
mű előszavát Dobrossy István írta.
Marjalaki Kiss Lajos 1887 december
18.-án született Kisújszálláson; a kilenc gyermekes családban ő
volt az egyedüli, aki tovább tudott tanulni. Debreceni ref.
kollégiumban végezte tanulmányait, ahol 1906-ban tanítói
oklevelett szerzett. 1906-7-ben Szinpetriben (Borsod megye),
majd szülőfalujában volt elemi iskolai tanító. Középiskolai
tanárképzője elvégeztével magyar, történelem és földrajz szakos
tanárként működött tovább; 1913-1918-ig Abrudbányán, Erdélyben.
Ugyanekkor a Kolozsvári múzeum régészeti munkájában is résztvett.
Mint tudós, történész, a régészet, nyelvészet, néprajztudomány
kutatója maradt egy életen át. Szakkönyvei, tanulmányai a
miskolci Herman Ottó Múzeum gondozásában kerülnek kiadásra. Igen
sok a még ki nem adott kéziratos gyűjteménye; családtörténettel
kapcsolatos munkája, kutatófüzetei, gyűjtőcédulási, levelezései
még kiadásra várnak. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak.
Rendszeresen levelezett Móra Ferenc, Leszih Andor, Kiss Lajos
múzeumigazgatókkal, s kora szinte valamennyi szellemi
nagyságával. Ezek között volt Móricz Zsigmond, Melich János,
Hóman Bálint, Bethlen, Illyés Gyula, Germanus Gyula, Győrffy
István, Viski, Bendefi László
|
Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó
része, főleg a Duna-Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti
sorban élő lakossága — Anonymus földrajzi nevei alapján — nem lehetett más,
mint magyar, mert hiszen a IX századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző
szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb
ugor-magyar nevek tömegében. Ne felejtsük el, hogy a két oláh fejedelemség,
Moldva és Havasalföld lakossága legalább 700 év óta szinte kizárólag oláh
nyelvű, ennek dacára folyóneveiknek legfeljebb egyheted része oláh
elnevezésű — még mai nap is. Megjegyzendő, hogy ez a hetedrésznyi oláh
értelmű víznév is a kisebb folyókból, vagy patakokból tevődik össze.
(65.old.)
Anonymus több helyen céloz rá, hogy a
parasztok más nyelven beszéltek, mint a hódító magyar törzsek. Amikor pl.
Bors „sok parasztságot összegyűjtvén, a Boldva vize mellett várat építe,
melyet ’azon nép’ Borsodnak nevez” — ebből következik, hogy Anonymus
szerint ez a nép „más” nyelvű volt, mint hódítói: a Borsod szó pedig csakis
magyar eredetű lehet.
Anonymus gestájában említett magyar elnevezésű
folyónevek közül egyetlen egyről sem bizonyították még be, hogy azelőtt
„másképpen” hívták volna őket! De ez nem is valószínű, mert hiszen a X
század előtti forrásokból ismert Duna, Tisza, Maros, Szamos, Körös, Temes,
Olt, Zala, Rába, Balaton, stb. vizeink is megőrizték régi nevüket, bár
partjaikon a történelemből is ismert dák, kelta, illir, római, szarmata,
germán, hun, avar, bolgár, szláv, oláh és magyar uralom váltakozott. A
letünt időkben a sovinizmus korántsem utazott a régi viznevek kiirtására.
(70old.)
Árpádkori okleveleink még ma sincsenek teljes
számmal kiadva. A legtöbb oklevelet azonban már közli a Wenzel féle
Árpádkori új okmánytár 12 vaskos kötete. Ezekből, vagy a Kovács Nándor által
készített betűrendes Indexből legalább 3-4000 viznevet lehetne kiszedni. A
sok névből a könyebb áttekinthetőség végett csak a legrégibben említetteket,
tehát csak a tatárjárás előttieket és azokból is csupán a jelentékenyebbeket
válogattam ki.
+Figyeljük
meg nemcsak a tömegével előforduló magyar földrajzi neveket Árpád bevonulása
előtti időkben már, hanem szenteljünk figyelmet a nem magyar füllel és
magyar írással megörökített, néha felismerhetetlenségig torzított, idegenek
által leírt nevekre is. Ennek nagy hasznát láthatjuk majd a római
történészek által feljegyzett szittya-magyar nevek megfejtésénél
.
Anonymus magyar földrajzi nevei
Viznevek
Abád rév portus
Obad
Almás folyó fluvius
Almas
Balaton
fluvius Bolutun
Bodrog folyó fluvius
Budrug
Bodrog melléke partes
Budrug
Böge (Bega) partes
Beguey
Csesztreg folyó fluvius
Seztureg
Eger folyó
fluvius Egur
Fertő mocsár stagnum
Ferteu
Hejő folyó Heuyou
Hernád folyó Honrad
Jószás folyó fluvius
Jouxas
Kapus folyó fluvius
Copus
Kelepataka
Kelepotaca
Kórógy ér fluvius
Couroug
Körös folyó Cris
Körtvélytó
Curtueltou
Maros folyó fluvius
morus
Nyárád vize fluvius
Naragy
Omsó-ér
fluvius humusouer
Ostoros vize fluvius
Ystoros
Rákos patai
fluviusRacus
Sajó folyó
Souyou, Souiou
Sár viz
Saru
Soroksár viz ultra
Surucusar
Szamos folyó fluvius
Zomus
Tekerő vize fluvius
Tekereu
Temes folyó fluvius
Temes, Temus
Tormos patak rivulus
Turmos
Tur vize
fluvius Turu
Vág folyó
fluvius Wag
Vajas Duna-ág fluvius
Uoyos
Egyéb földrajzi nevek
Bihar vár Byhor
Bodajk hegy Bodoctu
Bolhád hegy Bulhadu
Bolondos vár Blundus
Borsod vár Castrum
Borsod
Bars vár
Castrum Borsu
Budavár
Buduuar
Diód falu Gyoyg
Emőd falu Emeud
Erdély országrész Erdeuleu
Esküllő falu
Exculeti
Gömör vár Gumur
Győr (gyürü) vár Geuru
(Egyéb földrajzi nevek folyttása:)
Gyümölcsény erdő silva Gemelsen
Havas erdő silva
Houos
Himes udvar (Tokaj) Hymes uduor
Keve vára castrum
Keue
Komárom vára Camarum
Meszes kapu in porta
mezesina
Nyir erdő a
silvis Nyir
Pákozd hegy montem
Pacoztu
Sárvár (Ecsedi-lápon) Saruuar infra
paludes
Sátorhalom (Sátorhegy) Saturholmu
Szeghalom falu Zeguholmu
Szekcső falu Zecuseu
Székelyek Siculi
Szepes erdő siléve
Zepus
Szerencs hegy Zeremsu
Szerep mocsár Iutum
Zerep
Szer
locum Scerij
Szihalom montem
Zenuholmu
Tarras falu Torhus
Tetőtlen halom Teteuetlen
Torbágy erdő silva
Turobag
Tursok (törzsök)erdő silva tursoc
Ungvár
Hunguar
Várad (Bars)vár castellum
Uarod
Vértes erdő silva
Uertus
Zaránd megye Comitatum
de Zarand
Zilah város Ziloc
Zobor (Szopor) hegy Zubur
Zombor (Zsomboly) Zumbor
Tatárjárás előtti latin okleveleink magyar
viznevei
Viznév Évszám
Jelentése
Ag Duna 1201
Dunaág
Aldoucuth 1212
Áldókút
Alma 1183
Aranas 1176
Aranyos
Arpas 1036,1086
Balatin 1036
Balaton
Belsar 1231
Belsár
Berekzow(Lycosholm
mellett) 1231
Berethe 1227
Berkyou 1235
Berettyó
Berkest alias Hydus-
potok, fuit in
Berekzo 1231
Berkesd
Bodrog, Bodrug 1093
Budrog, Budrig 1067
Boga Toufeu 1227
B.Tófő
Viznév Évszám
Jelentése
Bozyas foka 1173
Bodzás foka
Boyzastou 1173
Bodzás tó
Chergou 1218
Churgó 1219
Csurgó
Chuespotok 1212
Kövespatak
Copos,Copus 1231
Kapos
Cuher 1232
Kűér
Chuthsar eri 1214
Kúntsár ere
Dedpotoka 1200
Didvag 1217
Dudvág
Donathava 1228
Dunatava
Dunazel 1223
Dunaszél
Éhes 1067
Egur 1057
Eger
Egruspothoka 1231
Egres
Egris 1231
Egres
Egrog 1171
Egregy
Eleu teu 1223
Elő tó
Ereus ag 1231
Eurem 1093
Örvény
Eurmenes 1219
Örvényes
Feyrthou 1224
Fehértó
Fekete sar 1216
Fekete viz 1231
Máskép:
Monyorós
Fekete rhe 1211
Fekete rév
Ferteu 1211
Fertő
Ferghes er 1228
Ferges ér
Fihed heri 1214
Fizeg, Fizig 1086
Füzegy
Folutoa 1231
Falutava
Fuk 1228
Fok
Garmas potoka 1210
Gastuna 800
Gesztenye
Gemulsinus 1214
Gyümölcsénes
Gerne vize 1219
Gungus 1217
Gyöngyös
Hagymas 1093
Halogos 1161
Halap 1231
Hango 1211
Harangud 1211
Her 1221
Ér
Hydus 1231
Hidas
Holt wag 1223
Hornad 1231
Hernád
Homuser 1067
Homuspotok 1231
Hucseos 1211
Homorou potok 1210
Keurs, Keurus 1171
Kőrös
Viznév Évszám
Jelentése
Kyris 1086
Koaspotok 1231
Kováspatak
Kuken-egur-
pothok 1206
Kökény éger
Kuyar 1135
Kőárok
Lapus 1231
Lápos
Lapus feu 1224
Láposfő
Lenozou 1239
Lenaszó
Ludos er 1239
Ludas
Medes Pothok 1219
Meggyes
Myler,Miller tou 1237
Mélyér tó
Mocher 1231
Mogoroud 1237
Mogyoród
Monorous 1231
Mogyorós
Moris 1219
Maros
Morzol 1234
Marcal
Nados 1213
Nádas
Noger 1239
Nagyér
Alma 1231
Alma
Peles 1231
(Hodos-ba)
Piscaros to 1232
Piskáros tó
Pwk er 1228
Pok ér
Queureus 1211
Kőrös
Quamlou uolgu 1086
Komló völgy
Racpotok 1216
Rák
Saar 1067
Sár
Saard, Saartou 1217
Sártó
Saharret 1228
Sárrét
Sajo, Syov 1230
Sajó
Soyov 1237
Sartue 1067
Sártő
Sarus 1231
Sáros
Seeg 1239
Szeg, v. Szék
Seilvas feu 1231
Szilvásfő
Sebes 1137
Secues 1211
Soust 1219
Sósd
Tenerhere 1236
Wagkuz 1237
Vágköz
Weguhomoc 1194
Wios 1173
Vajas
Wirthis 1146
Vértes
Wyzes fener 1239
Fenyér
Woyos, Voios 1194
Vajas
Urkuta 1033
Icurtou 1214
Ökörtó
Zabadhegh 1093
völgy
Zakadath 1231
Szakadát
Zyndpathaka 1176
Szind
Zomus 1231
Szamos
***
Megjegyzendő, hogy ha a magyar nyelvű köznép csak Árpáddal jött volna hazánkba,
akkor nem volnának magyar dülőnevek legkorábbi okleveleinkben. Már pedig vannak
szép számmal. Szent István oklevelei közül az 1000 évi görög nyelvű
veszprémvölgyi, az 1001 évi pannonhalmi, 1002 évi veszprémi (Hurhida stb.
adományozás), 1009 évi pécsi és 1015 évi pécsváradi latin nyelvű oklevelekben
szép számú magyar helynév van. Persze nagy kár, hogy éppen legrégibb
okleveleink nem eredetiben, hanem egy részük 100, másrészük 3-400 évvel későbbi
másolataikban maradtak fenn. De az 1055-i tihanyi alapítólevél eredeti és abban
is akad több magyar dülőnév. Így: Segisti, azaz Segesdi tó, Fuk=Fok,
Kues-kut=Köveskut, Zilu-kut=Szilkut, Mortis=Martos, Sumig=Somogy, stb.
1071/1217-ből Fizegi=Füzegy, Meler=Mélyér, Aranas=Aranyos, Cris, Kyris=Kőrös,
1090-ből Budrig=Boidrog, Eurim=Örvény vizneveket olvastunk. (71-72 old)
Hasonló
eredményre jut a magyarság kárpátmedencei jelenlétével kapcsolatban Erdély
őslakosságának vizsgálata során is.
Kik voltak Erdély őslakói?
Ennek az
ügynek koronatanui a folyónevek. Már pedig a Tiszától keletre eső tájak
viznevei ugy Anonymusnál, mint Ortvay Árpádkori kétkötetes viznévgyüjteményében,
ugyszintén a történelem folyamán kialakult és ma is használatban levő, a magyar,
erdélyi száz és oláh nyelvben közösen meghonosodott viznevek vitathatatlanul
magyar eredetre, magyar őslakosságra vallanak.
Anonymus
viznevei: Tisza, Szamos, Almás, Kapus, Sár, Omsó ér, Körös, Jószás, Tekerő
ér, Tur, Kórógy, Maros, Csesztreg, Böge, Temes, Föveny rév. E 16 névből 9
félreérthetetlenül magyar értelmű. De az -s képzős szavak egyike sem lehet más.
A 16 név közül egyébként mai napig egyről sem tudták bebizonyítani, hogy más,
idegen nyelven volna valami jelentésük.
Ortvay
XI-XIII századi viznévgyűjteményből elsősorban a jellegzetesen magyar -s
melléknévképzős végződésű, aztán az egyéb világos értelmű neveket közlöm.
Könnyebb áttekinthetőség céljából megyék szerint csoportosítottam őket.
Alsó-Fehér megyében: Maros, Nádas-patak, Poklos, Sárd, Tó, Udvarág,
Bocsárd.
Arad
megyében: Száraz ár. Ugyanitt egyetlenegy ujabban előkerült oklevélben,
1203-ban: Kőrös, Sáros, Hölgyes (t.i. Menyétes), Hodos, Ér, Fok, Kengyel viz.
Beszterce Naszód megyében: Gyepes, Kőrös, Medgyes, Somos, Hévjó,
Berekjó, ma Berettyó, Tekerő, Szakál ér, Szil ér, Omsó ér.
Brassó
megyében: Tömös, Barca, Olt.
Fogaras megyében: Árpás, Eger.
Hunyad
megyében: Nádos-patak, Feredű gyógy.
Kis-
és Nagy-Küküllő megyében: Hévíz, Küküllő
Kolozs
megyében: Almás, Aranyos-foka, Darvas-tó, Nyulas, Nádas, Sebes, Szamos,
Aszujó séd, Borzasztó mocsár.
Krassó-Szörény megyében: Temes
Maros-Torda megyében: Szakál.
Szatmár megyében: Hidas, Erőság, Füzes, Hodos, Kékes, Kovás, Lápos,
Berkesd, Berekszó, ma Burszó, az 1236-ban említett Fentős erdő mellett, Bika
patak, Fertő, Fekete viz, másképp Monyorós, Sár, Somos. Egy újabban előkerült
oklevélben 1181-ből a Szamos mellett: Sebes-patak, Tur, Ered, Sár és Kerektó
Szilágy megyében: Almás, Egres, Egregy, Szilágy
Szolnok-Doboka megyében: Egres, Gyékényes, Lápos, Szamos, Sajó, Mélyséd
Temes
megyében: Temes, Harangod, Bega
Torda-Aranyos megyében: Aranyos, Örményes
Ugocsa
megyében: Homus patak.
Erdélyben
nemcsak a fent elsorolt viznevek magyar eredetűek. Hogy csak egy néhánnyal
pótoljam meg: ott folydogál a Vargyas, Homoród, Nyárád, a másik Almás, Szartos,
Pogánis, Karas, Berény, Gyógy, Székás, Hideg, Hortobágy, Gyéres, Ludas, másik
Kapus, Görgény, Bodza is.
A Trianon
óta elszakított országrészen még legalább vagy ezer magyar viznevet lehetne
elsorolni.
A szászok
által használt folyónevek tulnyomó többsége szintén magyar elnevezés. Német neve
csakis a Nagyszeben és Brassó melletti kisebb patakoknak van. Eszerint:
magyar nevű
20
német nevű
4
oláh nevű
1
szláv nevű
2
ismeretlen
nevű 4
A nagyobb
folyónevek közül egynek sincs oláh neve, hanem ők is ugyanazokat az
elnevezéseket használják, mint a magyarok és szászok.
A lakosság
elsőbbségének tanui, a folyónevek tehát a magyar ősibbség bizonyosságát
vallják.
***