A NEMZETI HITEL PÉNZ, – ÉS GAZDASÁGRENDSZERVÁZLATOS TÖRVÉNYTERVEZETE
(Szerző: Madarasi R. István, Kanada)
E törvénynek az a célja, hogy a magyar gazdasági életben a pénz diktatúráját megszüntesse. Valamint, egyenlő esélyt biztosítson minden magyar állampolgárnak a szabad élethez, biztonsághoz és az önálló boldoguláshoz.
ELŐSZÓKüzdeni hazánk kamatgyarmati sorsa ellen csakis értelembevetett hittel, erős akarattal és bajtársias összefogással lehet. Mindemellett azonban az igazságos Isten segítsége is szükséges! Közönnyel vagy nyájszellemmel a magyar népre ráerőszakolt pénz-, és gazdaságrendszertől sohasem fogunk megszabadulni.
A különböző politikai pártok szólamai csak a nép határozati erejét gyengítik, és a nemzet egységét rombolják, amelyre most elengedhetetlenül szükség van! Az ellenállás, mint az 1956-os szabadságharc, most nem lehet fegyveres, mert az egyenlő lenne a Nemzet öngyilkosságával!
Ne jusson eszedbe fegyvert fogni, mert a ”Pénzhatalom” (így nevezni: jogidegen) és cinkosai csak erre várnak! Választáskor jogot adtál a cinkosok kezébe s ők, amit tesznek, azt hivatalból törvényesen teszik. Ezt a hatalmat kell törvényesen visszavenned! Biztosan csodálkozol, és kérdezed, hogyan tudnád visszavenni? Pedig ez egyszerű és csak tőled függ!
Először is tudnod kell, hogy egyetlen pártvezéred sem képviselheti a te érdekeidet! Ha érdekeidet képviselné, akkor a rabtartó “Pénzhatalom” nem állt volna mögé, mert az érdeke szöges ellentétben áll a tiéddel. Nem támogatta volna teljes hírközléssel (TV, rádió, sajtó), nem “tájoltatta” volna értelmedet. Nem választatta volna meg őt veled! Ezt egyszerű megérteni, csak gondolkodni kell!
Ne higgy senkinek se, amíg nem győződsz a mondottak igazáról! A tettek bizonyítnak! Annak higgyél, aki tettel már bizonyított. Gondold át jól, hogy az illető mit tett és mit nem tett, amikor tenni kellett volna! Ne bálványozz senkit!
A szerzőnek nincsen jogi végzettsége. Ő otthon a nemzet napszámosa, (tanító) volt. Azonban, miután úgynevezett demokratikus társadalmi életformában élünk, mint magyar állampolgár elidegeníthetetlen joga van, erről az életformáról véleményt nyilvánítani. Neked ugyanilyen jogod van, annál is inkább, mert fárasztó munkáddal Te hoztad létre a nemzet vagyonát! Ezért a vagyonért jogfelelős vagy! Nem hagyhatod, hogy 10 millió magyarból 1 millió (nem mind honos) jól él, a nép többsége pedig, csak létezik és nyomorog!
Ismerned kell, emiatt olvasd el a számokkal jelzett, cikkelyekben írt, vázlatos törvénytervezetet. Biztosan van saját és magyar jövőt építő elképzelésed, azt írd le és küld elektromos postán: steve146@sympatico.ca, vagy levélpostán: Madarasi R. István, 6501 Baja, Postafiók 210.
Amikor “eljön az ideje,” akkor majd “jogi ruhába-“ való öltöztetésre átadjuk a nemzet jövőjét féltő jogászoknak, azután ismertetni fogjuk a magyar néppel. (Nyomtatunk majd 6 millió példányt)
Ne gondold, hogy 2006-ban mindez megtörténik. Előbb ismerni, tudni és elfogadni kell a nemzet túléléséhez szükséges életformát. Önszervezés szükséges, sőt kötelező! Ne várd, hogy a szomszéd, a barát vagy a sógorod tegye! Azt, neked kell tenned, tisztelt nemzettársam!
Ne keress "szakértőt," mert, ami eddig nem létezett - tehát új dolog - abban még nincsen jártas szakértő. Mostanáig mindig más mondta azt, hogy "mi a jó Neked," (pártvezérek, törvényt tervezők stb.) Mától kezdve vedd kezedbe saját életed irányítását, mert azért nem más, hanem te vagy a felelős! Olvasd tovább figyelmesen a számozott cikkelyeket és gondold meg, vajon ezekkel a jogszabályokkal – és még, amit hozzá tervezel – jobb lesz-e az életed, mint amiben most élsz?! Mindez, ha akarod, csak tőled függ!
*** 1.1 A saját hazájában a saját vagyonának hitelfedezetével, senki sem tarthatja nyomorban a magyar népet. A pénz nem diktálhat, hanem csak szolgálhat!
1.2 A nemzet szabadsága az egyén belső igényeiből fakad. Minél több igényét képes kielégíteni az egyén, a család, a nemzet, annál nagyobb a szabadsága. A mindenkori kormány ezt a szabadságot köteles elősegíteni.
1.3 Nem lehet szabad a nemzet, ha belső igényeinek kielégítését más irányítja. A mindenkori kormány köteles törvényekkel védeni a népet, mindenféle anyagi és lelki mesterkedés ellen.
1.4 A termelés a fogyasztás nélkül értelmetlen, sőt a természetes környezetre káros, mert a természet kincseit ok nélkül pazarolja. A kiegyensúlyozott természet léte, nem szenvedhet kárt az egyéni önzés javára.
1.5 A fogyasztáshoz vásárlóerő, pénz szükséges. A pénz nélkülözhetetlen társadalmi eszköz, de ennek ellenére sem diktálhatja, hanem csak szolgálhatja a magyar közgazdaság életét.
1.6 A pénz nem vagyon, nem árucikk, hanem a rajta számokkal jelölt mértékben csak kifejezője a javak értékének. A pénz jelkép, jogosítvány a tulajdonba-vételre, de nem vagyon. Belső értéke nincsen, akár papírból, plasztikból van, vagy csak számok formájában, könyvelésnél létezik.
1.7 A nemzet vagyonát a természet kincsei mellet és vele, szorgalmas és verejtékes munkával, a magyar nép hozta létre. Éppezért, a létrehozott vagyon jelképe, vagyis a pénz tulajdonjoga, nem lehet másé, mint csakis a magyar népé.
1.8 A kormány nem téveszthető össze a néppel és a tulajdonjoggal. A demokratikus életformában a nép által választott kormány csak megbízottja, alkalmazottja a népnek. A kormány és az Országház tagjait szolgálataikért tiszteletdíj illeti, nem tulajdonjog a vagyon, vagy annak jelképe, a pénz felett.
1.9 …………..
1.10 …………
2. Feltehetően, népszavazás eredményeként, a “NEMZETI HITEL” PÉNZ-ÉS GAZDASÁGRENDSZER a nép által elfogadottá és törvénnyé vált Magyarországon.
2.1 A Nemzeti Bank – a néptől elkülönített – önállósága megszűnt. A magyar nép vagyonának kezelése nem lehet független, a tulajdonostól, a néptől. A Nemzeti Bank új névvel, mint “NEMZETI PÉNZINTÉZET,” a Magyar Országgyűlés Pénzügyi Bizottságának ellenőrzése és felügyelete alá kerül.
2.2 Az országgyűlés minden egyes pártja, két-két képviselőt küld a Pénzügyi Bizottságba. A bizottság feladata, a “Nemzeti Hitel” (ezután “NH”) pénzügyeivel kapcsolatos törvények betartását ellenőrizni és a Nemzeti Pénzintézet elnökének jelölése, akit a miniszterelnök jóváhagy, valamint állásba iktat.
2.3 A Nemzeti Pénzintézet elnökének megbízása négy évre szól, azzal a kikötéssel, ha egy év után nem felel meg a törvény által előírt hivatásának, akkor a Pénzügyi Bizottság leválthatja. Ez a törvény érvénybe lép és vonatkozik minden állami köztisztviselőre és közalkalmazottra is. Magánvállalatoknál ez a munkaadó-munkavállaló viszony elfogadott gyakorlat. A nemzet szolgálata sem lehet hátrányosabb szinten.
2.4 A Nemzeti Pénzintézetnek, megyei pénzintézet fiókjai vannak, nevükben a megye megjelölésével, például: Baranya megyei Pénzintézet. A Nemzeti és a Megyei Pénzintézetnek két osztálya van: belföldi és külföldi. A külföldi osztály csak export-, és import-ügyekkel foglalkozhat.
2.5 A “NH” törvény csak annyiban befolyásolja a külföldi osztály ügyeit, hogy külföldre csak azt adhatunk el, ami az országban fölösleg, vagy nélkülözni tudjuk. (A találmányokról később.) A Nemzeti Hitel-rendszer alkalmazása nem kényszeríti az országot arra, hogy minden áron exportáljon – még ha a néptől elvonja is az általa termelt javakat – mert például fizetni kell, a külföldi tartozás kamatos-kamatját. A Nemzeti Hitel Magyarországának nem lesz külföldi tartozása!
2.6 Országba csak olyan külföldi javakat szabad behozni, amelyeket itthon nem tudunk előállítani, létrehozni. A pénzintézet külföldi osztályának tisztviselői az ügyeket pontosan olyan rendszerrel intézik, mint e törvény életbelépése előtt. (Lásd még 3.4 cikkelyt.)
2.7 Az Önkormányzati Pénzintézetek számát a lakók népsűrűsége határozza meg. Nevükben a helység neve mutatkozik: pl. Bajai Önkormányzati Pénzintézet, Pécsi Önkormányzati Pénzintézet stb.
2.8 …………
2.9 …………
3.0 A nemzet vagyonának értékkifejezője a pénz. A nemzet vagyona, szellemi és fizikai munkával jött létre, amelyhez a természeti kincseket is hozzáadhatjuk. Tisztán spekulációval, a vagyon jelképének, a pénz adás-vételével a nemzet vagyona nem gyarapítható. Tehát, a pénzt adni-venni tilos!
3.1 A vagyon jelképének, a pénznek, hitel által való “teremtése,” nem keverhető össze a tulajdonjoggal. A vagyon jelképe, a pénz, csakis azok tulajdona lehet, akik a vagyont fáradságos munkával létrehozták, vagyis, az a magyar nép tulajdona.
3.2 A nemzet vagyonának van hitelértéke. Ezt a hitelértéket mindmáig idegen, külföldi bankok (IMF, Világban) kölcsöneik szavatolására elpazaroltuk. Miután a nemzet vagyonának hitelértéke az idegenek kamatos-kamat kölcsöneire megfelelő garancia volt, ezért ugyanerre a célra a saját részünkre is kell, hogy megfelelő legyen.
3.3 Ezen törvény életbelépésétől kezdve belföldi használatra egyetlen magyar állampolgár, cég, vagy intézmény sem fogadhat el, vagy kérhet külföldi kölcsönt. Szükségszerű esetekben a pénzügyminiszter adhat engedélyt. Ezen túl a nemzet vagyonának hitelértékét a saját javára, csakis a tulajdonos magyar nép használhatja.
3.4 Külföldről az országban való befektetést pedig, csakis olyan javak előállítására fogadhatunk el (50%-50% részvényarányban) amelyek feltétlenül szükségesek, de azokat önmagunk nem tudjuk létrehozni. (Lásd még 2.6 cikkelyt.)
3.5 …………
3.6 ………….
3.7 …………..
3.8 ……………
3.9 ……………
3.10 …………
4. Az Országos Számvevőszék, leltárt készít az ország vagyonáról. Az ország vagyonának szakszerűen felbecsült értéke lesz a Nemzeti Pénzintézet HITELFEDEZETE. Ebből a hitelből fizeti a Nemzeti Pénzintézet az állam összes belföldi kiadásait, amelyeket az állam bevételei nem képesek fedezni. Beleértve, az új NH rendszeréből származókat is.
4.1 Az új pénz- és gazdaságrendszer indulásakor, a Nemzeti Pénzintézet szétküldi az országban a megyei, majd azok az Önkormányzati Pénzintézetekhez a működési szabályzatot, amely ugyanakkor törvény is. Ez a tisztviselőktől büntetőjogi felelősséget igényel.
4.2 Az Önkormányzati Pénzintézetnek tudnia kell, hogy a Megyei Pénzintézet mekkora hitelkerettel rendelkezik. Ugyancsak megértést igényel az a tény, miszerint a nagyobb létszámú lakossággal rendelkező önkormányzatnak, valószínű több hitelre – pénzre – van szüksége, mint a kevesebb lakossal rendelkezőnek. A fennálló különbséget, az igazság mértékével kell kiegyenlíteni.
4.3 A Nemzeti Pénzintézet belföldi osztálya 20 irodából áll. Egy-egy – nem túlzott, de megfelelő méretű – iroda a vármegyék ügyvitelét intézi (17 db). Egy iroda kell Budapest és környéke részére, + 2 “összegező” iroda, amely az összeműködést irányítja és ellenőrzi. Ide érkeznek számítógéppel készített, megyei havi kimutatások. Itt értékelik ki a 17 + 1 megye működését.
4.4 A Nemzeti Pénzintézet “összegező” részlegének minden hónap végén ismernie kell az ország összes, előző hónapban történt kiadásait, vagyonnövekedését, vagy csökkenését.
4.5 Üzletfelekkel, sem a Nemzeti Pénzintézet, sem a Megyei Pénzintézetek belföldi osztályai nem foglalkoznak. Míg, a külföldi osztályok ellátják az export + import igényeket, pontosan úgy, mint a “NH” törvény életbelépése előtt.
4.6 A magyar üzletfelek pénzügyeit belföldön, csakis az Önkormányzatok Pénzintézetei, vagy azok fiókjai intézik. Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van, bárhol az országban, folyó vagy takarék számlát nyitni, 500 forint legkisebb összeggel.
4.7 A betétek után, egyetlen pénzintézet sem fizet – az előző rendszerben használt – kamatot, vagy bármilyen díjat, juttatást. Lehet a betét bármilyen kicsi vagy nagy összeg.
4.8 A pénzintézettől kapott kölcsön után, egyetlen magyar állampolgár sem fizet kamatot vagy bármilyen díjat, juttatást. Lehet az bármilyen kicsi vagy nagy összeg. “Nemzeti Hitel Pénz-és Gazdaságrendszerében, nincs többé kamat, hiszen a nép a saját vagyonának a hitelét használja.
4.9 Hazánkban, e törvény életbelépése után, az összes pénzintézetek jövedelmét, mint szolgáltatást-nyújtó elfoglaltságot, pénzforgalmuk után járó % határozza meg, amely egyeztető tárgyalással jön létre.
4.10 A pénzintézetek jövedelmét egyeztetéssel meghatározó bizottság tagjai: Nemzeti Pénzintézet elnöke + két megyei + három önkormányzati pénzintézeti elnök + az Országgyűlés Pénzügyi Bizottságának elnöke + öt bizottsági tag és a pénzügyminiszter. Egyenlő helyzet esetén, a pénzügyminiszter szavazata dönt. (A jövedelem-meghatározás kiinduló pontja lehet például, az ország összes Önkormányzati Pénzintézet egyhavi pénzforgalmának közösen megegyezett százaléka.)
5. Minden Önkormányzati Pénzintézet köteles hitel-folyó számlát, (line of credit) nyitni, de csakis termelő, építő, gyártó, szolgáltatást nyújtó célra minden cégnek, amelynek legalább három tulajdonosa van és okleveles könyvelő által készített, gyártási, üzleti tervvel jelentkezik.
5.1 Az Önkormányzati Pénzintézet, köteles minden hónap ötödik napjáig, az előző hónap “Működési Naplóját” számítógéppel elküldeni a Megyei Pénzintézethez. A Megyei Pénzintézet köteles ugyanerről, összegyűjtve, minden hónap 15-ig, számítógéppel kimutatást küldeni, a Nemzeti Pénzintézethez: a) az előző hónapban, a megyében történt pénzbetétek és kölcsönök összegéről, b) milyenségéről, c) a kiskereskedők forgalmáról, d) a visszafizetett kölcsönök és a még kintlévőségek összegéről stb.
5.2 Az Önkormányzati Pénzintézet köteles az adott hitelek (kölcsönök), sorsát figyelemmel követni, amelyek csakis termelő-gyártó, szolgáltatást nyújtó célokra használhatók. S mihelyt a kölcsönt-kapott cég, a gyártott, termelt javakat eladta, a rájuk előre adott kölcsön kell, hogy azonnal visszatérjen a forráshoz, vagyis a pénzintézetbe. Új javak létrehozásához új kölcsönt kell adni! Amelyik cég a kölcsönnel létrehozott és eladott árú után nem fizette vissza a kapott összeget, addig nem kaphat új kölcsönt, míg, előzőt nem rendezte. Fölösleges, termelő célra “hitel által teremtet” pénz, nem lehet forgalomban. EZZEL A GYAKORLATTAL ÁLLANDÓAN, KÖNNYEN FELMÉRHETŐ A NEMZET ANYAGI HELYZETE.
5.3 Az Önkormányzati Pénzintézet, köteles minden kiskereskedő részére, amelyik az általa vásárolt árút közvetlenül a fogyasztónak, a népnek adja el, folyószámlát nyitni. A folyószámla megnyitásához, nincsen különösebb követelmény, mint a magyarországi születési bizonyítvány, amely igazolja az életkort és magyar állampolgárságot.
5.4 Az Önkormányzati Pénzintézet számlakönyvekkel látja el az illető céget. A cég számlatömbjén (könyvén), minden egyes lapon, annak folyószámla száma olvasható. A számla egyenleg-állásáról, csak a személyes tulajdonos, vagy annak megbízottjának szabad tájékozódni.
5.5 A cég, saját érdekében minden eladáskor kiállít egy számlát és két másolatot. Számlára azt az árat, (összeget) írja, amennyiért ő vette az árut, a vevő ezt az árat fizeti. A vevő ráírja a számlára a személyi igazolvány számát és aláírja. Egy számlamásolatot kap a vevő, egy másolat marad a számlatömbön és az eredeti számlalapot (lapokat) pedig a hétvégén, a cégvezető beviszi az Önkormányzati Pénzintézetbe.
5.6 A pénzintézet tisztviselője, az eladó cég illetékét (hasznát), amely előzőleg közös megegyezéssel százalékban (%) van meghatározva, (lásd később “Jövedelemhézag”) annak folyószámlájára írja, melyet a Nemzeti Pénzintézet minden következő hónapban könyveléssel kifizet. (Számítógéppel átutalja az összeget az illető Önkormányzati Pénzintézetnek. Ezután “ÖP”) Az “ÖP” tisztviselői, munkájukat büntetőjogi felelősség tudatában kell, hogy végezzék.
5.7 ………
5.8……….
5.9…………
5.10 ………
6. Minden foglalkozás, minden árú, termék, szolgáltatás csoportosítva van. Pl. ács, csőszerelő, szobafestő = Építőipar, női- férfi alsó-felső ruha, cipők = Öltözékek, árpa, búza, rozs, zab = Gabonafélék, - Élelmiszer, - Vasáru, -stb.
6.1 Minden foglalkozású csoport, egyén vagy szakszervezet és a megfelelő minisztériumokhoz tartozó “Egyeztető Bizottság,” közösen megegyeznek a különféle foglalkozású csoportok munkájuk után járó “haszonkulcs“-százalékban. Például: a munkára költött anyagára és a szakértelem bizonyos százaléka határozza meg a munkáért juttatott díjat, haszon-fizetést. Miután a munka különböző irányú, és minőségű tevékenység (Pl. tanítás és nevelés, ami főleg értelmi – szellemi), valamint a százalékarány is változó, ezért közöttük különböző hézagok vannak: “jövedelemhézagok.”
6.2 A jövedelemhézag százalékos (%) tervét, először az illetékes minisztériumok egyeztető bizottsága, ahová a foglalkozási csoportok sorolhatók – figyelemmel az arányosságra és a jogosultságra – kidolgozza, majd egymásután következő sorrendben a meghívott, s érintett felekkel megegyezik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a tárgyalóasztalnál ülő felek, mindannyian egyenlő jogú magyar állampolgárok. Megjegyzés: az itt leírt munka, csak az életbelépett törvény első évében lesz terhelő, mert később csak kiigazításokat igényel. (A jövedelemhézag lista összeállítása hasonló a VÁMHIVATAL árucikkeket vámoló listájához. A különbség az, hogy ezt a listát, minden adóhivatal, pénzintézet és városháza köteles kifüggeszteni, egy-egy megnevezett, forgalmas helyen.)
6.3 “A jövedelemhézag” százalékos meghatározója, a kiskereskedők részére, akik más cégektől vásárolt árút közvetlenül a népnek adják el, az illetékes Kereskedelmi Minisztérium Bizottsága és a kereskedők közötti közös megegyezéssel jön létre.
6.4 A többi foglalkozások és javak esetében – szabad-verseny lehetősége miatt – kell, hogy legyen felsőszintű százalékos meghatározás. Például. Építőipar felsőszint 40%-ka a felhasznált anyag pénzbeli és a szaktudás értékének. Ami ugyancsak az illetékes minisztérium “Bizottsága” és az érdekelt felek között közös megegyezéssel jön létre. Az egyéni “ego-“t, a szabad verseny esetében is fegyelmezni kell! Például nem lehet, házépítésre a kiadott összegen felül 100%-os tiszta hasznot számolni.
6.5 Az első ház, lakás építése, vétele alkalmával, az Önkormányzati Pénzintézet köteles folyószámlát nyitni, a folyamodó magyar állampolgár részére. Egy személy vagy egy család, házépítésre vagy lakásvásárlásra, a nemzet hitelét csak egyszer használhatja. A nemzet hitelével spekulálni tilos!
6.6 A házépítésre adott kölcsön, A Nemzeti Hitel Pénzintézet “összegező” irodájának kiadás rovatába kerül, de mihelyt a ház elkészül, a következő hónapban már vagyontárgy lesz, amely értékével növelni fogja a kiadható hitel összegét. A ház (lakás), kamatmentes teljes-összegű árának letörlesztése után, a jelzálog-szerződést azonnal semmissé kell nyilvánítani.
6.7 ………
6.8………..
6.9 ……….
7. A Nemzeti Hitel Pénz-és Gazdaság-rendszerének gyakorlata szerint, a “Tőzsde” jelenlegi formájában nem létezhet! A tőzsdén történő adás-vétel, nem más, mint a “Spekuláció,” infláció termelésének szabad-piaca! Nem megengedhető tevékenység, tehát, tilos!
7.1 Termelő, gyártó cégek részvényeinek valós értékét, csakis az egy év alatt előállított javakból származó jövedelem, pénzbeli értéke és a kiadott részvények számával elosztott tiszta haszon mennyisége határozhatja meg.
7.2 Az országban lévő cégek részvényeinek értéke nem lehet valószerű, ha azok árát egyik napról a másikra – sőt, egyik óráról a másikra – emeljük, vagy csökkentjük. A részvények valószerű – nem spekulációs – értéke, legfeljebb havonként változhat, az előző hónapban történt termelt javak értékének figyelembevételével. (Lásd: 7.1 alatti meghatározást.)
7.3 A tisztességes üzletkötések számára a tőzsde legfeljebb minden hónap utolsó három munkanapján, nyolc-nyolc órát lehet nyitva. Csakis belföldi cégek részvényei cserélhetnek havonta egyszer gazdát. A tőzsdén kívül magyar állampolgár, szabadon vehet vagy eladhat – csakis belföldön működő – magyar cég részvényeit, melyek, ugyancsak havonta egyszer cserélhetnek gazdát.
7.4 Pénzintézetek nem adhatnak a nemzet hiteléből (pénzéből) spekuláns célra, tehát részvény-vásárlásra kölcsönt. Magyar állampolgár megtakarított pénzét nem használhatja uzsora-kölcsönre. A törvény bármi módon való kijátszása, szigorú büntetést von maga után.
7.5 ……….
7.6 ……….
7.7……….
7.8……….
7.9 ………
7.10 ………
8. Miután a termelés eszközeinek gyors és óriási fejlődése, a gyártás és termelés folyamatából kiszorítja az emberi munkaerőt, ezért az egyéni adózás is, társadalmi igazságtalansággá válik. Az eddigi idegtépő, társadalmi életformáról való átállás a “NH” Pénz-és Gazdaság-rendszerére, megköveteli a fokozatosságot. Minden hirtelen csere, bármilyen téren legyen is az, bonyodalmat okoz. Tehát az átállásnál, legalább hat (6) évig leegyszerűsített adót kell fizetni.
8.1 Az Országgyűlés egyhangúlag megszavazta az új adótörvényt. Miszerint – a vállalatokat is beleértve – évi jövedelme után, mindenki 10% (tíz) adót fizet. Kivételt képez az a személy, akinek az évi jövedelme Pl. 500,000 forint van, mert az nem fizet adót.
8.2 A múlt rendszerben, az állampolgár egyik nagyon terhelő kötelessége, az adófizetés volt. Vásárlóerejét több mint 50%-kal csökkentette. Ez a fogyasztóktól való pénzelvonás, a gyártott javak fogyasztásának nagy fokú csökkenését és a munkanélküliség növekedését eredményezte. A jelen törvény, a jövedelmi adót, csak átmeneti állapotnak tekinti, mert a javak gyártásának, termelésének hihetetlen fejlődése, az adófizetést, a Nemzeti Hitel rendszerében elavulttá teszi majd.
8.3 A vállalatok, e törvény életbelépése után – akik heti-havi vagy bármilyen fizetést kapnak – nem vonhatnak le semmiféle adót! A társadalombiztosítás nem adó, tehát levonható.
8.4 Minden magyar állampolgár és vállalat, minden év március 31-ig, köteles az előző évi jövedelmét, munkaadó és banktól kapott papírokkal, kimutatni és annak 10% adóját befizetni (postán beküldeni). Erre a célra, a magyar postahivatal köteles – az adóhivatal által készített - négy oldalból álló – adóbevallási íveket díjmentesen az állampolgárok részére bocsátani. (Felvehető a postahivatalban vagy kérésre – betegek, öregek részére – címre küldeni.)
8.5 Aki a nemzet vagyonát készakarva, csalással megrövidíti, annak – bírósági ítélet alapján – nevét, arcképét, a hírközlő eszközökkel, az elkövető megyéjében, nyilvánosságra kell hozni. A nemzet által adományozott kedvezményeket, mindaddig meg kell vonni tőle, amíg az okozott kárt meg nem fizeti. Fizetés-képtelenség esetén, börtönben eltöltött, minimál-órabér munkával kell az okozott kárt visszafizetnie. Börtönben eltöltött – lakás és ellátásért – a munkája után járó összegből a juttattatásnak ezt az értékét le kell vonni.
8.6 Vissza kell állítani a régi magyar becsületet, amikor még a becsület fogalma, olyan nagy tiszteletnek örvendett, hogy üzletkötésnél, az adott szó egy kézszorítással megpecsételve többet ért, mint ma, két ügyvéd által aláírt szerződés. A jogászoknak a “NH” rendszerében is lesz, kellő és felelős munkájuk.
8.7 ………..
8.8 ……….
8.9 ……….
9. Az előző “Szövetségi Tartalék” (Federal Reserve) pénzrendszerével, a belföldön felhalmozott adósságot kiegyezéssel kell eszközölni. (Például, öt évre szóló részletfizetéssel törleszteni, amely a nemzet hiteléből történik.)
9.1 A nemzetre káros és megalázó külföldi adósságra, ugyancsak halasztást kell kérni. (Például, három év múlva kezdünk törleszteni.)
9.2 Az adóssággal kapcsolatos, külföldi megkötendő szerződésnek egyik kikötése kell, hogy kijelentse: “ha, bármelyik külföldi kölcsönző, “NH” Pénz- és Gazdaságrendszer miatt, – amely számára üzletvesztés – megtorló szabályt alkalmaz a Magyar Állam ellen, akkor az aláírt szerződést, azonnal semmisnek tekintjük, és orvoslásért nemzetközi bírósághoz fordulunk.”
9.3 A külföldi adósság kifizetésének könnyítésére a külügyminisztérium kell, hogy igénybe vegye az állam külképviseleteit, amelyek mellett – a kereskedelmi-minisztériummal egyetértve – üzletkötő képviseletet állít fel. Az üzletkötők Magyarországon született állampolgárok és a küldetés helyén beszélt nyelvet jól beszélő, üzleti érzékkel rendelkező egyének lehetnek.
9.4 A feltalálók nyilvántartása kell, hogy a kereskedelmi-minisztérium kötelékébe tartozzon. A Minisztérium tisztviselői kötelesek a hozzájuk forduló feltalálók munkáit, késedelem nélkül, szakértők igénybevételével, a legrövidebb időn belül kiértékelni.
9.5 A külfödön – valószínűen értékesíthető – találmány feltalálójával, a kereskedelmi-minisztérium szerződést köt. (Pl. 70% - 30% és az eladott mennyiség emelkedésével a % fogyó, a feltaláló részére.) A Minisztérium felvállalja a találmány finanszírozását: mintadarab (prototype) készítés + sorozatgyártás magáncégek szerződéses vállalása által + piacra-tevés külföldön, a 9.3 cikkely alatt említett üzletkötők által + világszabadalom megszerzése.
9.6 A feltalálónak, tudomásul illik és kell vennie azt a tényt, hogy tudásához az alapismereteket, a magyar nép adójával fenntartott intézményektől kapta. Tehát, a találmánya értékesítésére és részbeni jövedelmére, első sorban a Magyar Állam jogosult. A nemzethez tartozó és annak juttatásait élvező, becsületes magyarnak ez a cikkely, nem okozhat gondot.
9.7 A külkereskedelmi-üzletkötők kell, hogy rövid időn belül kézhez kapják az eladásra szánt találmány üzleti reklám-anyagát és a kész mintadarabot (darabokat). Az üzletkötők, ugyancsak kell, hogy kidolgozzák a “franchise” módszerrel történő piacra tevését a találmánynak. Amelynek, az előnyös lényege az, hogy nem az árut adjuk el az általánosan ismert alapon, hanem csak egy-egy meghatározott területre (szerződésekkel) az “egyedül-árusítás jogát,” amelyet a világszabadalom véd. A szerződés aláírásakor a vevő cég, kifizeti 50%-át, az előre kikötött “franchise” árának, majd az árú leszállításakor, a fennmaradó összeget. Magyar részről, a szerződéses üzletkötés betartását, a Magyar Állam garantálja. Az üzletkötők, munkájukért az alapfizetésen kívül százalékos (%) jutalékot is kapnak.
9.8 A tudományos kutatás elsősorban az egyetemek feladata. Az ehhez szükséges anyagiakat, az illetékes egyetem kell, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mindenfajta beavatkozása nélkül kézhez kapja. A “NH” élő rendszerében a becsületesség, a nemzet minden egyes tagjának kötelessége, nem pedig egy kis csoport feltételezett előjoga.
9.9 Hazánknak elengedhetetlen, elsődleges szüksége új energia és annak kutatása. Meg kell találni, és számon kell kérni, azokat a bürokratákat, akik felelősek nemzetünk világraszóló találmányainak elhanyagolásáért! (Például, a korlátlan mennyiségű vákuum-energia, nullpont-energia stb.) A nemzet túlélésének alapvető feltétele az “önellátás” felé való törekvés.
10. A nemzet életében, a Nemzeti Hitel Pénz- és Gazdaságrendszere új életformát hozott létre. Éppezért, az ország közigazgatásán is változást kell létrehozni. A hivatalban lévő miniszterelnök köteles kihirdetni az új választások idejét, amelyre az előkészület, negyvenöt napnál (45) nem lehet több.
10.1 Miután, népszavazással a nép már elfogadta a “NH” Pénz- és Gazdaságrendszert, mint új életformát, ezért, a pártszervezetekre már nincsen többé szükség. Ugyanis, a pártok programjai nem hozhatnak már külön-külön “népboldogító újdonságokat” – amit eddig a pénz hatalma miatt, úgy sem valósíthattak meg – a nép már tudja, hogy mit akar, hiszen arra szavazott.
10.2 Ideiglenes megoldásként, el kell fogadnunk az előző rendszerben kialakított szavazókerületeket. A kerületekben azonban nem pártok indulnak egymás ellen, amellyel eddig megosztották a nép határozati erejét, hanem egyének pályázhatnak, a nép érdekének képviseletére. A pályázó beadja nevét, címét és 500 száz személy –névvel, címmel, aláírással ellátott – ajánló levelét a kerületi szavazó központ irodájába. Az irodavezető ezt köteles elfogadni, listát készíteni, és a pályázót igazolvánnyal ellátni.
10.3 A választókerületben lévő hírközlő eszközök (TV, rádió, hírlapok, nyomdák) kötelesek a jelölttől elfogadni, csakis választási propaganda célra hirdetéseket, mellyel az illető jelölt, bemutatja egyéni múltját és sajátos egyéniségét. Az Országgyűlés előzőleg egy választási törvénnyel meghatározta azt, hogy a jelöltek személyenként mekkora összeget költhetnek választási propagandára. Azt, a meghatározott összeget a jelölt, saját belátása szerint – választási célra – elköltheti. A jelölt köteles minden egyes számlát aláírásával ellátni, amelyeket a számlát kiállító cégek, a választás megtörténte után, a saját érdekükben beküldik a kerületi központi választási irodába. A választással járó költségek állami kiadások, amelyeket a Nemzeti Pénzintézet, csekk formájában, postán küldve, 30 napon belül kifizet.
10.4 Saját, vagy adományozott pénzt, a választásra felhasználni tilos, és ha mégis megtörténik, azt szigorúan kell büntetni. A “pénzhatalom”, nem választathatja be cinkosait irányító állásba! Az a képviselőjelölt, akinek nem volt 500 szavazatja, a választással kapcsolatban történt kiadásait, saját maga fogja kifizetni, mert lehetséges, hogy csalás történt. A jelölt aláírt ajánló leveleit nyomozás által ki kell vizsgálni.
10.5 Az eddig szokásos, tíz napos megszakítással történt választási szabály továbbra is megmarad, azzal a különbséggel, hogy csak azokban a választási kerületekben kell újból szavazni, ahol a szavazatok száma az első két jelölt között nem több mint 200szavazat.
10.6 Az Országgyűlésbe választott képviselők, a kerületükből szerzett ajánlásra és saját véleményük alapján, titkos szavazással megválasztják a miniszterelnököt, aki azután kijelöli a kormány tagjait. Az Országházban ülő, beválasztott tisztviselők (képviselők, miniszterek, miniszterelnök), habár választóikkal egyenrangú, magyar állampolgárok, mégis a magyar nép szolgálóivá váltak, amikor tisztségüket elvállalták. Alkalmazásukra vonatkozóan a 2.3 cikkely a mérvadó.
10.7 A képviselő, köteles pontosan megjelenni az Országház ülésein. Távolmaradása csak betegséggel, bizottsági elfoglaltsággal vagy választókerületében történt sürgős elfoglaltsággal igazolható. A képviselő köteles, választókerületének irodájában tartózkodni, minden péntek délután, (ha az nem ünnepnap) 13:00 órától - ha kell –18:00 óráig és fogadni, a titkárjánál előre bejelentett polgárokat.
10.8 Az Országgyűlés, a hét utolsó három napján (péntek, szombat és vasárnap) nem tarthat ülést. Kivételnek számít, nem várt események sürgős intézése. A képviselők irodáival kapcsolatos kiadások az állam terhei. Tehát a Nemzeti Pénzintézet kiadásai közé tartoznak.
10.9 ……………
10.10 …………..
11. A Nemzeti Hitel Pénz-és Gazdaságrendszer új kormánya, hivatalba lépésének hatodik hónapjában új ALKOTMÁNYT kell, hogy vita tárgyává tegyen az Országgyűlés előtt. A képviselők, választókerületükben, a tárgykörrel kapcsolatban kell, hogy összegyűjtsék a nép véleményét. Feltétlenül figyelembe kell venni és az Országgyűlés elé vitára bocsátani a már létező, nagytöbbség által, 1996. június 22-én közakarattal létrehozott ’Mogyoróhegyi 108 Pontot’.”
11.1 Az igazságügy-minisztérium, bizottsága a hivatalba lépés harmadik hónapjától kezdve köteles, a múlt rendszer törvényeit átvizsgálni, fokozatosan, ha kell, átdolgozni és vitára, valamint szavazásra az Országgyűlés elé terjeszteni.
11.2 A “Privatizálási” törvény leple alatt, a magyar nép ellen elkövetett igazságtalanságokat, az igazságügy-minisztérium “Tényfeltáró Bizottsága,” az állami rendőrség illetékes osztályával együtt, hat (6) hónapon belül köteles, egyenesen a Legfelsőbb Bíróság elé terjeszteni, ahol a fellebbezésnek csak egyszer van helye.
11.3 A Legfelsőbb Bíróság, köteles három (3) hónapon belül a privatizálási ügyekben ítéletet hozni. Az igazságtalan vagyonszerzést, a bíróság kell, hogy az Országgyűlés által megszavazott, szigorú törvényekkel büntesse! A privatizálással kapcsolatos ügyeket helyi vagy megyei bíróságok nem tárgyalhatnak.
11.4 Az állam, a nép elleni bűncselekmények esetében, a volt Btk. következő – bizonyos átalakítással – paragrafusait lehet figyelembe venni és az Országgyűlés elé, vitára terjeszteni: Btk. 139-140-141-142-143-144-145-146-147 (Bűntető jogszabályok, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest 1984, 72. oldaltól 78. oldalig.)
11.5 Az igazságügy-miniszter, az “előre kitervezett gyilkosság” bármilyen formája esetében a halálbüntetés kérdését kell, hogy szavazásra az Országgyűlés elé terjessze. Hazánkban, a nép képviselőinek, a kerületükben szerzett értesüléseik szerint és lelkiismeretükhöz igazodva, titkos szavazással kell eldönteni, a halálbüntetés visszaállítását, vagy mellőzését. Ebben az ügyben nem lehetünk tekintettel idegenek véleményére!
11.6 Az igazságügy-minisztérium “jogbizottsága” köteles kidolgozni szigorú törvényeket, a Nemzeti Hitel Pénz – és Gazdaságrendszer törvényeinek sértőivel szemben. Ugyanis ez a nemzet kinyilatkoztatott akarata, ezeknek a törvényeknek – mindenkire egyformán kötelező – betartásával akarja élni mindennapi életét. A törvények csak abban az esetben sérthetik az egyén szabadságjogait, ha az elkövető bizonyítottan veszélyezteti a közösség, a nemzet érdekét.
11.7 A különböző minisztériumi bizottságok által előkészített és tüzetesen átvizsgált törvényjavaslatokat, az illetékes miniszternek, haladéktalanul vitára és szavazásra az Országgyűlés elé kell terjeszteni.
11.8 Az Országgyűlés nem hozhat olyan törvényeket, amelyek a Magyar Nép alapvető szabadságát sértik, vagy veszélyeztetik: a) lelkiismereti, vallási szabadságot, de nem engedélyezhet olyan vallást, mely a vallás leple alatt gyűlöletet hirdet, b) meggyőződési, vélemény és annak kifejezési szabadságát, beleértve a sajtó, könyvnyomtatás, és más formájú hírközlés szabadságát, c) békés gyülekezési és egyesülési szabadságot is beleérve.
11.9 Az Országgyűlés köteles megszavazni azt az alaptörvényt, amely azután mindenki által könnyen érthetővé teszi, hogyan kell becsületesen és igazságosan élni, a nemzet hitelére alapozott társadalmi rendben. Az alaptörvény: “amit nem akarok, hogy nekem tegyenek az embertársaim, AZT ÉN SE TESZEM MÁSNAK.”
11.10 …….
12. Az igazságügy-minisztérium bizottsága, ha kell, akkor felvett jogi segítséggel, összegyűjti, a magyar társadalomban eddig már előfordult bűntetteket. Ezeket betűsorrendben kinyomtatva és a büntetésükre javaslatot téve, azok törvénnyé való szavazására az Országgyűlés elé terjeszti. Majd törvénnyé válás után, minden Önkormányzat polgármestere, köteles azokat a városházán, nyilvános helyen kifüggeszteni.
12.1 Minden magyar állampolgárnak tisztán, érthetően ismernie kell, a Nemzeti Hitel Pénz- és Gazdaságrendszer, saját érdekét képviselő, és a Nemzet túlélését segítő törvényeit. Minden rendszer, minden törvény, csak a népet szolgálja. Nem lehet a Magyar Nemzet, senkinek a szolgája! Ezért a lehetőségért, a mindenkori magyar kormány bűntető joggal felelős! A nép nyomorát, kirablását – akár nyíltan vagy karosszékből – törvényekkel kell megszüntetni!
12.2 Minden magyar állampolgárnak illik tudni, és tudnia kell, hogy az arcunk, a termetünk értelmi képességünk, jellemünk különböző. Sőt vannak élettani és felvett szokások is amelyek elnéző, kíméletes magatartást várnak és igényelnek a társadalom tagjaitól. Ilyenek többek között a nemiség és a vallás. A “NH” Pénz- és Gazdaságrendszer törvénnyel mindkettőt, magánügynek nyilvánítja.
12.3 Nemi élete és vallásbeli hite miatt, a magyar társadalomban élő egyént semmiféle hátráltatás nem érheti. Miután a homoszexualitás élettani rendellenességből, nem pedig – állítólag - felvett szokásból származik, ezért a törvény kell, hogy az illető – homoszexuális – személy polgári jogait elismerje. A törvény ezt azzal a kikötéssel teszi, hogy a homoszexuális egyén nemi hovatartozását csak otthonában nyilváníthassa. Ha ezt utcán, vagy bárhol nyilvánosan teszi, akkor pontosan olyan szigorú büntetésben részesül, mint aki őt emiatt megsérti.
12.4 A vallás ugyancsak magánügy és emiatt, a magyar állampolgárt nem érheti sértés. A 100 évnél idősebb, törvényesen bejelentett és nyilvántartott vallási közösségek, amelyek nem hirdetnek gyűlöletet, nem tartanak a többi vallás fölött elsőbbségre igényt, létfenntartásuk folyamatossága céljából, a magyar államtól – tagságuk számának arányában – anyagi támogatásra jogosultak.
12.5 Közalkalmazotti állásra pályázók – annak ellenére, hogy a vallás magánügy – kötelesek vallásukat írásban nyilvánítani azért, mert a hitnek jellemformáló hatása van az egyénre és a magyar népnek joga van tudni, milyen jellemű közszolgálati alkalmazottak intézik ügyeit.
12.6 Az elemi iskolában, vallásoktatásra, a 12.5 cikkely alatt jelzett vallási közösségeknek joga van. A tanmenet kell, hogy heti egyórás vallásoktatást tartalmazzon. Az iskola igazgatójának dolga a tanterem beosztás, mégpedig úgy, hogy egyidőben mint vallásoktatónak külön terem álljon rendelkezésére.
12.7 Hazánkban, az új nemzedék nevelése és tanítása, kell, hogy az ifjút érdemessé tegye a magyar névre. A mindenkori kormánynak, elengedhetetlen kötelessége, hogy ez valóra váljon. A “Nevelés és Tanítás” cikkely alatt ezzel külön kell, foglalkozni.
12.8 A magyar nemzeti közösségben élő egyénnek ugyancsak kötelessége méltón viselkedni a 11.9 cikkelyben leírt alaptörvény szerint: ”amit nem akarok magamnak stb.” Legyen ”minden magyar felelős, minden magyarért!” (Szabó Dezső) - Segítsük, ne pedig tapossuk egymást.
12.9 Minden magyar állampolgár köteles szavazni. Aki, nem vesz részt a választáson, az a személy önmagát zárja ki a Nemzet közösségéből. Ebből adódóan nem részesülhet a “NH” Pénz-és Gazdasági rendszer – a mindennapi életben adott – kedvezményeiből.
Utószó
Az író írhatná úgyis, “utolsó szó!” Azért, mert 1996 óta, “nyugdíjas létére” több mint 50 ezer kanadai dollárt költött “nyögdíjából” a magyar nép felvilágosítására. Ez nem hencegés kérem, hanem valóság, mert fiatal korában még felelősségre, becsületre nevelték otthon az ifjúságot és ebben a becstelen világban még maradt benne kötelességérzet. Úgy érzi, tartozik szülőföldjének, hazájának, mert otthonról “útravalót” kapott és hozott, amit vándorlás közben a különböző határoknál nem tudtak a vámosok elvenni tőle. Ezzel az értelmi útravalóval, idegen légkörben képes volt megalapítani otthonát.
Az író, 1996 óta – fehér papírón-feketével bizonyíthatóan - törleszti tartozását. Ezen igyekezete, minden jószándéka ellenére, számára csak csalódást hozott!
Tisztelt Nemzettársam! Lassan már 10 éve, hiába magyaráz az író Neked, hogy értsed meg, miszerint, a Nemzet (ha jobban tetszik, hát legyen, az ország) vagyonát nehéz, fárasztó - szellemi vagy testi – munkával Te hoztad létre. Ezért, az ország vagyona és annak hitelfedezete a Tiéd és ezért Te felelős vagy. Ezt, Te még ma sem érted!
Vagyonod értékét idegeneknek, kölcsöneikre, jelzálogba adod és a kamatos-kamatok fizetéséért, tovább dolgozol, látástól vakulásig! Nem vagy Te, minek nevezzelek? Ne sértődj meg, mert tudod, hogy az igazat mondom! Ha, az idegen kölcsönzőknek (IMF, Világbank stb.) kölcsöneire, megfelelő biztosíték a Te vagyonod hitelfedezete, akkor az országban – belső használatra – neked is kell, hogy jó legyen!
Az általad – remélem – olvasott, cikkelyekbe szedett, úgynevezett “Vázlatos törvénytervezet,” az író által 1996-ban írt, saját pénzén kiadott, “NEMZETI HITEL” zsebkönyv tartalmát próbálja magyarázni. Amint látod, az nincsen befejezve. Miért? Azért, mert az író elvárja, hogy Te is hozzá tedd jövőépítő elképzelésed. Sok még a hiány, tehát van rá bőven lehetőséged arra, hogy kifejezhesd nézeted, ami csakis építő lehet. Az író követeli, hogy a közösség érdeke miatt (ha tetszik, ha nem: a Nemzet túlélése miatt) fogj össze a többi magyarral és végezz nagytakarítást Országházban!
Aki, nem akar szabadulni a jelenlegi “Pénzhatalom” pénz és gazdaságrendszerétől, hanem csak azt foltozgatni akarja, az nem a Nemzet túlélésének az útját járja! Egyet jól jegyezz meg: ”…a nép, amelynek az erszénye más zsebében van, soha nem lehet szabad.” (Kossuth Lajos 1848.)
Ha úgy érzed, hogy magyar vagy, akkor tetteiddel légy méltó hozzá! (Madarasi)
P.S. A fenti cikkelyek közti hiányzó pontokba – vagy ezeken kívül is - a saját gondolataidat és elképzeléseidet írd be. Ezek, nem kell, hogy kapcsolatban legyenek az előző vagy a következő cikkelyek tárgykörével, mert a cikkelyeket a jogászok fogják majd rendezni. +++
Madarasi R. István, 6501 Baja, Postafiók 210. E-mail: steve146@sympatico.ca
|
