Back to Home

 

 

Tomory Zsuzsa

 

 

NEMZETI CÍMERÜNK.

 

Címerünk alkotóelemeinek értelmezésével sok tanulmány foglalkozik, melyek írói ezeket saját érdeklődési körükön belül nyert tapasztalatok alapján magyarázzák. Ezen értelmezések érintik a történelem, földrajz, nyelv és a tudomány egyéb ágait, felébresztik a teljes megértés utáni vágyainkat, de idővel újból és  újból fel kell fedeznünk ezen magyarázatok hiányosságait, melyek elménkben, érzelemvilágunkban, vagy mindkettőben hatalmas űrt hagynak maguk után, s ezáltal válnak valóban nyilvánvalóvá.

Sajátos magyar hagyománykincsünk megértésének, akár nyelvről, néprajzról, vagy bármi más, magyar műveltségi termékről is van szó, mindig útjában áll az idegenből, főleg az indogermán műveltségi körből vett minták alapján való magyarázata. Nyelvünk így vált idegen emlőkön nevelkedő hivatalosaink kezében nemzetidegen újsütetű „keveréknyelvvé”, mellőztük ősi jelképrendszerünket, felejtettük el ünnepeink való üzenetét, s folytathatnánk a sort.

Címerünk vizsgálatát is az idegen alapokon nyugvó lovagkori eszmék és jelképrendszerek alapján akarjuk minden áron értelmezni. Alkotóelemeinél beszélünk a címer pajzsáról, a mezőnyt megosztó jelképekről, melyek „beszédes” voltát napjainkban kezdjük érzékelni, de ezek mind más-más eredet felé mutatnak a kutatók mai megértései szerint. Műveltségünk számos ága bizonyítja napjainkban, hogy mindaddig, amíg magyar műveltségi termékeinket nem az egyetemesből kiindulva értelmezzük, részeredményeket nyerünk. Ezen részeredmények a féltudás béklyóiban gyakran buktatóvá válnak a tudás felfelé ívelő lépcsője helyett. Vegyük tehát sorba mai címerünk alkotóelemeit.

A „címerpajzs” piros mezejének két részét középen egyenes vonal választja el egymástól. A mezőny jobb oldalában négy ezüst sáv látható, melyeket a köztudat négy folyóként tart számon. A bal mezőnyben lévő zöld színű hármas dombról néha hármas határhegyként emlékezünk meg, rajta nyitott korona, benne kettős kereszt. Ez utóbbit a címermagyarázók apostoli keresztként tárgyalják.

Címerpajzsunkon kívüli térben ünnepélyes ábrázolások alkalmával két angyal szerepel, akik a címert tartják. Az angyalok jelenlétét a nyugati kereszténység befolyása alatti, késői díszítésnek véljük, s éppen ezért mind gyakrabban el is hagyjuk.

Angyalok hiányában a címer jobb oldalán makkos tölgyfaág, bal oldalán piros bogyós olajfaág szerepel. A tölgyfalombokat a győzteseknek kijáró koszorúval hozzuk kapcsolatba, az olajfa ágat a béke hirnökeként említjük. Címerünk történelmi időkből ismert alkotóelemeivel, azok változásaival  Radics Géza foglalkozott[1] részletesen.

O.J. Menchen-Helfen idézett művében látható, a Minusinsk közelében lévő Pisannya Gora-i kőkorszakbeli sziklarajz meglátásom szerint címerünk legősibb alakját tartalmazza. Jelentőségét az idegen kutató nem ismerhette fel, hiszen benne a magyar nemzeti címer ősével kerülünk szemtől szembe:

 

Pisannaya Gora-i sziklarajz (V.9)

 

A sziklarajzon hatalmas üst, négy vonal köti össze az edény két partját. Az edény peremének két pontját hármas levélkék díszítik. Jobb és bal oldalán egy-egy ember rajza látható. A jobboldali ember egy félholdszerű tárgyat tart, melynek mása nyugaton az ősi Newton kő rajzán jelenik meg ismét, amit nyugati szakemberek ekeként magyaráznak.[2] A másik lény jobb kezében az esztergomi oroszlánképen látható, s ahhoz hasonló élőágat tart, a szikecske két levélkés képét, bal keze villámban, vagy ostorban végződik.

Az ekés ember földművelő magyar őstársadalmunk megjelenítője. Nyelvileg az ég-ék-eke, majd a birtoklás m hangjával kiegészítve a mag-magyar szóbokor része, s így az ekét tartó egyént Magorral, illetve Magor teremtő, építő szellemiségével azonosíthatjuk.

A Tárihi Üngürüsz Atillát „villámkorbácsú”-nak nevezi, tehát az e rajzon megjelenő villámkezű emberről most már azt is tudjuk, hogy hún hovatartozású. E jelkép további élete népköltészetünkön, s Petőfi költeményén át a mába vezet. Az előbbi szent Lászlóról tudja, hogy „Ragyogó ostorul fonta a holdvilág sugárait”,  az utóbbi pedig így izzik felénk: „Ostort fonok, lángostort, s megkorbácsolom vele a világot.” Az ősi hún önmagát Isten villámkorbácsának tudta.

Napjaink címere mellől gyakran elhagyjuk a nagyon újkeletűnek vélt angyalok alakját, de ilyenkor rendszeresen az ekés Magort jelképező alak helyébe az ugyancsak ősmagyar jelképrendszerű makkos (ék-eke-mag-Magor-makk) tölgyfaágat helyezünk, s az élőágat tartó baloldali alak helyébe a Palócok lombos fáját, a pálmát. Ugyanakkor tudatosan nem vesszük észre, hogy mind az angyalok, mind a tölgy, illetve pálmalombok őseink jelenlétét idézik.

Az e képet magyarázó idegen író az emberek kezében lévő tárgyakat egy tehetségtelen rajzoló készítette levesmerőkanálnak és horognak ítélte. Nem tudta megmagyarázni az üst rendeltetését sem: főzőedény-e, vagy „áldozati” üst?[3] Nyugati szakemberek, ha egy tárgynak, cselekedetnek az okait nem ismerik, gyakran fordulnak a babonák világához, s az edény áldozati edénnyé, a cselekmény varázslássá alacsonyodik kezükben.

Az üst a magyar jelképrendszerben anyaságot, befogadóképességet jelent. A hun-magyar műveltségi körön belül található hatalmas üstök jól ismertek a Kárpátmedencén kívül és belül egyaránt, s ezeket táplálék készítésére használták. Nyelvünk a táplálékot életnek is nevezi, s hangtanilag is összefügg az élet-étel fogalmi egysége. Ezek szerint tehát a Pisannaya Gora-i üst az élet edénye.

Tudjuk azt is, hogy a nagyobb felületű edényekben lévő víz felszinét tükörként is használták őseink, melyben testi és lelki állapotukról nyertek képet. Ez volt őseink igazmondó tükre[4], melyben testük anyagtalan másával, lelkükkel, illetve Teremtőjükkel nézhettek szembe. A lelkiismeretet vizsgáló karácsonyi tükörbe nézés még napjainkban élő gyakorlat volt hazánk el nem városiasodott lakósai körében. A tükör félreértett tartalma a Grál legendában jelenik meg, -- amikor egy grál vitéz a grál edény víztükrébe nézve az ott látottaktól szörnyet hal,-- majd a germán izlésű Grimm mesék igazmondó tükrében, melynek főszereplői a benne látott igazságot gonosz cselekedetekre használják fel, mint a Hófehérke-boszorkány kapcsolatainál.

Az üst partjait összekötő négy vonalat — a korábbi, magyar hangtani levezetésem értelmében[5] — a teremtés négy elemi erejével[6] azonosítom. Ezek a sávok csak később váltak az e földi négy folyó jelképévé, lett légyen az a Csallóközünket ölelő négy Duna-ág, vagy földünk valamely négy nagy folyójának jelképe. A rajzon az első vonal kiemelten az egység fogalmát hordozza, majd három kiterjedésű világunkat jeleníti meg anyagi világunkban. Az üst itt tehát akár tisztán jelkép értékű, akár használati tárgy rajza, az élet-étel kapcsolatain át ugyanazt az értelmet hordozza mind a szó, mind a kézzel fogható anyag jelképein át, s e jelkép fennmaradásának záloga magyar életünk. E négy vonal a Tárihi Üngürüsz szerint a „világ négy sávja”, s  e négy sávos zászlót lengető uralkodó a világ négy sávjának ura. Itt még feldereng a világot fenntartó négy erő  gondolata. Később a négy sávot a négy világtáj jelképének, majd a négy folyó jelképének tartották. Négy folyónk gondolati egységbe vonja az ár, áradat, illetve erő szóbokrot, s így még napjainkig is hitelesen közvetíti a teremtés erejének gondolatát. Címerünk négy ezüst sávja tehát a világot összetartó erő jelképe, mely anyagi világunkat vonja egységbe, s teremti meg az élet lehetőségét.

Az üst két pontján sarjadó hármas levélkék az életet jelképezik. Addig, amig a hunok a gomba alakkal díszítették üstjeiket (figyeljük meg a K-n, m szócsoportot a kun, kum, gömb, gomba hangokban és szavakban), addig az itteni levélke életjelkép.

„A szkitáktól örökölt hindu mythologia szerint a hármas levél  a Vila-fa, illetve Bel-fa levele.”[7] Az idegen író nem is sejthette, hogy a Palóc ősanya Vilona, jelképe a fa villája, s napistenük Béla.[8] Az Oroszországban talált, üstöt ábrázoló rajz jelképrendszere tehát a magyar, hún, a szikecskével képviselt székely és palóc őstörzseink ottani jelenlétét is elárulja. A lelőhely neve besenyő őstörzsünk valahai jelenlétéről beszél a P-s szócsoport szerint, mely egyúttal egy kilövellés erejű áradás gondolatát is hordozza. Maga az üst, mint víztartó edény az ő jelképrendszerükbe tartozik, s egyúttal – mint korábban említettem -- az ősi tükör szerepét is betöltötte: a testi lelki tisztaság és táplálék életfontosságú edénye.

Fennáll lehetősége annak, hogy a hármas levélkék mai címerünk bal oldalán lévő hármas dombban nyertek kifejezést.

A hullámvonalak a magyar föld jelképrendszerébe tartoznak. Kezdeteink című munkámban[9] hozom egy 7500 éves, Catal Hülyükben talált, szülő nőt ábrázoló szobor képét, kinek egy-egy térdén, s a hasán jelennek meg ezen hullámvonalak, melyek együttesen a „hármas határhegy” rajzának felelnek meg. A szobor olvasata így „az anyaföld”, „szülőföld” jelentésű. Századokkal később a hármas ékjel a szemere ékírásban „ma” szótagot jelölt, a kínai jelképrendszerben a hármasság viszont életet jelent.

 

 A mai Oroszországban talált, üstöt ábrázoló rajz jelképrendszere tehát a magyar, hún, székely és palóc őstörzseink ottani jelenlétét árulja el. A lelőhely neve besenyő őstörzsünk szókincsének része..

Ezen ősi rajz nyomán arra is ráeszmélünk, hogy mai magyar címerünk nem a lovagkor pajzsát díszítette először, hanem az élet edényének, magának az életnek volt a jelképe.

Ezzel kapcsolatban vizsgáljuk meg Somogyvár címerét: kerekded alja nem a lovagkor pajzsának alakját hordozza, hanem az ősi magyar üstét.  A Pisannya Gora-i üst rajzát követve látjuk, hogy ez az üst talpon áll, s így eszmélünk rá, hogy nem is üsttel, hanem kupával van dolgunk, az élet edényével, mely máig szoros kapcsolatban áll Koppány Kupa várával Somogyvár címerén át. A somogyvári címer „pajzsa” ugyancsak fel van emelve, s néhány növényi inda helyettesíti a kupa talpazatát.


Somogy megye
somogyvar@axelero.hu
www.somogyvar.hu

Lélekszám: 1909 fő

 

Címerünk eredeti jelentéstartama tehát: az élet edénye,  kupája, mely napjainkig táplálja, élteti népünket, s összekötő kapocs közöttünk, s a Teremtés Ura között.

 

***

Függelék.

 

A hét vezér neve kapcsolatainak vizsgálatakor lettem figyelmes a korábban említett, Angliában található, ősi Newton kő készítőire, s magának az emlékműnek a mondanivalójára. Bővebb magyarázatok nélkül hozok részleteket az ott találtakból.

A Newton kő lelőhelye az angliai Don völgye.  A fejénél lévő Ogam felírás szerint állítója Hu, akit a Cymric[10] „Hu Gadarn” névvel hoznak összeköttetésbe, illetve egy főniciai vezér Hu nevével. Feltehetően Hu volt az első Aegei bevándorló a Brit szigeteken. Hu’a a kassiták királyi követének a neve, akit Babiloniából Egyiptomba küldtek követként, az Amarna levelek szerint Kr.e. 1400-ban. Az akkori kassita király a Burna Buriash nevet viselte. Hu Tishup egy másik kassita név abból a korból; Hu gyakori névnek számított Babiloniában és Syria-Ciliciában. A Newton kő készíttetője, Ho így fetehetően a Kassita Barat csoporthoz tartozott, éppen úgy, mint Partalon. [11]

 

(V.4:Fig.5.b.)A Newton kő, Hittes-főniciai emlékmű

és írás Logie közelében Angliában.

 

Az elékmű fejénél lévő ogam-felirat alatt számunkra fontos jelek megfejtései a következők:

A hold-alakú jegyek Tas nap,- illetve tűzisten ekéjével azonosak.

A két „szemüveg”-nek nevezett kör napjelkép, a kettőt négy folyam köti össze, mely feltételezésem szerint a teremtés négy erőjét képviseli éppen úgy, mint a Pisannya Gora-i edénynél, s címerünknél is.

A „Z” alakú jegy szigonyt képező vége Tas tűzisten mivoltának, illetve a tengerbe alászállott Napistennek a jelképe. A „Z” felső szára a Napisten növény-nevelő szerepének ad hangot. Idézett könyvünk írója még a következőket mondja: „... a holdsarló és a jogar együttes szerepeltetése a földet szántó Tas jelképe, amint barázdákat készít, mégpedig a nap járása irányában.”[12] Több ilyen jelképrendszerű követ említ meg Bourtie község közelében, melynek eredetét a Barát néphez vezeti, akikről viszont tudjuk, hogy avar népünk egy törzse.

Fontos még tudnunk, hogy Tas és Ho nevét mind az Aegei tengeri műveltséggel, mind a kassitákkal, egyiptomiakkal is szoros összeköttetésbe hozza az idegen író. Ezek ismét kárpátmedencei őshazánkon túli legközelebbi valahai szállásaink. Egyiptommal kapcsolatban meg kell említenem azt is, hogy Kézai Simon volt első történészünk, aki művében (1:1) Nimród népétől származtatta az egyiptomi piramisok építését egy olyan korban, mikor a nyugati műveltségeknek még fogalmuk sem volt ezek létezéséről.

 

***

 

 

VONATKOZÓ IRODALOM

 

1. Harper’s Bible Dictionary, Harper and Row Publishers, San Francisco

2. Szent Biblia, Károly Gáspár fordítása

3.Az Ősműveltség, Magyar Adorján

4. The Phoenician Origin of Britons, Scots and Anglo-Saxons, L.A. Waddell, The Christian Book Club of America, Hawthorne California, 1924

5. A magyar népek őstörténete, Dr. Baráth Tibor, Somogyi Zoltán kiadása, 1968

6. The Sumerians, Samuel Noah Kramer, The University of Chicgo Press, 1969

7. Álmos, az áldozat, Dümmerth Dezső, Panoráma, 1986

8. Bible Myths and their Parallels in Other Religions, T.W.Doane, Health Research, California, Seventh Edition, 1985

9. The World of the Huns, O.J.Maenchen-Helfen, University of California Press Berkeley, 1973

10. Magyar Mythologia, Ipolyi arnold, Zajti Ferenc kiadása Budapest, 1929

11. The Sumerians, Samuel Noah Kramer, University of Chicago Press

 

 

 


 

[1] Radics Géza A magyar nemzeti címer, a Magyar Szent Korona, Nyilatkozatok a magyar nyelvről A Magyarok Világszövetségének Országos Tanácsa USA (Cleveland), s a Magyar Szabadságharcos Szövetség (Chicago) kiadása.

[2] The Phoenician Origin of Britons, Scots and Anglo-Saxons (A britek, skótok és angolszászok főniciai eredete), L.A. waddell, The Christian Book Club of America, Hawthorne California, 1924

[3] Mänchen Helfen The World of the Huns

[4] Magyar Adorján A lelkiismeret aranytükre

[5] Egy az Ég szavunkkal együtt Istent jelentette. Az egyhez társuló n hang anyagiságot jelent, s négy szavunkat adja (n+egy=négy) mely a teremtés négy erejére utal.

[6] erős, gyenge, mágnesesség, gravitáció

[7] Bible myths and Their Prallels in Other Religions (Bibliai mithologiák és más vallásokban található párhuzamaik) T.. W. Doane, Health Research, California, Seventh Edition 1985

[8] Magyar Adorján Az ősműveltség

[9] Tomory Zsuzsa Kezdeteink, 51. old.

[10] walesi nyelv

[11] The Phoenician Origin of Britons, Scots and Anglo-Saxons, L.A. Waddell, The Christian Book Club of America, Hawthorne California, 1924, 356. old.

[12] saját fordítás.