NOBEL-DÍJASOK A BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEMÉRT

Féltucatnyi Nobel-díjas tudós és író, egy Wolf-díjas orvos, egy Abel-díjas, egy Wolf-díjas és egy Field-érmes matematikus írta alá azt a nyílt levelet, amelyet a The Times szerkesztőihez címeztek, s amely az erdélyi önálló magyar universitas, a román állam által finanszírozandó Bolyai Egyetem visszaállításáért fogalmaztak meg. A levél aláíróiról - összesen hetvenen vannak egyébként - korábban már a magyar és az erdélyi magyar sajtó is beszámolt, most február 20-án azonban a The Times is publikálta a szöveget. A nyílt levelet elsőként Sir Michael Atiyah írta alá, aki a Royal Society (az angol tudományos akadémiának megfelelő intézmény) elnöke volt 1990-95 között. Többek között megkapta a matematikai Nobel-díjnak számító Abel-díjat. 1983-ban lovaggá ütötte őt az angol királynő.

A levelet José Manuel Barossónak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu-Tariceanu miniszter-elnöknek címezték.

A levél aláírói között van Pierre-Gilles de Gennes, a fizikai Nobel-díjas francia tudós; David H. Hubel, kanadai születésű orvosi Nobel-díjas; a szintén orvosi Nobel-díjas Eric R. Kandel, aki Bécsben született, majd Amerikába került. Ellátta nevével a nyílt levelet a magyar író, a szintén Nobel-díjas Kertész Imre, valamint Sir Aaron Klug kémiai Nobel-díjas; az orvosi Wolf-díjas Alexander Levitzki; a magyar Wolf-díjas matematikus Lovász László, a Microsoft kutatója; a magyar származású amerikai kémiai Nobel-díjas Oláh György; aztán a béke Nobel-díjas Elie Wiesel, aki Erdélyben. Máramarosszigeten született; továbbá Edward Witten, aki matematikai fizikával foglalko­zik és Field-érmet kapott. Mind az Abel-díj, mind a Wolf-díj a matema­tika terén a Nobel-díj megfelelője.

Az aláírók emlékeztetnek arra, hogy a Bolyai Egyetem beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes-Bolyai Tudományegyetembe egyike volt Ceausescu személyes politikai győzelmeinek. Megjegyzik, hogy a jelenlegi romániai egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a magyar nyelvű szakember-képzést. A magyarok ugyanis messze alulreprezentáltak a romániai felsősoktatási rendszerben. Az alá-írók ugyanakkor figyelmeztetnek a kisebbségi nyelveken való felsőokta­tás európai sikereire is. Így például eredményesen működik albán felsőoktatási intézmény Macedóniában, katalán Spanyolországban, gagauz Moldáviában, magyar Szlovákiában, számi (lapp) Norvégiában, svéd Finnországban. Ezeken az egyete­meken és főiskolákon anyanyelvükön, állami finanszírozásban tanulhatnak a kisebbségek képviselői. „Ismerjük a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gon­doljuk, hogy egy valóban demokra­tikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliós magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” - áll a nagynevű tudósok által aláírt levélben.

A dokumentumot egy sajtótájékoztatón mutatta be a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Kovács Lehel egyetemi adjunktus elmondta, román tudósokat is felkértek a dokumentum aláírására, de ezt valamennyien elutasították.  Hozzátette, Michael F. Atyijah kezdeményezésére már 1990-ben több tudós közzétett egy hasonló levelet a Times-ban; most az akkori aláírókat keresték meg, és kérték arra, győzzenek meg  másokat is az ügy támogatásáról.

„Azt reméljük, hogy ez a levél ismét beizzítja a tavaly elindított folyamatokat és ezek a folyamatok egymást erősítik – utalt Kovács Lehel az egyetem visszaállításáért tett brüsszeli lobbizásukra és a Kolozsváron tartott utcai tüntetésre.  – Ha ilyen nagy nevek is vállalják a szolidaritást ebben az ügyben, az nem maradhat következmények nélkül.”  A Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke fontosnak tartotta, hogy ezúttal a világ tudományossága szólal meg a Bolyai Egyetem visszaállítása mellett.  Ennek szerinte azért nagy a jelentősége, mert a Babes-Bolyai tudományegyetemen belül gyakran azzal támasztották alá az elutasítást, hogy a kérés nem a tudományos világ részéről érkezik. 

„Gondolom, hogy ezeknek a nagy tekintélyű tudósoknak a szakmaiságát már Kolozsváron sem fogják megkérdőjelezni.”  -- tette hozzá Kovács Lehel.

Gáspár Miklós    

Babes-Bolyai Tudományegyetem 1959-ben a román nyelvű Victor Babes és a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem összevonásával alakult. Az évek folyamán a magyar oktatást fokozatosan visszaszorították, és az 1989-es változásokkor már csak elvétve fordultak elő magyar nyelvű előadások. 1990 óta egyre több új szak indult magyar nyelven, de az igazi áttörésre 1993-ban került sor, amikor a magyarul tanulni akarók számára a tanügyminisztérium külön beiskolázási számot adott. Ez kezdetben 300 helyet jelentett, mára évjáratonként 1000 körül van (nappali képzés).

A BBTE-n jelenleg három, román, magyar és német tagozat működik, amelyeket egyetemi szinten egy-egy rektorhelyettes képvisel. Az egyetem Szenátusában minden tagozat tanári kara arányosan képviselteti magát. A karok vezetőségének legalább egy tagja a nemzeti kisebbségeket képviseli. A magyar és német nyelvű oktatás adminisztratív jellegű teendőinek ellátására egyetemi és kari szinten külön titkári állások léteznek. A három tagozat közös, ám az egyes tagozatok szükségleteit figyelembe vevő felszereltségű infrastruktúra keretében fejti ki tevékenységét.

A 2004/2005-es tanévben a magyar tagozaton közel 6000 diák tanult.

Forrás: Honlevél, II. évfolyam, 2. szám. 2006. február. 45 old.