Back to Home 

 

 

A SZENT KORONA MI VAGYUNK!
Interjú Dr. Pócs Alfréddal, a Hun Fokos Szövetség elnökével



     
Haeffler András: - Az Úr 2007. esztendejében, Jégbontó havában, Jégtörő Mátyás napján megtörjük az átkot, és működésbe hozzuk a Szent Koronát. Dr. Pócs Alfréd sebész-adjunktus, az MVSZ tagja mondta ezeket a szavakat, és hétfői adásunkban mi idéztük. Ezek a szavak a híressé vált makói gázmező fúrótornya körül elkerített területen hangzottak el. Köszöntöm Dr. Pócs Alfrédot itt a stúdióban. A Szent Korona nevében visszavették a gázmezőt, ez volt a lényege az akciójuknak. Honnan jött maga az ötlet?

     Dr. Pócs Alfréd: - Úgy érzem, hogy megérlelődött bennem ez a gondolat: a Szent Korona szolgálatába kell állnom. Tulajdonképpen nem is véletlen, hiszen a Szent Koronán két orvos-szent is van: Kozma és Damján.
A legnagyobb hibának azt látom, hogy kettészakadt az ország. Minimum ketté, de több felé is szakadt, és újra össze kéne egységbe fogni. Arra a következtetésre jutottam, hogy a Szent Korona összefoghat­ná a magyarságot ebben a vérzivataros, és igencsak apokaliptikus időkben, amikor veszélyben van a föld, veszélyben van a világ, veszélyben van a magyar társadalom. Minden veszélyben van, mi is veszélyben vagyunk. Az embernek ki kéne lépni a média által sugallt álmosságból vagy bódulatból és el kéne kezdeni gondolkozni. Nem más módon, csak józan paraszti ésszel.

     H. A.: - Nem lehet elégszer helyre tenni a Szent Korona Tannal, a Szent Korona Eszmével kapcsolatos tévhiteket. Nagyon sok ember még ma is azt mondja: nem kell nekem király! Mintha a Szent Korona és a király olyan borzasztó szorosan összetartozna. A Szent Korona Eszme az egészen más.

     Dr. P. A.: - Hát igen, a Szent Korona Eszme... Én úgy szoktam mondani, hogy van a Magyar Szentháromság. A Magyar Szentháromságban egyik oldalt áll a nép, másik oldalon állt a szakrális király és fölötte a korona, aki maga volt Isten. Ez párhuzamosságot teremt jogokban, a nép és a király között. Maga a királyválasztás egészen különleges. A magyar királyt nem úgy kell értelmezni, mint egy nyugat-európai királyt. Mi, ha tehettük, szakrális királyt választottunk, aki szent és isteni tanítások szerint gyakorolta a feladatát, Istentől kapott feladatát.

     H. A.: - De a legfőbb közjogi méltóság a Szent Korona volt, és nem a király...

     Dr. P. A.: - Nem a király. A király is ugyanolyan volt, mint a nép. Kialakult a vármegyerendszer, amely az oda-vissza csatolásokkal biztosította az igazi demokráciát. Amit ma a legnagyobb hibának látok, az a demokrácia hiánya. Ahogy a gázmezőn mondott beszédemben is kifejtettem, összeomlott a demokrácia Magyarországon, Európában, de a világon is. Ahol a demokrácia nevében csak Irakban 600 000 polgárt meg lehet ölni, az a demokrácia elgondolkoztató, hogy egyáltalán működőképes-e? Vagy nem olyan-e, mint a kommunizmus? Elkezdhetnénk Magyarországon is számolni a demokrácia áldozatait. Gyakran szoktam mondani, hogy akkor nyitják ki a menhelyet, amikor tíz ember meghal. Hány száz ember hal meg, ha két hónapig nem kapnak a daganatos betegek rákellenes szert? Tovább számolom, számolom és adom össze azt a rengeteg parasztembert, akik a hiteleket nem tudták visszafizetni, és több száz ember öngyilkos lett. Napról ­napra nő a demokrácia áldozatainak a száma.
     Ez az egész rendezvény tulajdonképpen a Szent Koronáról szólt, az én személyem, ahogy mondtam, semmi. Én csak arra akartam föl­hívni az ország figyelmét, hogy ez egy civil kezdeményezés, és egyre nagyobb a civileknek a szerepe. Fölül kell emelkednünk a pártokon, mert a párt, a pártosság, még a magyar nyelv szerint sem jót jelent, hanem rosszat. A Szent Korona nem fog magától működni. A Szent Korona mi vagyunk, és mi tudjuk működtetni. Tehát nekünk kell ezt átérezni, és magunkból kisugározni. Óriási hatása van a Szent Koronának, ezt tapasztaltam a makói szertartás alkalmával is.

     H. A.: - Mi minden történt ott Makón, a kanadai székhelyű cég gázmezejének, fúrótornyának a kör­nyékén?

     Dr. P. A: - Tulajdonképpen el szeretném még mondani, hogy miért is pont Makóra esett a választás? Ha egy újságíró nem nyomozza ki, a mai napig nem tudjuk, hogy ez a gázmező el van adva. 35 évre eladták, méghozzá 2005-ben. Tehát ez nem is új keletű dolog. És nem is ezt az egy gázmezőt adták el a kanadai cégnek, hanem lehet, hogy még két vagy három ilyen hatalmas gázmezőt is. Tudjuk, hogy ezek akár 3. 000 milliárd forint bevételt is jelenthetnek évente, ami igen nagy összeg. Tehát a szerződésről nem tud senki. Ki adhatja el? Kinek van joga a nép és az ország mögött eladni egy ilyen értéket? A Szent Korona Tan azt mondja ki, hogy minden földalatti és föld feletti kincs csak a magyar nép tulajdona lehet. Tehát nem eladó!
     A másik a bányajövedék kérdése. 12% a magyar bányajövedék. Meg tudom érteni gipszre, rézre, mangánra, vagy valami ilyesmire. Akkor az ember azt mondja: nagyon alacsony, de még hihető. De ha egy stratégiai fontosságú földgázra, vagy kőolajra kerül a sor, ami meghatározó egy ország életében?! Ugye, három dolog kell a függetlenséghez: energia, víz és élelem. Tehát aki az energiát áron alul eladja, az kótyavetyél. Most pedig összehasonlításképpen: a legkisebb a bányajövedék - 50% Oroszországban, Európában 60-70%, de van, ahol 80%. Földgázra ilyen rossz üzletet kötni?! Hihetetlen!
     Ha van nekem egy százmilliót érő lakásom, és eladom azt 12%-ért, amennyiben azt az adóhivatal megtudja, engem iszonyúan megbüntethet, akár milliós tételekre is. Na most gondoljunk bele: az állam eladta ezt áron alul, és hol a büntetés? Itt jön a kettős mérce: az államnak mindent szabad, az egyéneknek semmit. Érezni kell, hogy a demokrácia válságban van.
     A következő kérdés: miért nem lehet azt az értéket a magyar nép javára fordítani? Amikor tudva levő, hogy amennyiben beindulnak a kutak, egy köbméter gáz előállítási költsége 4 forint is lehet? Tehát, ha 4 forint, miért nem lehet ingyen adni a magyarnak? Semmilyen pártban, senkiben nem vetődött fel, hogy esetleg ezt miért nem lehetne a rászoruló magyar állampolgároknak ingyen adni? Erre mondtam, hogy a Szent Korona ezt megtehetné: a rászoruló magyar állampolgároknak ezen túl, hosszú éveken keresztül ingyen is lehetne adni.
     Végül még egy dolgot szeretnék elmondani. Nem számolnak azzal, hogy egy új fúrási módszert akarnak kipróbálni: a végső fúrás gyengített atomrobbantással történne! Nem tudjuk, hogy ez mivel jár! Még a világon sehol sem próbálták ki, először Magyarországon próbálnák ki. Ezen túl van a fúró iszap. Iszonyú mennyiségű lesz, ami feljön. Nem tudni, hol helyezik el? Mi van a radioaktivitással? Semmi nem történt ez irányba.

     H. A.: - Akkor, amikor szóba kerül, hogy miért egy kanadai cég végzi itt a próbafúrásokat, azt szokták mondani, hogy azért, mert nagyon mélyen helyezkedik el ez a gázkészlet, és nagyon nagy összegbe kerül a kutatás és maga a fúrás is, és erre nekünk nincs pénzünk.

     Dr. P. A: - Ez az állítás több sebből vérzik. Miért a horvátokkal csinálják? Mi a horvátokkal jó barátságban vagyunk. A horvátok azok, akik alkotmányukban meghagyták: amennyiben a Szent Korona újra visszaáll, abban a pillanatban, visszacsatlakoznának a Szent Koronához. Tehát velük üzletet kötni, mi is tudtunk volna.

     H. A: - Tehát, a kanadai anyacég...

     Dr. P. A.: - ... horvátokkal fúratja a kutat... Így van!

     A másik: amióta fúrnak a világon, Magyarországnak kitűnő szakemberei vannak, kitűnő technikai felszereltségünk van. Nem hiszem, hogy minimális anyagi befektetés árán, egy magyar ember, aki bármit meg tud csinálni a világon, ne tudná kifúrni ezt a hatezer méter mélységben levő kutat. Szóval, ez megint sántít, és hazugság.

     H. A.: - A harmadik érv, hogy nincs pénz...

     Dr. P. A.: - Pénz arra van, amire kell. Nem tudjuk, hogy hová mennek a pénzek. A mai napig nem tudjuk, hogy a MALÉV-től (repülőtér eladása - szerk. megj.) befolyt 500 milliárd hová tűnt el? Egy forintjáról nem tájékoztatnak bennünket. Abból bőven lehetett volna ezt a kutat fedezni.

     H. A.: - Emlékszünk a Postabank eladására, hogy abból autópályákat lehet építeni. A mai napig nem tudjuk, hogy hová lett a pénz?

     Dr. P. A.: - Így van! De a másik legnagyobb tétel, amire most is felhívnám a figyelmet, ami úgy leült a világban: amikor Szingapúrban jártak Gyurcsányék, akkor ott egybillió forintot (egymilliárd, szerk. megj.) hagytak ott. Senki sem tűzi zászlajára, hogy bontsuk ki: mi lett azzal a pénzzel, hova tűnt, mi van vele? Ezekből a pénzekből nem megfúrni, az egész Alföldet fel lehetne fúrni!

     H. A.: - Tehát itt van a kezünkben egy fantasztikus természeti kincs, amit jóformán töredék áron átengedünk másoknak. A privatizációval végig az volt a gond, hogy a privatizálók áron alul eladták a vagyont a jó barátoknak, hogy így mondjam. Hogy mért áron alul? A szerződéseket hosszú évekre titkosították... A Szent Korona nevében a birtokbavétel, amit a minap a makói gázmező esetében megcsináltak, megoldást jelentene?

     Dr. P. A.: - Föl kell hívni az emberek figyelmét: a Szent Korona képes erre! Ha egyre többen kapcsolódunk be, és működésbe hozzuk a Szent Koronát, akkor segíteni fog bennünket. Az emberek mindig is úgy tartották, hogy van a Szent Koronának misztikája. Én hiszek benne. Nekünk kötelességünk, hogyha máshol is az országban látunk ilyesmit, ha törvénytelenül elbitorolják a magyar nép kincsét - mert ez a magyar nép kincse -, akkor hasonló akciókat kell indítanunk, és egyben tudatnunk az emberekkel, hogy a Szent Korona mi vagyunk..
     Másrészt, Magyarországnak nincs más kiút, nincs más menekvés - csak a Szent Korona Tan. Mert ma a világból hiányzik az erkölcs. A demokrácia nem ismeri az erkölcs fogalmát. Itt jogszolgáltatás van, igazságszolgáltatás nincs! Vegyük például a 150 milliárdos, Princz Gábor-féle ügyet: azt mondják, hogy ugyan erkölcstelen, de jogszerű, és ezzel lezárják az egész kérdést!? Holott a legfontosabb az erkölcs! A régiek, a hunok, vagy bárhol a világban, bármikor az erkölcs volt a legelső. Még a húszas években, a kétkamarás parlamentben is, mindig az erkölcsi kérdést vették legelöl, és csak utána tárgyalták a többi kérdést. Nagyon fontos tény, az erkölcs hiánya. Ezen változtatni kell! És ebben is segít a Szent Korona, mert a Szent Korona alapja az erkölcs. A Szent Korona nem zár ki senkit, alája mindenki fölsorakozhat, aki elfogadja törvényeit. Ebben nincs jobb- meg baloldal, nem lehet megosztani a magyarságot. Csak az ember saját magát zárhatja ki.
     Mindenkinek rá kell jönnie ebben az országban, hogy a Szent Koronából egy pici darab, valahol mindenkinek ott van a szíve csücskében!
     Ezt kell felszínre hoznunk!
     Van egy Hun Fokos Szövetségünk, ahol mi a Szent Korona Eszme szerint gondolkodunk, és úgy próbálunk élni. Hihetetlen hatása van.

     H. A.: - Ön sebész főorvos és a Hun Fokos Szövetség elnöke is. Hogyan lehet a régi eszméknek megfelelően élni a napjainkban?

     Dr. P. A.: - Számomra a munkámban a legszentebb a beteg ember. Én a hivatásomat a Szent Korona Eszme szerint próbálom végezni. Csak így lehet, ha az ember jól akarja végezni a dolgát. Mindenki lehet szent, professzionális, csak a munkáját tisztességgel, becsülettel végezze el. Ezt, ha bármilyen világban élnénk, nekem akkor is csak így szabad élnem és dolgoznom. Az ember kiszakad, belemerül a munkájába, és él egy bizonyos eszmerendszer szerint. Nekünk a Hun Fokos Szövetség, a történelem szeretetünk. A külsőséget, a formát adja a hunságunk, de a lelki és a szellemi irányító erőt a Szent Korona adja. Én nem látok ennél hatalmasabb erőt. Azt várják tőlünk, hogy először itt döntsük meg a globalizációt. Utána ez az eszme szétsugárzik a világba, és akkor a világban is pozitív változást okoz...

     H. A.: - Beszámoltunk arról, hogy elég sok rendőr volt ott, de nem csináltak semmit...

     Dr. P. A.: - Igen-igen! Először nagyon agresszíven léptek föl. Meghatározták, hogy egy méterrel sem mehetünk se jobbra, se balra. De ahogy elindult a rendezvényünk, amely kitűnően sikerült - kellő szakralitással, lélekkel -, utána lecsendesült, és minden ment a maga
útján.

     H. A.: - Mondhatjuk, hogy a rendőrökre is hatott a Szent Korona?

     Dr. P. A.: - Mindenféleképpen! Óriási hatása van: magyarokra, idegenekre, barátokra, ellenségekre - mindenkire hat...

     H. A.: - A kanadai cég, amelynek a tulajdona a föld, amelyet a Szent Korona nevében visszavettek, mit szólt hozzá?

     Dr. P. A.: - Lehet, hogy a kanadai cég hamarabb tudott róla, mint mi. Több nappal korábban telefonáltak már Kanadából az ottani vezetőknek, hogy érkezni fognak a tűntetők, és készüljenek föl. Remélem, hogy okulnak ebből, és hatása alá kerülnek. Majd meglátjuk.

     H. A.: - Nem volt semmiféle tiltakozó akció, feljelentés, bármi?

     Dr. P. A.: - Részükről nem volt. Talán ez a Szent Korona hatása is, hogy kellő intelligenciával vették tudomásul, hogy ott vagyunk, és mit akarunk...

     H. A.: - Nem tudom, hogy mennyi pénzt fektethettek már bele?

     Dr. P. A.: Ők milliárdokról beszélnek, de egyes számítások szerint, ha beindul a termelés, teljes szinten, akkor két hét alatt megtérül az egész addig befektetett pénz.

     H. A.: Hogyan fogadták a makói emberek az akciójukat?

     Dr. P. A.: Sajnos Makóról kevesen jöttek ki. Akik ott voltak, azt mondták, hogy pozitív a hozzáállás. Ők sem tudják elhinni, hogy mindenféle náció fúr már az Alföldön... Olyan mintha az ember szinte nem is Magyarországon járna. Idegenek birtokba vették a területet, ki van írva angolul: ez is lefoglalt terület, az is lezárt terület. Ez a jövő. Ha, hagyjuk!

     H. A.: Folytatja-e a Hun Szövetség az akcióját? Emlékezzünk a Zengőre!

     Dr. P. A.: Ajánlom, a civil szférának: nekünk kell hallatnunk a hangunkat. Pártpolitikai megoldásokat nem nagyon tudunk várni. Lassan odajutunk, mint Amerikában. Ott is van a demokrata, meg a republikánus párt, de lassan nincs közöttük különbség, sem kommunikációban, sem ideológiában, semmiben. Nálunk is nivellálódik a kettő, és végül egy olyan rendszer alakul ki, amelyiktől javulás nem várható. Mindenféleképpen a civil szférának kell erősödni, annak kell átvenni a kezdeményező szerepet.

     H. A.: Akkor még nincs semmilyen konkrét akció tervbe véve.

     Dr. P. A.: Nincs. Ezek jönnek. Ha kell, akkor megyünk! Mi ezt megérzésből, lélekből csináljuk.

     H. A.: Közeledik Március 15-e. A Szent Korona vigyáz majd ránk?

     Dr. P. A.: A Szent Korona szent dolog. Annak a nevében csak jó dolgokat lehet elképzelni. Azt, amit a sajtó is gyakran fölröppent, hogy a Szent Korona nevében föltörik az Országházat, ezeket csak azok az emberek találják ki, akinek olyan a lelkük. Ők a Szent Korona ellenségei. A magyar hit úgy tartja, hogy angyalok hozták a Szent Koronát, és azért van a Szent Korona, hogyha Krisztus eljön az utolsó ítéletkor, ezt a koronát fogja viselni a fején.
     A Szent Korona nevében nem szabad semmi gonoszságot elkövetnünk. Ez nem egy ószövetségi tan, a Szent Koronán csak újszövetségi ábrázolások vannak. Itt a szemet-szemért, fogat-fogért elv nem érvényesül. Szeretettel, békességgel, de okosan.
     A Szent Korona szent, a Szent Korona nevében ártó dolgot nem tehet senki!

     
A www.arpadhir.hu honlap 2007. március 3-i adásából.