Back to Home

 

Töttössy Istvánné Magdolna

 

Magyar iskola Európában- Európa a magyar iskolában

 

 

Úgy gondolom, hogy Európának és az iskolának címbeli megközelítése minden bizonnyal azóta lehetséges, hogy Európában létezik a magyar iskola, mert megalapították, fenntartották és működtették az iskolát. Ám ahhoz sem férhet kétség, hogy miközben mindkét fogalom megőrizte eredeti, alapjelentését, mégis alapvető változásokon is átment.

Ebből egyértelműen következik, hogy napjaink egyik sarkalatos kérdésköre, mit tartogatnak számunkra a folyamatosan módosuló fogalmak, s miként találjuk, miként találhatjuk meg helyünket a XXI. sz. Európájában, s milyen, milyenné lesz, milyenné tehetjük benne a magyar iskolát, s milyen lesz, milyen lehet Európa a magyar iskolában.

 

Ehhez azonban először is szükséges tisztázni, hogy milyen összefüggésben kívánjuk használni a kultúra és a civilizáció fogalmát. A kultúra az emberiség szellemi javainak hordozója, a civilizáció pedig az emberiség által megtermelt anyagi javak összességének és felhasználásuk minőségének megjelenítője.  A civilizáció és a kultúra tehát számos nemzet esetében nem azonos szinten van jelen, s a két fogalom egybemosása az "európaiság" megítélésekor épp oly téves eredményre vezethet, mint amilyen hamis képet adhat egyik vagy másik fogalom környezeti tényezőktől független megítélése, értékelése.

 

S természetesen még ide kívánkozik az a megállapítás is, hogy maga az Európa-egyesítő gondolat sem XX. sz-i, s mint ilyen maga is koronként változva, más- és más célokért , más-és más köntösben  vált láthatóvá.

Célszerűnek tartom épp ezért áttekinteni:

a.) Európa fogalmának megjelenését a történelemben,

b.), kultúrtörténeti jelentésének módosulásait,

c.) Európa természetföldrajzi jelentéstartalmának módosulását,

d.)Európa politika-és gazdaságföldrajzi jelentésének módosulásait

e.) a magyar iskola  fogalmának állandóságát és folyamatos változásának állomásait

f.) az Európa-egyesítő gondolatoknak  egymástól csak látszatra  önálló, valójában egymásra épülő sorát, amely elvezetett  az Európa Tanács és az Európai Unió megalakulásán át napjaink eseményeihez.

 

Ez valójában nem más, mint az ismert történelmi tények új szempontú csoportosítása. Ebből törvényszerűen következik, hogy bizonyos szempontok felértékelődnek, mások halványabban jelennek meg.  Ez természetesen azt is jelenti, hogy a XXI.sz. iskoláinak, ezen belül a magyar iskolának is egyfelől meg kell felelnie az új típusú politikai-gazdasági rendszer követelményeinek, másfelől meg kell őriznie és őriztetnie iskolarendszerének magyar jellegét oly módon, hogy ezen belül kiemelt helyen kezeli az új szempontrendszerű történelemtanítás kialakításának feladatát. Ez azonban véleményem szerint olyan gondolkodásbeli újszerűséget igényel, hogy ez kilépteti a tantárgy keretei közül a kérdést, hiszen sokféleképpen lehet megközelíteni napjaink Európáját, az egységesülni készülő Európát.  Lehet szeretni, lehet nem szeretni, , csupán egyet nem lehet: nem tudni, hogy mi az európaiság jelentéstartalmának  állandó és változó tényezője, s ennek megfelelően helyünket a volt , a jelen, s a jövő Európájában ,  helyünket a változó jelentéstartalom  határain belül.

 

Tudomásunk szerint legkorábban a görög mitológia örökítette meg Európé nevét.

A Tyrosz-i királylány, akinek csodás álmában szerelméért két földrész: Ázsia és az akkor még névtelen versengett, s akit amint éppen álmából ébredt, bika formájában maga Zeusz rabolt el, lett a földrész névadója.

 

Europé nevét  Európaként - mint földrészét- először Hésziodosz említette Kr.e. a VIII. sz-ban, majd Hippokratész, aki már összehasonlította Ázsiával, majd Kr. e. a IV. sz-ban Arisztotelész írt viszonylag hosszan róla Politika c. művében.

 

Kr.u. a VIII.sz-ban, pontosan 769-ben Cordobai Izidóra a 732-ben történt  Poitiers-i  csata leírásánál használja az Európa-kifejezést névszóként, amikor így fogalmaz:

 "...hajnalban az európaiak (=Europenses)  megpillantották az arabok táborát."Néhány évvel később Nagy Károlyt  udvari költője "Európa atyjának" nevezi. [1] Íme! A fogalom ismét módosul: Európa - pontosabban európai- itt, a korai középkorban e vonatkozásában a kereszténységet rejti  már magában.

 

 Ebből következően azonban az Európa-fogalom újabb módosuláson majd 1054 után,

a keresztény egyház kettészakadásakor megy végbe, amikor is kialakul a Róma - központú

 katolikus (azaz egyetemes) és a Bizánc- központú ortodox (azaz igazhívő) keresztény világ.

 

Az ortodox törésvonal kialakulása után-ahogy az amerikai történész Gloria Man[2] nevezi a két keresztény világ választóvonalát-, valamint a vallási és a világi hatalom elkülönülésével azonban Európa fokozatosan azonos jelentésű lesz az OKCIDENS, azaz a latin Nyugat-tal.

 

A "Nyugat" pedig lassan formálódott Europa christiana-vá, azaz keresztény Európává. A folyamat mozgatórugója az Universitas, ahol a közös nyelv a latin, a közös eszmeiség a nyugati kereszténység. A XVI.sz-tól azonban a kereszténység maga is több ágú lett a protestantizmus elfogadottságával és térhódításával.

 

A  XVIII. sz. több szempontból is újat hozott az Európa-fogalom értelmezésében.

Egyfelől új korszak köszöntött be a francia felvilágosodással: Nyugat már nem volt azonos az Európa christiana-val, sőt nem volt azonos a katolikusok és a protestánsok közötti megegyezések  Európájával sem,hiszen a tételes vallásgyakorlatot mellőzők is helyet találtak maguknak, de kultúrája, civilizációja  változatlanul  a keresztény eszmerendszeren  nyugodott.

Másfelől megváltozott Európa földrajzi értelemben is. A XVIII. sz-ig Európa határa ugyanis a Don folyóig terjedt. Nagy Péter azonban nemcsak Nyugatra nyitott ablakot Szentpétervár megalapításával, mert "A cári hatalom Európa és Ázsia határául az Ural hegységet, illetve az Ural folyót mintegy folytatásként jelölte ki."[3]

Az Európa-fogalom új jelentéstartalommal bővült: Közép-Európáéval. Közép-Európa államai a kitágult Európa középső sávjába estek, kultúrájuk és civilizációjuk a római kereszténységhez kötötte őket.

 

Ugyanakkor tapasztalni kellett, hogy nemcsak Európa földrajzi határa tolódott el keleti irányba, amely ezzel megbontotta a hagyományos földrajzi-politikai értelemben egymást fedő ortodox-törésvonalat. E törésvonal mozgása ugyanis épp a földrajzi mozgással ellentétesen is elmozdult Keletről Nyugat irányába (gondoljunk az orosz hatalom növekedésére Ukrajna, illetve a sorozatos felosztások következtében Lengyelország irányába, Erdély népességnövekedésének etnikai mutatóira).

 

E sokirányú és sok összetevőjű változás, a nyugati és keleti politikai hatalmak küzdőterévé engedte válni Közép-Európát. Itt csapott össze két nagyhatalmi érdek: a kontinentális Nyugat és a nyugati irányba törő Kelet. Ez a harc Közép-Európa megszerzéséért a földrajzi vonatkozásban megnövekedett Európa fogalmát a politikai és gazdasági helyzetet  jól érzékeltető ,  három új elnevezésű régióra osztotta : Nyugat-Európára, Köztes-Európára[4] és Kelet-Európára. Köztes-Európa tágabb fogalom volt politikai és gazdaságföldrajzi vonatkozásban is Közép-Európánál.

 

A napjainkban használatossá vált új történészi kifejezéssel élve a "hosszú" XIX.századot felváltó "rövid" XX. század teljes egészében kimozdította a hagyományosnak tekinthető, de politikai és gazdasági vonatkozásban már három részre tagolódott Európa- fogalmat. Köztes-Európa egyfelől pozitív értelemben változott (gondoljunk a lengyel állam újraalakulására), másfelől Közép-Európaként úgy esett szét (amelynek egyik legfájdalmasabb ténye Magyarország szétdarabolása), hogy az új államok létrejöttével egyben tovább mozdult nyugati irányba az ortodox törésvonal (Románia nyugati határainak növelése).

 

Az I. világháborút lezáró Versailles-i-Washington-i békerendszer azonban nemcsak átrajzolta Európa politikai térképét, nemcsak teret nyitott a kommunista diktatúra megteremtésének, nemcsak felszámolta Nagy-Britannia tengeri hegemóniáját, hanem lehetővé tette, hogy ettől kezdve Európa sorsába az Egyesült Államok is beleszólhasson. Ez teljesedett ki a II. világháború után, amikor az USA katonai jelenléte állandósult Európában.

Az Ural hegységig és folyóig növelt Európa Nyugat- és Köztes részének 27 magterületéből (amely kiindulópontja volt a modern nemzetállam létrejöttének) 16 állam van a II. világháború utáni Nyugat-Európában, 11 pedig Köztes-Európában[5].

 

 A II. világháborút követő  hidegháborús időben  újabb változáson ment át az Európa-fogalom. A számunkra látható politikai "tényezők", akik át-meg átrajzolták az európai

 országok határait Nagy-és Kis-Európá-nak[6] nevezték  az ideológiai, politikai, gazdasági vasfüggönnyel kettészelt Európát.

 

Nagy-Európa foglalta magába a két katonai és gazdasági pólusra osztott Európát. Ez jelentette a NATO és a Varsói Szerződés , illetve a kapitalista és a szocialista  típusú országok alkotta tömböket. Ez a megosztottság, amely egyik oldalról nélkülözött minden  önkéntességet,  elmosta  a klasszikusnak mondható Nyugat-Kelet meghatározást, mert a kulturális és civilizációs határaiban megcsonkított  Nyugatról  (gondoljunk pl. Königsberg-Kalinyingrád sorsára)  a politikai szempont szerinti Köztes-Európát Jalta leválasztotta és Keletnek adta. A szovjet fennhatóság alá került  területet szokták Kelet-Európának, Kelet-Közép-Európának, Közép-Kelet-Európának nevezni. Ez a fogalom egyszerre utal politikai övezetre, a korábban kialakult kultúrára és civilizációra is.

 

Kis-Európa fogalmához egyfelől az 1949. május 5-én megalakult Európa Tanácson[7], más-

felől a Marshall-segély segítségével és szívós emberi munkával  felemelkedő európai országokon keresztül vezet az út. az Ez a Hatok útja, azé a hat európai országé, amely 1951.április 18-án  létrehozza az Európai  Szén-és Acélközösséget (=ASZEK), ismertebb nevén a Montánuniót [8], mellyel kezdetét vette az európai  gazdasági integráció.

Nagy-Európa fogalma 199o-ben megingott, 1991-ben leomlott, amikor feloszlatta önmagát a Varsói Szerződés és a KGST. Ezzel azonban  egy az eddigitől teljesen új fejezet kezdődött Európa történelmében.

Ez azonban újabb és alapvető  kérdéseket hoz elő.

Hol van tehát Európa határa?

Mi az európaiság  a   XXI.sz.-ban?

Hol a helye Magyarországnak a XXI. sz. Európájában?

 

Természetes egyszerűséggel adhatunk erre egy önmagában  igen bonyolult választ: majd megtanítja az iskola. Csakhogy hogyan alakult ki, milyen kulturális és civilizációs  értékek hordozója volt, s mivé lett  a XXI. sz. magyar iskolája?  Ez az iskola milyen választ képes adni?

 

A latin betűt  és műveltséget megalapozó magyar iskola együtt formálódott a keresztény Európává váló Okcidens Európával,  s járt a közelmúltig egyéni  és mégis európai utat.

A 996-ban Szt. Márton hegyén, a mai Pannonhalmán  Géza fejedelem által alapított   bencés kolostor falai közül csakhamar kinőtt az első iskola. Erről tanúskodnak a már 1010-es, 1020-as okmányok.

 

A magyar iskola hasonlóan az európai keresztény államok iskoláihoz  a XIV. sz..-tól már nemcsak egyházi és világi társadalmi feladatokat egyaránt ellátó klerikusokat képzett, hanem a városi plébániai iskolák bizonyos polgári igényeket is kielégítettek képzésük  korszerűsítésével.

 

.Célszerűnek  mutatkozik itt egy kicsit elidőzni az iskola, az oktatás, a nevelés fogalmánál.

Az oktatás  egyfelől tágabb az iskola fogalmánál, mert nem kötődik kizárólagosan az  iskolához[9],másfelől  szűkebb is az iskola fogalmánál[10], mert az iskola nem csupán  oktat[11],s így sajátos viszony és arány alakult ki az oktatás  (mint a tanítás és tanulás egysége)[12]  és a nevelés között[13]. A  magyar iskolák még egy sajátosságát kell érintenünk: ez pedig  a nyelvi és kulturális különbözőség, valamint  a fenntartói "sokszínűség" [14].

Magyarországon is - miként egész Európában-  az oktatás terén a reformáció  hozott több tekintetben is változást. Azonban mind a katolikus, mind a protestáns iskolák  változatlanul a a nyugati keresztény valláson nyugvó "értékrendet"[15] tekintették  az oktatás alapjának.

A változás vonatkozott az iskolaszerkezetre[16], a tananyag korszerűsítésére, a  protestáns iskolák tannyelvére. Erre az időre tehető[17] továbbá a tanulói kör kiszélesítése, és a tanárok képzésének megszervezése.

A szerkezeti és tartalmi változtatások törvényszerűen vonták maguk után a szó klasszikus értelme szerinti tanterv megjelenését .[18] Az oktatás-nevelés folyamatában ezzel a  hangsúly egyfelől a valamennyi és az azonos irányába mozdult,  másfelől a cél és az eszköz  viszonyrendszerét módosította.

 

A magyar oktatásügyben az első és alapvető cezúrát Mária Terézia uralkodása jelentette.

Apja, III. Károly nyomdokain haladt[19], de  az  oktatásügybe történő beavatkozását már nem titkos  utasítások formájában, hanem nyíltan állami  beavatkozással , felelősségvállalással és elvárással szándékozott  megvalósítani.  

 

Egyszerűen az 1769-ben kelt rendeletével az oktatás egészét - az elemi foktól az egyetemig bezárólag- felségjogai közé emelte. Ez az  új felségjog  biztosította  a törvényes keretet az 1777-ben kiadott,  jól átgondolt , tervszerűen felépített három szerkezeti egységből álló Ratio Educationis-nak. A rendelet 1776-ban kialakított tankerületekkel a tanügyigazgatást, majd 1777-ben a részletes tananyag felosztással a tartalmi szabályozást, a rendtartással pedig az oktatási intézmények működésének szabályozását  biztosította. Az állam "elvárásai" közül értelemszerűen emelkedett ki  az uralkodó iránti hűségre nevelés.  Ennek legfontosabb és egyben legmeghatározóbb eszköze -az egyébként ettől kezdve kötelező- tantárgy, a történelem lett. A későbbiekben e mellett hasonló fontos szerephez jutott a tannyelv[20] is.

 

Az állam szabályozó szerepe ettől kezdve váltakozó erősséggel, de  állandósult   a magyar oktatásügyben (miként valamennyi  európai és nem európai országban máig!!).

Az egyházak szerepe folyamatosan változott, de autonómiájukat a tanterv és a tannyelv vonatkozásában csorbítatlanul  épp a fenntartói kötelezettség alapján  őrizték meg  a XIX.sz. utolsó negyedéig.

 

A polgári Magyarország megteremtése törvényszerűen jelentette (volna!) a magyar oktatásügy teljes egészének átalakítását az óvodától az egyetemig. A politikai események azonban az Eötvös József  nevéhez  kapcsolódó  oktatáspolitikai tervezet  kibontását megakadályozták. Mégsem mondhatjuk, hogy e néhány hónap a Batthyány-kormánytól  a Szemere-kormány lemondásáig nem hozott újat. Az ún. áprilisi törvényekkel hozott.! Az oktatásügy igazgatási és költségvetési valamint a felsőoktatás tanszabadsága  vonatkozásban. A modern közigazgatásnak megfelelően megszűnt a Helytartótanács Tanügyi Hivatala, s helyét - az európai normák szerint - elfoglalta, tevékenységi körét szükségszerűen bővítette a vallás- és közoktatásügyi minisztérium,ahogy nevezték a kultuszminisztérium, s ahogy rövidítették a VKM. A közoktatás  anyagi fedezetének biztosítását pedig az állami költségvetés hatáskörébe utalta. Az egyetemi tanszabadság kérdésében ideiglenes  rendelettel  megtették az első lépést a szerkezeti, tartalmi korszerűsítés irányába.

 

A szabadságharc leverése után a magyar közoktatás újabb  és  mélyreható változását két lépcsőben ,rendeleti úton irányította  a bécsi kormány  vallás-és közoktatásügyi minisztere[21]. 1849-ben az "Entwurf " a középiskola szerkezeti-és szervezeti formáját korszerűsítette a katolikus, a protestáns , illetve az állami vagy magán fenntartókra való tekintet nélkül[22]. Egységesítette a korábbi tagozatokat, mind a gimnázium ,mind a reáliskola számára elvi megalapozottságú, teljes folyamatában jól megtervezett tananyagot , részletes módszertani útmutatót , a tanulmányok lezárásával érettségi vizsgát , valamint  szaktanári rendszert vezetett be[23].

 

1855-ben az elemi népiskolák korszerűsítésére került sor, amely tartalmazott némi ellentmondást, de pozitív jellege erősebb maradt: a népiskolákat legalább háromosztályossá, a nagyobb népiskolákat pedig négyosztályossá kellett fejleszteni. A tanítók pedig csak tanítóképzőt végzettek lehettek.

 

A centralizált abszolutisztikus Habsburg-hatalom németesíteni akaró szándékát nem az Entwurf-fal , hanem majd 1955-58 között a tannyelvre vonatkozó közvetlen utasításokkal próbálta  - igaz eredménytelenül-   megvalósítani.

 

1861-től az Entwurf-ra épülő gimnáziumi és reáliskolai tantervek  magyar nemzeti jellegűek voltak. Ezt mutatja a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a földrajz tantárgyra vonatkozó követelményrendszer. Ugyanakkor a tannyelv kérdésében értelemszerűen érvényesült az anyanyelven tanulás joga az anyanyelven tanítás jogával szemben.

 

Nem volt ilyen egyszerű a magyar felsőoktatás helyzete az önkényuralom idején.  A szabadságharc leverése után jelentős számú az egyetemi tanár és diák  hagyta el az országot részben  kényszerű politikai okok  miatt,  részben tanulási célból.

 

Bécs birodalmi politikája  itt azonnal, közvetlenül és durván[24] éreztette hatását, noha intézkedéseik ellentmondásossága  csekély  előremutató, korszerűsítő elemet is hordozott[25].

 

 

 

A XIX. sz. ötvenes éveiben tehát a magyar közoktatás felkészült a polgárosodás igényeire és szükségleteire: alapja a keresztény értékrend, tananyaga és szerkezete

korszerűsített, nyelvhasználatában  az anyanyelven tanulás joga érvényesül az anyanyelven tanítás jogával szemben, melyet  az állam hivatalos nyelvének kötelező tanítása mellett is megőriz az ország feldarabolásáig. Bonyolultabb a felsőoktatás helyzete, amelynek rendezése  csak a dualista állam keretei között kezdődhetett meg.

A kiegyezés után az  Eötvös József nevével fémjelzett 1868.évi XXXVIII. sz törvény, az első hazai tanügyi törvény[26] megszabta a tankötelezettséget, megszervezte a hatosztályos népiskolát, a népiskolai ismétlőosztályt, az állami tanítóképzést,  a népiskolai felügyeleti hálózatot.

 

A szakmaiság és a polgáriasulás ötvözeteként értékelhető a miniszter  tudományos tanácsadó testületének, az Országos Közoktatási  Tanácsnak 1871-ben történő létrehozása .

Az állam szabályozó  szerepe a század utolsó évtizedeiben  kétségtelenül tovább erősödött , de ez elsősorban  a  tanügyigazgatásban kialakított felügyeleti jogban, valamint  az egyházi iskoláknak juttatott államsegélyek feltételhez kötésén  keresztül érvényesült,s legkevésbé  és rendkívül megengedő formában  csak a tantervi szabályozásban.[27] Ehhez kapcsolódott a kormány 1896-ban kezdődött iskolaépítési akciója: öt év alatt 1000 elemi iskola építése emlékeztessen a millenniumra.

 

A tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek (személyi, tartalmi, dologi és anyagi) nagymértékű javulása[28]a polgárosodás kulturális és civilizációs szükségleteinek további korszerűsítését  alapozta meg.

 

Az 1883.évi középiskolai törvény összegezte a korábbi  vonatkozó rendeleteket, a gimnáziumok és reáliskolák rendjét, a középiskolai  tanárképzést. Az általános irányú középszintű iskolák mellett megjelentek a szakirányú középszintű iskolák is.

 

1884-ben az ipartörvénnyel szabályozást nyert az iparos-és tanonciskolák kötelező megszervezése. A szakmunkásképzés természetesen  más törvények által is szabályozva magában foglalta a mezőgazdasági, szőlészeti, borászati , erdészeti és bányászati  szakképzést is.

 

A magyar szakmunkásképzés szerkezete  a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan duális lett.

 

A dualizmus a magyar felsőoktatás  "aranykora"-ként ment át a köztudatba. A kiegyezés után megnyílt a lehetőség a nemzeti jellegű és korszerű (= európai értékrendű és szintű!) felsőoktatás kiépítésére. Az Eötvös-i tervszerűségre jellemzően a létesítendő intézmények tudós-tanárgárdájának kiművelésére  a kiegyezést követően azonnal  ösztöndíjasokat küldtek a leghíresebb európai egyetemekre. A felsőoktatás- és kutatásfejlesztés elválaszthatatlanul összetartozott. A felsőoktatás kiépítése országos és nem főváros-centrikus program  volt [29]A felsőoktatási program nem csupán a hagyományos Universitás korszerűsítését jelentette. Kialakultak  a művészeti felsőoktatás[30], a műszaki[31]a kereskedelmi és a  közgazdasági[32] felsőoktatási intézmények , valamint  a  felsőfokú nemzeti honvédtisztképző intézmény, a Ludovika Akadémia. Ugyancsak alapvető változást hozott a közoktatásban  bekövetkezett változtatás: a szakképzés megkövetelte a megfelelő,  a képzéshez szükséges tanító,- illetve tanárképzést is[33].

A korszerű felsőoktatás az oktatás és kutatás  egységével teremtette meg  egyfelől a "tudóstanár" képzés lehetőségét, másfelől  a felsőoktatás belső és állandó megújuló  fejlődését is. A tudomány kevésbé vált a civilizáció kiszolgáltatottjává, mint a nyugat-európai országokban.

 

A "hosszú" XIX.sz. lezárulásakor  a politikai vonatkozásban  "Köztes-Európa" régiójába tartozó  Magyarország  oktatásügye elérte  a nyugat-európai átlag színvonalat [34].

 

A Versailles-i békerendszer Magyarországot a széteső Közép-Európa országai közé sorolta, melynek oktatásügyi vonatkozásai is magukon viselték  a trianoni diktátum valamennyi  hatását.[35]

 

A két világháború közötti  Magyarország  oktatásügyének  talpra állítását folyamatos korszerűsítéssel kívánta a Horthy-korszak megoldani. E folyamat irányítója a modern konzervativizmust  képviselő, az Etvös-i oktatáspolitikát továbbfejlesztő gr. Klébelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter volt több mint  tíz éven át.

 

Kultúrpolitikájának alapját a "reális nemzeti önismereten és józan nemzeti önértékelésen alapuló nemzeti önbecsülés"[36] képezte.

 

Célja egyfelől az európai gondolkodású és korszerű szakmai műveltséggel rendelkező értelmiségi középosztály folyamatos frissítése, melyhez egy korszerű tehetséggondozás  kiépítése kapcsolódott, másfelől a saját közegükben maradó paraszt-és munkásfiatalok  számára  alapos általános és szakmai műveltséget  nyújtó oktatási intézmények biztosítása

A szükséges  törvények, rendeletek, költségvetési tervezetek elfogadtatásának indoklása minisztersége alatt  változatlanul   egyetlen mondatban is összefoglalható: "..a magyar hazát.... elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá."

 

A miniszter teljességre törekvő korszerűsítésének eszköze a jól átgondolt  és átfogó tanügyi reform volt,amely a közoktatás[37], a szakoktatás[38] , a felsőoktatás[39] , valamint  a  kutatás- és tudományfejlesztés[40] egészét átfogta .

 

Ez  volt jelen szemléleti[41] tartalmi, szerkezeti és mennyiségi[42]  vonatkozásban is, és  egészült ki a az iskolán kívüli  népművelés fejlesztésének programjával. A korábbiakhoz képest  alapvetően új elemet jelentett  a közoktatásban  a modern nyugati nyelvek és a reáltantárgyak  tanításának előretörése, a Tankönyvügyi  Bizottság  létrehozása, a  tanulmányi munka serkentésére bevezetett országos tanulmányi versenyek rendszere, az egészséges életmód igényének fejlesztése érdekében a tanórán kívüli , de iskolai keretek közötti sportolás bevezetése, az ehhez kapcsolódó országos sportversenyekkel, az iskolaegészségügy fejlesztése, az újszerű  tanár-szülő kapcsolat a szülői értekezletek rendszeresítésével, a hírközlés eszközeinek felhasználása az oktatás-nevelés  korszerűsítésének népszerűsítése érdekében.

 

Trianon után 10 évvel a magyar oktatásügy  az extenzív és intenzív  fejlesztés eredményeként  ismét  felzárkózott  az európai mellé.

 

A korszerűsítési folyamat továbbfejlesztése a történész-kultúrpolitikás Hóman Bálint miniszterségéhez kapcsolódik. Hóman Bálint rövid megszakítással  ugyancsak egy évtizedig irányította a magyar kultúrpolitikát. Irányelve a Klébelsberg-inek a folytatása volt, ha munkásságának  elemzői és  értékelői többségükben  ma még nem  is  így  vélekednek.

 

 Klebelsberg a haza felemelését,a valláserkölcsi alapon álló korszerű nevelést,  Hóman a nemzet összefogását,a nemzetnevelést  emelte  kultúrpolitikai kulcskérdéssé.

 

Vajon gondolkodhatott volna-e másképp bárki, aki a Trianon és az első proletárdiktatúra-okozta  lelki válságból  ki akarja mozdítani és cselekvővé akarja tenni nemzetét, majd évtized múltával a  terjeszkedő-hódító német és szovjet veszélyt időben felismerve meg akarja  attól  védeni  ? Aligha!

 

 A nemzetnevelés két szélsőséges pedagógiai törekvést, az individuálpedagógiát (kizárólag az egyénre irányuló) és a szociálpedagógiát (csak a közösségre irányuló) ötvözi az ellentétek feloldásával[43].

 

Hóman Bálint a közoktatás alapkérdésének tekintette a tanügyigazgatás korszerűsítését[44],

amely számára  egyet jelentett az állami felelősségvállalás és ellenőrzés növelésével [45],

az iskolatípusok közötti átjárhatóság megteremtésén keresztül  a tehetséges tanulók tovább- tanulásának segítésével[46],a nyolcosztályos népiskola  kifejlesztésének  és kötelező bevezetésének  törvényi szabályozásával, a középiskolák egységesítésével [47], a pedagógus képzés korszerűsítésével[48].

 

A tehetséggondozás keretei között összefonódott az oktatás-és a szociálpolitika,

a középiskolások ösztöndíjrendszerének megteremtésével,[49] az ún. "tehetség-mentő" gimnáziumok kijelölésével[50], az országos tehetségvédelmi alap, valamint  az Országos Magyar  Falusi Tehetségmentő Mozgalom  beindításával[51].

 

A felsőoktatás - és kutatásfejlesztés  ugyancsak a Klebelsberg-i utat folytatta.

A korszerűsítés középpontjába a felsőoktatás szerkezeti átalakítása került, amely egyfelől az egységesítés érdekét, másfelől a párhuzamosság kiküszöbölését  tekintette elsődleges feladatának. A jogászképzés átalakítása és összehangolása  még az előző kormányzati ciklusban megvalósult, ám elmaradt a mezőgazdasági és a közgazdasági képzését. Ezt hidalta át az 1934-ben létre hozott József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi  Egyetem[52].

 

A szerkezeti átalakítás kategóriájába tartozik a tanító-és tanárképzés  további módosítása is,amely  a  "széteső Közép-Európa", a nagyhatalmak játékszerévé silányított Köztes-Európa országaiban kiemelkedően előremutató és mint ilyen, egyben egyedülálló  koncepció[53].A folyamatos korszerűsítés ezzel természetesen nem zárult le, s kiterjedt a művészeti oktatás területére is[54].

 

A tehetséggondozás, az értelmiségi réteg folyamatos utánpótlása is  tovább bővült, e célt szolgálta tehetséges szegényparaszti származású főiskolás és egyetemista  fiatalok számára a kollégiumi  hálózat bővítése a Bolyai Kollégium létrehozásával.

 

A további változtatások szakmai kidolgozásához életre hívták az Országos  Felsőoktatási Tanácsot. A reform előkészítését szolgálta az Országos Felsőoktatási Kongresszus.

Az ifjúság  egészének  iskolai kereteken kívüli nevelését Hóman Bálint éppoly fontosnak tartotta, mint Klebelsberg. Az új  formák igen változatos képet mutattak[55]

 

A magyar oktatáspolitikában változatlanul az egyik sarkalatos, de a trianoni béke előttinél bonyolultabb kül- és belpolitikai  kérdést jelentett a nemzetiségek  iskolaügye. A korszerű, a nemzetiségi jogokat és az államérdekeket ötvöző nemzetiségi iskolapolitika kidolgozásában , amely már a húszas években megkezdődött,  az irányító szerep gr. Teleki Pálé volt. Ez azonban szellemiségében nem jelentett törést sem a klebelsbergi, sem a hómani oktatáspolitikában. Teleki Pál, aki rövid ideig maga is volt kultuszminiszter, a nemzetnevelést  - hasonlóan Hóman Bálinthoz -  a magyar oktatáspolitika  lételemének tekintette .

A  két  bécsi döntés , Kárpátalja visszatérése, a Délvidék egy részének birtokbavétele  új és bonyolult feladatok elé állította a kultuszkormányzatot is. E  területekre is kiterjesztették a köz-és felsőoktatás korszerűsítésének tervezetét. Itt azonban a fejlesztés mellett a 20 éves elszakítottság miatt kialakult lemaradást is fel kellett számolni, valamint olyan józan  nemzetiségi oktatáspolitikát megvalósítani,[56] amelyet korábban is és az adott időszakban is elvártak az utódállamokban  élő magyar nemzetrészek számára. Komoly nehézségek árán  terjesztették ki a felsőoktatási intézményhálózatot, de egyetlen visszatért terület sem maradt  ki [57]

A   modern konzervativizmus és a nemeztnevelés együttes eredményeként a II. világháború befejezésekor a magyar oktatásügy egésze minden politikai ellentmondás  és társadalmi  feszültség[58] ellenére sem maradt el  az  átlag európai  színvonaltól. [59]

 

A II. világháborút lezáró 1947. évi párizsi békediktátum  Magyarországot is Nagy-Európa keleti blokkjába , a  Szovjetunió fennhatósága alá utalta. Ez olyan cezúra volt a magyar történelemben, melyhez hasonlót nem élt át még a Kárpát-medence magyarsága[60].

 

A magyar oktatásügy totális átszervezése természetesen  1945-ben megkezdődött .

"A kommunista párt nem rejtette véka alá, hogy az iskolarendszert a legalsó foktól a legfelsőig központi befolyás alá karja vonni, s ott a szocialista, kommunista ideológiának megfelelő  nevelési rendszert kíván  bevezetni".[61] A kezdeti intézkedések azonban megtévesztő módon ellentmondásosak voltak.

 

A hatalomátvétel a célnak megfelelően ideológiai, tartalmi vonatkozású rendeletekkel vette kezdetét [62]. Az oktatásirányítás centralizálására[63] az Országos Köznevelési Tanács létrehozásával kezdődött. .A tanügyigazgatás, az  iskolaszerkezet[64] és a  tantervek  átalakítását[65] 1948-ban ( még a "koalíciós" kormányzás utolsó pillanataiban ) az egyházi iskolák államosítása követte[66].

 

A felsőoktatás egészének  átformálása is azonnal megkezdődött. A szerkezeti változás  hozta az első, ellentmondásoktól nem mentes, s ezen keresztül  megtévesztő  intézkedést. 1945-ben létrehozták a már korábban is szükségessé vált Agrártudományi Egyetemet. Csakhogy ennek szerkezeti  felépítése  már nem a nyugati típusú universitashoz, hanem a keleti típusú szakegyetemi rendszerhez állt közelebb.

 

A  felsőoktatás ugyancsak ellentmondásos szerkezeti átalakítása  gyakorlatilag 1964-ig lezajlott, s ez  magában  foglalta a tudományos élet szovjetizálását is[67] 

A teljes magyar oktatásra kiterjesztették az új típusú személyi politikát, amely egyszerre volt forrása  egy felgyorsított tehetséggondozó folyamatnak,[68] gyors karriereknek és a tudományos élet kiválóságai elüldözésének[69].

 

A köz-és felsőoktatás  irányításának módját, eszközrendszerét,  szerkezetét , tantervét és a tananyag-kiválasztásának  szabályozását átalakította a szovjet típusú diktatúra.

 

Az erőszakolt  keleti típusú oktatáspolitika az évszázadok alatt formálódó , az európai keresztény értékrendhez igazodó magyar oktatás  fejlődését megállította, majd más irányba vitte. Kelet-Európa irányába.

 

Az 1945-1990 közötti időszak  oktatáspolitikájának központi feladata a szocialista, kommunista ideológiának megfelelő marxista-szocialista-kommunista nevelési rendszer kiépítése- a gyakorlatban bonyolult képletet eredményezett.

 

A korszak oktatásügyét három oktatási törvény (1948[70], 1961[71], 1985[72]),valamint tucatnyi törvényerejű-  és miniszteri rendelet  bontotta kisebb  szakaszokra.

 

A magyar közoktatás átélte a gazdasági tervutasításos rendszer oktatáspolitikai változatát, a a tanfelügyeleti rendszer látszat decentralizálásával megoldott központi ellenőrzés kialakítását, az új tantervek bevezetésével a  tananyag tanítási órákra történő lebontását, a központi rendtartással az iskolai lét legapróbb mozzanatának  állami irányítását ,  és a  szabad iskolaválasztás jogának eltörlésével a diákok helyhez kötését, valamint a káderpolitikával  mind a tanulási, mind a tanítási jog  politikai alapon történő korlátozását. A gazdasági életet központilag szabályozó, de bizonyos önállóságot engedélyező   tervlebontásos rendszer az oktatásban gyakorolt diktatúra  enyhülését is jelentette: csökkent a politikai alapon történő kiválasztás szigorúsága, lehetővé vált a középiskolák  szabad megválasztása,az iskolai rendtartás lazulása, a tananyag törzs-és kiegészítő anyagra bontása.

1949-ben az általános iskolára épülő  szakmatanulást törvényileg szabályozták, minimálisra csökkentve a duális képzés lehetőségét (mely viszont összhangban volt az államosítással).

1956 és l964  között a felsőoktatásra vonatkozó rendeletek  a megtorlástól a konszolidáció kezdetéig  erőteljesen magukon viselték egyfelől  a politikai nyomást, másfelől  az ésszerűbb és szakmai hozzáértést tükröző hatást[73] . Az enyhülés a felvételi rendszerben a politikai szűrés lazulását jelentette, majd ugyan rendkívül  szigorú ellenőrzés alatt, de kezdetét vette a nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódás.

 

Az egypártrendszerű Magyarország oktatáspolitikájában  az első igazi  áttörést az 1985.április 18-án elfogadott I.sz. törvény jelenti: engedi a párhuzamos iskolaszerkezet létét[74] ,pozitív irányba mozdítja  a nem magyar állampolgárságú, magyar nemzetiségű diákok  felsőoktatásban  való részvételi lehetőségét[75].

 

1990-ben a teljes magyar oktatás civilizációs  szempontból lemaradva, kulturális vonatkozásban megtépázva, sérülten, de európai  értékrenddel ,  a Kis-Európához való felzárkózásra  alkalmasan  érte meg a  szocialista blokk  széthullását.

 

A "Kis-Európá"-hoz tartozás azonban  - jelen esetben eltekintve attól, hogy ez  nem egy  egyoldalú akarat eredménye- megköveteli, hogy a közelmúlt eseményeit alapvetően más megközelítésben is, a távolabbit pedig  a jelenleginél árnyaltabb és másabb összefüggéseiben is  legyünk képesek látni.   A Kis-Európa fogalom kifejtése  a maga összetettségében szinte a  közoktatás valamennyi tantárgyát érinti.

A mai iskolaszerkezetben a tanuló - az iskolatípusnak megfelelő szinten- tanulja  az európai országok irodalmát,  művészettörténetét irodalom illetve rajzórán. Az idegen nyelv tanulása országismeretet is nyújt. Földrajzórán természet-és társadalomföldrajzot, általános

és regionális földrajzot (amely gazdasági földrajz megnevezéssel ismertebb),valamint  politikai földrajzot  tanulnak.   Így ismerik meg a az országok kultúráját és civilizációját..

Ebbe a tantárgycsoportba tarozik a történelem, kötelező tanítását először a Ratio Educationis  írta elő, elvárva az  uralkodó iránti hűségre nevelést.

 

A  tanuló nemzeti és egyetemes történelmet tanulva  ismerkedik meg a múlttal ,s egészen napjainkig eljut. Összességében tehát nem kevés ismerettel  rendelkezik az Európa Tanács és az Európai Unió országainak múltjáról és jelenéről. Elmaradt azonban  az ismeretek új szempontú  összefüggésbe helyezése, holott Comenius óta senki sem tudta jobban megfogalmazni, s pedagógiai szempontból közelíteni meg a történelemtanítás jelentőségét:

"Minthogy a történelem tanulása igen gyönyörködteti az érzékeket, izgatja a képzeletet, ékesíti a műveltséget, gazdagítja a nyelvet, élesíti a dolgokról alkotott ítéletet és észrevétlenül fejleszti az okosságot, azt kívánjuk, hogy valamennyi osztályon végig állandó kísérője legyen az elsőrendű tárgyaknak".

 

A comeniusi megállapítást minden bizonnyal valamennyi szakember ismeri,  hiszen egyes állításai a tantervekben konkrét megfogalmazásban egymásra építve megtalálhatók[76].

Így lép elő a legfontosabb kérdéssé, hogy  milyen tények birtokába engedjük jutni a tanulókat!

 

A tanítás célja az önálló döntéshozatalra képes fiatal nevelése, eszköze a tananyag. Ám cél és eszköz eggyé válik azok kezében, akik irányítják az oktatást, azok kezében, akik szakvélemények birtokában döntenek. A szakember felelőssége nem politikai, annál súlyosabb: erkölcsi.

 

A II. világháború után Európa romokban hevert, maga alá temetve eszméket, ideálokat és rendszereket. A túlélők pontosan emlékeztek a háborúhoz vezető út minden állomására ,hiszen birtokolták a tényeket, az ismereteket. Ezek az ismeretek alkalmasak voltak a tények új szempont szerinti számbavevésére,  a tények újszerű összefüggésben  láttatására.

 

Az egységteremtés igénye  nem Európa, s nem  a XX.sz. szülötte, a bibliai időktől jelen van történelmünkben (gondoljunk Bábel tornyára).Az egységteremtő szándék és megjelenési formája azonban korszakonként igencsak  eltérő. Eltér az okban,a célban, eltér a megvalósítás eszközeiben.

 

"Akik nem ismerik a múltat, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt"- választotta G. Santayana spanyol származású filozófus  gondolatát Ránki György Magyarország német megszállásáról szóló könyve mottójául A múlt ismerete és a jelen, illetve a jövő buktatóinak elkerülhetősége szoros kapcsolatban van egymással.

 

Múlt és jelen összekapcsolódásának, egymásra épülésének felismertetése, a tévutak, a zsákutcák elkerülésére való felkészítés a XXI.sz. történelemtanításának alapfeladata. Ehhez azonban alapvető, mondhatni egyetlen  eszköz a tényfeltárás. Szilárd, megbízható ismeretek és az ismeretek feldolgozásához szükséges módszerek hiányában a tanuló válhat egyéniséggé, amely tömeget  alkot, ám személyiséggé, aki nemzetet alkot , aligha.

 

Az Európa Tanácsot  és  az Európai Uniót nemzetek hozták létre, olyan nemzetek, amelyek korábban évszázadok óta szemben álltak egymással. Ahhoz, hogy megbékélhettek  szükséges volt önmaguk és egymás múltjának alapos ismerete! Ahhoz, hogy e szupranacionális szervezetek  tagjai legyünk szükséges önmagunk, környezetünk ismerete. Szükséges a két szervezetet létrehozó  "köveknek és kötőanyagoknak" az ismerete.

 

A kilencvenes évek elejétől a magyar oktatás átalakítása mind szerkezeti, mind tartalmi szabályozás szempontjából ezért központi kérdés, ha a felszín nem is erről fecseg! Nem haladó és maradi elvek ütközéséről van szó, miként sokan szeretnék beállítani, s ezzel máris hátrányos helyzetbe hozni azt, akinek a kedvezőtlenebb jelző jutott. Ezért  központi kérdés,  a mennyiség és minőség, hogy heti x vgy z órában tanítjuk a történelmet, hogy x és z órában mit mennyit és  milyen tényeket![77]

 

Az Európa Tanács Nagy-Európa  kettészakítása után jött létre.  Az alapító országok -a szovjet rendszerről szerzett ismeretek birtokában mondhatjuk - a "szerencsés" oldalon voltak Céljuk az "európai államok  szorosabb kapcsolatának kialakítása gazdasági és  szociális  fejlődésük előmozdítása céljából".A belépés  feltételei  -a jog uralmának elismerése, a politikai szabadság biztosítása  többpárti berendezkedés és szabad választások alapján , illetve az egyéni jogok és szabadságok tiszteletbentartása"[78]. Az Alapszabály külön kitér, hogy"a nemzeti védelem kérdései nem tartoznak a Szervezet hatáskörébe".[79] Magyarország, a szocialista blokk államai közül elsőként, 1990.november 6-án nyerte el a teljes jogú tagságot.

 

Az Európa Tanács  kiépült szervezete és működési rendje[80] teszi lehetővé, hogy  választások útján az állampolgár közvetve e szupranacionális szervezetnek magyar képviselőit is megválassza[81] .

 

Az Európai Unió olyan  szervezet, amely nem viharoktól  mentes tárgyalás, hanem   sorozatos alku  szülötte. Egyfelől. Másfelől maga is folyamat[82]. A sorozatos alku-előkészítő azonban az Európa Tanács. Az készíti fel értelmileg és érzelmileg arra a tagokat, hogy a valódi érdekegyeztetés csak kölcsönös engedmények árán valósulhat meg. Mondhatni szabályos munkamegosztás alakult ki az Európa Tanács és az Unió , illetve az Unió jogelődei között, a csatlakozási pontok[83]jól érzékeltetik ezt. Az Európai Integráció egyben a két  szupranacionális szervezet együttműködését is jelenti. Az együttműködés tökéletes kifejezője   a  közös zászló.

Az Európa-egyesítő  gondolatok  közül a  II. világháború  romjain  újjáéledő világban a  francia külügyminiszter, Robert Schuman terve vert gyökeret. Schuman koncepciója Jacques  Maritain [84] francia keresztény filozófusnak  a "keresztény gondolat és a demokrácia fejlődése közötti összefüggés"-re, valamint  a megbékélésre alapozta [85].

 

 Schuman nézeteit az  "Európa a szó keresztény értelmében vett általános demokráciá"-ról

c. tanulmányában fejti ki , mely szerint: "A demokrácia  a kereszténységnek köszönheti létét. Azon a napon született, amikor az ember küldetésévé vált, hogy mulandó élete során  az egyéni szabadság, mindenki jogának tiszteletben tartása és a testvéri szeretet gyakorlása  révén  kivívja az emberi személyiség méltóságát."[86] Schuman tehát keresztény Európát akart, de  ezt nem a  tételes vallásgyakorlásra épülő   Európának, hanem a kultúrájában, erkölcsi normáiban keresztény Európának tervezte:"A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy kereszténységellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed." [87]  Ennek a szellemiségnek elsőszülötte a  korábban elképzelhetetlen :"...a francia és német szén -és acéltermelés egészének  egy közös főhatóság alá rendelése, olyan szervezet keretében, amely nyitva áll más európai országok részvétele előtt is."

 

A nyitott keret természetesen a csatlakozás lehetőségével  nem zárt és nem zárja a ki a módosulást, a formálódást, de változatlanul kizárja a Schuman-i útról, a keresztény értékrendű Európa útjáról való letérés lehetőségét.

 

Schuman nem  a nemzeti  múltjukat, hagyományaikat  megtagadók összefogását akarta, hanem az öntudatos, nemzeti értékeikre büszke , biztos értékrenddel rendelkező államok szövetségét.  Jól gondolta. Emberöltőnyi idő távlatából elemzők igazolják  nézetei helyességét, amikor a gazdaság  korszerűsítési folyamatait elemezve állapítják meg:

"A megkésett korszerűsítés ott volt sikeres, ahol szilárd értékrendre, hagyományos  erkölcsi értékekre, nemzeti és vallási hagyományokra ....építkezhetett" [88].

 

Nos, a száraz  közgazdászi megállapítást akár a XXI.sz.-i magyar oktatáspolitika alapkövetelményének is tekinthetjük. A megállapítás meggondolásra késztethet minden oktatásért felelős szakembert. Mit tudunk mi a keresztény értékrendre épült Unióról? Mit tud rólunk az Unió?

 

 Milyen a magyar oktatás értékrendje? Milyen erkölcsi értékeink vannak? Vannak? Milyen mélyen ismerjük nemzeti és vallási hagyományainkat? Tiszteletben vannak? Vannak?

"Aki  uralja múltat, uralja a jövőt is, aki uralja a jelent, , az uralja a múltat is"[89].- mondja G.Orwell  1984. regényében a hatalom birtokosa  foglyának.

 

Az uniós  csatlakozásra[90] váró  Magyarország történelem tanterve  lehetővé tesz-e, hogy ismereteink birtokában múltunkat uralva jövőnk urai is lehessünk? Uraljuk-e a jelent, hogy tanterveinkben  uralhassunk múltunkat?

 

A történelemtanítás szükségességének okát:

"Minthogy  a történelem tanulása igen gyönyörködteti az érzékeket, izgatja a képzeletet, ékesíti a műveltséget, gazdagítja a nyelvet, élesíti a dolgokról alkotott ítéletet és észrevétlenül  fejleszti az okosságot, azt kívánjuk ,hogy  valamennyi osztályon . . . .

 

Aligha férhet kétség a Comenius-i megállapítás változatlan igazságához és időszerűségéhez. Minden bizonnyal ezt használta fel-és ki a Ratio Educationis is   a tartalmi szabályozással, amikor az uralkodó iránti hűséget állította a történelemtanítás középpontjába.

 

A tartalmi szabályozás a megtanítandó anyag ki-és megválogatását jelenti mindmáig. Ezért válhatott egyik és egyben legfontosabb eszközévé  az állampolgárrá nevelésnek is. Jól is van ez így, amíg a valódi cél, az okosság fejlesztése összhangban  van, illetve lehet   az állampolgári hűségre neveléssel, ami napjainkban értelemszerűen nem az uralkodó iránti hűséget jelenti., hanem a haza, a nemzet iránti hűséget. Ez  jelenti azt a többlet-felelősséget is, amelytől egyetlen oktatásirányító politikus, egyetlen történelemtantervet készítő szakember és egyetlen  történelemtanár sem szabadulhat meg. Az állampolgárrá nevelés nem jelent kötelező azonosságot a létező politikai hatalom feltétlen elfogadásával (miként vélte Mária Terézia, s akarták azt erőszakkal is megvalósítani utána sokan), hanem  sok esetben épp a dolgokról alkotott ítélőképesség, az okosság észrevétlen fejlődése vezette a jó állampolgárt  a létező politikai hatalom létének megkérdőjelezéséhez, amely egyéni és közösségi érdek tekintetében  épp az egyéni érdek félretételét követelte meg  sok esetben (elegendő a középkori egyetemre járókra gondolni, akik tanulmányaik befejezésekor kötelességüknek érezték a hazatérést, a tudósokra, akik nehezebb körülmények között végezték itthon munkájukat, vagy Zrinyi Miklós horvát bánra, Batthyány Lajos miniszterelnökre, vagy az ötvenhatos fiatalokra ). Az állampolgárrá nevelés ugyanis  erkölcsi kérdés, s  szabad megmosolyogni, de nem lehet figyelmen kívül hagyni  Berzsenyi intelmét:"...minden ország támasza, talpköve

                               A tiszta erkölcs, mely ha megvész:

                                    Róma ledűl, s rabigába görbed."

 

A mai iskolarendszerben a tanuló Európáról tanul földrajzórán, történelemórán, áttételesen irodalomórán, valamint azokról  az európai országokról  részletesebben is,melyek  nyelvét idegen nyelvként tanulja. Ismeretekkel tehát rendelkezik az Európai Unió országairól, de az Európai Unióról és a létrejöttét tekintve előbb alakult, de céljaiban azonos , ám megjelenési területeiben más jellegű Európa Tanácsról összefüggő ismeretanyaggal nem rendelkezik. Ugyancsak tanul  Köztes-Európa Kelet-Európához  adott országairól, de ismeretanyaga itt is országismeret és a keleti-tömb, illetve az ortodox-törésvonal  kialakulásának folyamatáról összefüggő, rendszerező ismerete nincs.

 

"Akik nem emlékeznek a múltra, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt"-választotta G. Santayana gondolatát  [91] Ránki György  Magyarország német megszállásáról szóló könyve mottójául .Nem véletlenül.A múlt ismerete  és a jelen, illetve jövő buktatóinak elkerülése szoros kapcsolatban van egymással.

Múlt és jelen összekapcsolódásának láttatása és felismertetése már az új kerettanterv  cél-és feladatrendszerének központi  kérdése,a témakörök  megfogalmazása ugyanakkor több hagyományos elemet tartalmaz, mint azt az újszerű tananyag elrendezése megkívánná.

Az európai integráció tanítása óhatatlanul veti fel a kérdést az előzmények  vonatkozásában.

Az európai egység  gondolata  ugyanis sokkal korábbi, mintsem azt hinnénk. Ez azonban a

jelenleg használatos tankönyveinkben  e megközelítésben nem szerepel.  

                                                        

"Aki uralja a múltat, uralja a jövőt, aki uralja a jelent, uralja a múltat"-mondja  G. Orwell 1984 c. regényében.

 

Az Európai Unió,  európai szupranacionalista jellege  jelenleg egyszerre  és megköveteli a csatlakozni akaróktól a hazaszeretetet, a nemzeti identitást.

 

 Az egységteremtés igénye   természetesen a bibliai időktől  jelen van  a politikai gondolkodásban (gondoljuk Bábel tornyára).Az egységteremtő szándék és megjelenési formája azonban igencsak eltérő, ám ismereteimre támaszkodva egyfelől a tervkészítők szempontjából, másfelől a cél szempontjából, s nem utolsósorban  a kivitelezés  tekintetében  lehet és kell e terveket csoportosítani, hiszen ez vezet napjaink kérdéseihez, s csak így láthatjuk magunk  és láttathatjuk meg oktató-nevelő munkák során  lehetőségeinket  tanítványainkkal is. E megláttatás igen felelősségteljes, s jövőt építő.

 

A hűbéri rendszeren nyugvó és birodalomépítő szándékok mellett már az 1300-as években jelentek meg  szövetségi elvekre épülő elgondolások . Előbbinek iskolapéldája lehet a Habsburg-ház politikája,  a másikra  Pier Dubois, francia ügyvéd 1302-ből. Új helyzetet teremtett A francia felvilágosodás, illetve a francia forradalom , a nemzetállam-eszméjének gyors térhódításával. Egészen különleges és sajátos  útnak tekinthetjük Anglia egységesítő törekvéseit, amely  mozgásteret hagyva, megengedve mindig új köntösben, régi céllal és változó eszközökkel  szolgálja az európai-egységesítő szándékot.

 

Birodalomépítő szándéka volt azoknak az uralkodóknak, illetve uralkodó családoknak, akik hatalmuk növelésében látták az egységteremtés lehetőségét. Ez természetesen több szempontú egységet jelentett: jelentette a politikai egységet és a gazdasági egységet pl. a Habsburgok esetében, jelentette az ideológiai, azaz vallási egységet is pl, a spanyol Habsburgok szándékaiban.

 

 

 

 

 

 


 

[1] J. Nagy László: Az európai integráció politikai története, Maxim Könyvkiadó , Szeged, 2002

 

2.  Gloria Man:Ortodox törésvonal, Héttér Kiadó, Bp. é.n.

[3]   Dr. Bendefy László: Az ismeretlen Julianusz Stephaneum Nyomda R.T. h.n. 1928 147.l.

[4]   Köztes- Európa: határsáv Nyugat(Európa) és Oroszország között. E régió heterogén, s mint ilyen   

    "mozgó  sáv" a birodalmi érdekek és érdekegyesítések, illetve érdek -szembekerülések alapján.

     Köztes-Európa, szerk.: Pándi Lajos,  Osiris Kiadó, Bp. ,1997

 

[5] Köztes-Európa, 28.l.

6 Balázs Péter: Európai egyesülés és modernizáció, Osiris Kiadó, Bp. 2001

 

[7] Benelux-államok, (=Belgium, Hollandia, Luxemburg),Dánia, Franciaország, Ír Köztársaság, Izland,

   Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Svédország,

 

[8]Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Benelux-államok, Olaszország

 

[9]"Az oktatás az a cselekvés, hogy valamit tanítanak, illetve az a tény, hogy valaki oktat valaki(ke)t."

 (ÉrtSz 5 köt. 364. p.,  Akadémia, Bp.1979 )

 

[10]"..a tanításnak társadalmilag megszervezett formája, az ifjúság általános vagy szakmai nevelésével és oktatásával foglalkozik"( i.m. 3.köt.556.p.)

,

[11]"A gyermek, a serdülőkorban lévő fiú vagy lány testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének tervszerű, tudatos, módszeres  segítése, irányítása,vezetése."(i.m. 5.köt.129.p.)

 

[12] "..az oktatás egyrészt a tanuló tudatos és aktív tevékenységét jelenti, mellyel az  alapműveltséghez tartozó kulturális javakat elsajátítja, másrészt pedig a tanár célirányos, tervező, szervező, szabályozó, értékelő eljárásait, amelyekkel a tanulók tanulási munkáját  ösztönzi, irányítja, segíti, azaz hatékonnyá teszi."

(Didaktika  é.n. Bp.10.p.)

 

[13]" A társadalom vagy valamely társadalmi osztály  szellemi, erkölcsi fejlődésének, magatartásának bizonyos szempontok szerint való tervszerű, tudatos irányítása." (i.m.5.köt.129.p.), valamint

"..az iskoláról úgy gondolkodunk, mint olyan intézményről, amely a fiatalokat alkalmassá teszi arra, hogy fokozatosan rányíljanak a valóságra, és kialakítsanak maguknak egy határozott világnézetet." (Katolikus iskolák Magyarországon  PSZI 2000 19.p.)

 

[14]A magyarországi népesség összetételében  1242  (a tatárjárás) jelentette az első cezúrát . Ezt követte az egymástól jellegében, megvalósítási módjaiban   jól elkülöníthető szakaszokra bontható betelepítési politika egy máig tartó folyamatot indított  el, amely "hazánk vallásügyi állapotában is nagy változást eredményezett"[14]. A betelepített szászok (akik nyelvi különállásukat megőrizve voltak katolikusok), a letelepített jászok és kúnok (akik nyelvükben, vallásukban magyarosodva őrizték meg jogi különállásuka), az idehúzódó "kisoroszok" mellett (akik nyelvüket és vallásukat megtartva  lettek egyenlők jogi tekintetben a magyarokkal) a török balkáni megjelenése  következtében  mind nagyobb lélekszámú szerb és román népesség ( bizonyos csoportjaik jogi különállásukat, valamennyien  vallásukat, s ezen keresztül nyelvüket megtartva) jelent meg   meg a Magyar Királyság területén

 

[15] vallási, erkölcsi, kulturális és civilizációs  értékek  összessége, melyek sorrendisége is megszabott.

 

[16] A XVII. sz-ban a katolikus iskolákban mind jobban elkülönültek és ily módon önállósultak a korábbi fokozatok, de  megőrizték  ugyanakkor az   egymásra  épülésből  a "rendszer" jelleget. A protestáns iskolák  célja az  egy keretben maradás volt, s így alakították ki  kollégiumi rendszerüket

 

[17]A három részre szakadt országban az erdélyi rendek - Európában elsőként- három lépésben (1557-ben katolikusok és evangélikusok, 1564-ben evangélikusok és reformátusok, 1568-ban unitáriusok vonatkozásában) fogadták el a kor követelményei szerint (akié a föld, azé a vallás)  a vallásbékét. Ez, noha időben eltolódva, más úton  és így más módon, de eredményét tekintve mégis azonosan alakult az ország másik két  egységében is (a katolikus Habsburg és az iszlám török fennhatóságú területen is) Ennek eredményeként a katolikus iskolából  kiváló és protestánsként újjászülető vagy új alapítású protestáns iskola

a protestáns közösség tulajdonába került, s ebből egyenesen következett, hogy -a latin nyelv elsajátításának  kötelező volta mellett - nyelve a fenntartó közösségének nyelve lett.

Iskola, tudomány és művelődés az egyházakhoz kapcsolódva alakult a továbbiakban is. Ebből következett, hogy mind a zsidó,mind a görög szertartású egyházak keretein belül maradhatott e népelemek iskoláztatásának feladata. Ez  nem csak vallási különállást  jelentett, hanem az egyházi szertartás és az egyházhoz kapcsolt iskola tannyelvén keresztül a nemzetiségi tudat megtartásának is eszköze lett. 

 

[18]Ratio atque institutio studiorum  Societatis  Jesu, az 1599-ben kinyomtatott és a gyakorlatban  Ratio  Studiorum  néven használatba  kerülő tanügyi dokumentum. Ez a klasszikus értelemben vett  első tanterv Európában.

 

[19] Az 1737-ben  kiadott rendeletével, a Carolina Resolutio-val vette kezdetét -noha még burkoltan

    az állami beavatkozás az oktatásügybe, amikor is a Helytartótanács  titkos, bizalmas  utasítások

    formájában  kapta meg feladatát. Miközben az elemi iskolák felállítására a katolikusok korlátlanul

    kaphattak engedélyt, a protestánsok pedig csak a partikuláris helyeken, a középiskolák számát a 

    katolikusok esetében is  külön királyi engedélyhez kötötték, s ennek hiányában bezáratták a már

     működőkez, illetve nem adtak ki új működési engedélyeket.

    (Kármán Mór:Közoktatásügyi tanulmányok  2.kt. 53.p. Franklin Társulat, Bp. 1911 )

 

[20] A hivatalos tannyelv 1842-től a magyar nyelv lett, ez azonban  nem vonatkozott a magyarországi

    nemzetiségek iskoláira,  melyekben a hitélet nyelve a tannyelv is volt egyben. A tannyelv kérdése

    majd a politika burkolt formájaként kerül elő a XIX. sz. utolsó évtizedeiben.

 

[21]Létrehozták a nyolcosztályos gimnáziumot, a hatévfolyamos reáliskolát, bevezették az érettségit  és új

    közigazgatási keretek közé helyezték a tanügyigazgatást, három,- illetve négyosztályossá fejlesztették az

    elemi népiskolákat.

    Mészáros István:A magyar nevelés-és iskolatörténet kronológiája 996-1996, Nemzeti Tankönyvkiadó,

    Bp.é.n.

[22] A görögkeleti szerb, illetve román egyház kulturális és oktatási autonómiája sértetlen maradt.

[23] Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-l948, Akadémia Kiadó, Bp.,

    1988.

[24] A tannyelv egyértelműen a német lett. Hét évre megszűnt  Magyarországon a mérnökképzés,másfél

    évtizedre szüneteltették a keszthelyi mezőgazdászképzés.

[25] Egyenjogúsították a bölcsészeti karokat, kiépítették a tanszéki rendszert, szabályozták az egyetemi

    felvételi  rendszert(összhangban a bevezetett érettségivel, s ilyen módon csorbítva az egyetemi

    autonómiát).

[26] a szakemberek által kidolgozott, a szakminiszter által beterjesztett, a parlament által elfogadott törvény,

    szemben a korábbi joggyakorlattal, a rendeleti úton történő megvalósítással.

[27] "A felekezetek által fenntartott tanintézeteknél a tantárgyakban az egész  tanfolyam alatt  elérendő  vég-

   célt  és a tanítandó ismeretek mértékét, a tanrendszert, tantervet és a tankönyveket az illető felekezeti

   főhatóság  állapítja meg és azt esetről esetre a vallás- és közoktatásügyi miniszternek  bejelenti;a meg-

   állapított mérték azonban nem lehet kisebb, mint az, mely a közoktatásügyi miniszter  rendelkezése és

   közvetlen  vezetése alatt álló intézetekben alkalmazva van , és az illető intézetekre nézve  csak kötelező

   minimumot  határozza meg."

   Pirchala  Imre:A magyarországi középiskolák  rendje 8.p. idézi a tv.8.§-át  Bp.1905

[28] Az 1912/13.évben 16.961 elemi iskola volt (a vasárnapi és az ismétlő iskolák nélkül). Ezek fenntartók

    szerinti megoszlása:felekezeti:12.155(=72%), állami:3296(=20%), községi:1410(=(=8%).Tannyelv

    szerinti megoszlásuk:magyar:13.453, Német:447, szlovák:377, román2233, ruszin:59, szerb:270,

    olasz:12, egyéb:10. A tanítók száma:34.574 fő.  Az 1910.évi adatok szerint a népesség 6 évnél idősebb

    rétegének 68%-a tudott írni-olvasni.

    gr. Teleki Pál: Magyarország gazdasági térképekben, 20.,21.p. Pallas Nyomda, Bp. 1921

 

[29] Budapest mellett  Magyaróvár, Keszthely, Kassa, Debrecen és Kolozsvár  felsőoktatási hálózata

    fejlődött a leggyorsabban.

[30] 1865-ben Országos Színészeti Tanoda, 1871-nen Képzőművészeti és Iparművészeti Főiskola,

     1875-ben Zeneakadémia

[31] 1871 József  Nádor Műegyetem

[32] 1874 Keszthely, Kassa, Kolozsvár, Debrecen ,1891-ben Keleti Kereskedelmi Tanfolyam

[33] 1895-ben a középiskolai tanárjelöltek  oktatására és nevelésére  létrehozták az első tehetséggondozó-és

    fejlesztő kollégiumot, az Eötvös József  Collégiumot.

[34] Az 1920-as tatisztikai adatok szerint az ország lakosságának 84,6%-a tudott írni-olvasni. Ezzel szemben

    korabeli Spanyolország lakosságának  6o%-a, a balkáni államok lakosságának  30-40%-a analfabéta.

    Askandináv államok, illetve Svájc 0,1-0,2% analfabétizmusához  viszonyítva a  magyar 16% viszont

     magasnakbitonyult  Buday László:A megcsonkított Magyarország, Bp.Pantheon, 1921 

[35] A "történelmi"Magyarország 2958 kisdedóvójából 1215 maradt, a 16.929 népiskolából 6435,

     az 532 polgáriból 240, a 9 óvónőképzőből 4, az 50 tanítóképzőből 18, a 42 tanítónőképzőből 27,

     a képzési pontból (746 iparos és tanonciskola)21képséi hely, a 35 képzési helyből (50 közép-

     fokú ipariskola)  10 képzési hely,mezőgazdasági, szőlészeti, borászati és bányászati szakiskolák

     helyeiből  mezőgazdasági 28-ból 15, a szőlészeti, borászati 23-ból 15, az erdészeti 9-ből 3  maradt.

    gr. Tekei Pál i.m.

54 felsőkereskedelmiből 28, a 187 gimnáziumból 88, a 34 reáliskolából 16, a 43 líceumból 2 a  67  

képzési pontból (746 iparos és tanonciskola)21képzéi hely, a 35 képzési helyből (50 közép-

     fokú ipariskola)  10 képzési hely,mezőgazdasági, szőlészeti, borászati és bányászati szakiskolák

     helyeiből  mezőgazdasági 28-ból 15, a szőlészeti, borászati 23-ból 15, az erdészeti 9-ből 3  maradt.

    gr. Tekei Pál i.m.

[36] Mészáros István:Klebelsberg iskolareformja,  42.p. Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete 1994,

    Gr.Klébelsberg Kuno Alapítvány, h..n. 1994

[37] A tankötelezettség 16 éves korra emelkedett, melynek  következtében a hatosztályos elemit kötelezően

    kellett nyolcosztályossá fejleszteni, amire kétéves továbbképző évfolyam épült azok számára, akik  nem

    tanultak tovább, illetve nem tanultak szakmát. Kiépült a "kisebbségi tanítási-nyelvi  népiskolák hálózata".

    Kikristályosodott a polgári iskola  szerkezete, tananyaga és helye az oktatási rendszerben.A gimnázium

    egyfelől a tartalmi,  másfelől a működési feltételek  szabályozásával alakult az új követelményekhez.

    Ugyancsak korszerűsítették a középfokú katonai  iskolákat.

[38] Korszerűsítették  az iparostanonc- és kereskedőtanonc  iskolák elméleti és gyakorlati képzését, valamint

    az érettségit adó felsőkereskedelmi és felsőipariskolák tantervét, továbbá ezek mintájára kialakították a

    felső-mezőgazdasági iskolát.

[39] A közoktatási intézménytípusok fejlesztésével összhangban a  tanító-és tanárképzés is korszerűsödött.

   Szeged pótolta, illetve adott otthont a Kolozsvárról  elmenekült Ferenc József Tudományegyetem

    jogutódjának, katolikus hagyományokon fejlődött a Pázmány Péter Tudományegyetem, református jellege

   domborodott ki a debreceni Tisza István Tudományegyetemnek, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem

    Orvostudományi Karral és  sopron-i székhellyel működő evangélikus Hittudományi Karral bővült,

    Sopron adott otthont a Selmecről elmenekült Bányászati és Erdészeti Főiskolának,  mind  a katolikus,

    mind a protestáns egyházak korszerűsítteték  jogászképzésüket (a katolikusok Egerben,az evangélikusok

    Miskolcon, a reformátusok Kecskeméten  működteték jogakadémiájukat).Új alapítású volt a Testnevelési

    Főiskola, s lassú fejlődés eredményeként alakult ki a Gyógypedagógiai Főiskola,korszerűsítették

    és újjászervezték a Ludovica  Akadémiát, a honvédtisztképzés intézményét.

[40]  A tudósképzés személyi feltételrendszerét szolgálta a kialakított ösztöndíjrendszer, melynek összefogá-

     sára jött létre  az Országos Ösztöndíj Tanács. A  nemzetközi tudományos életben való aktív részvételt  és

     a kutatást egyaránt szolgálta  a Collégium Hungarcumok  hálózata (Bécs, Berlin, Róma) , az európai

     egyetemeken létrehozott lektorátusok és a tudományos intézetek sora .

[41]  Hatalmas kulturális értékeink birtokában újszerű nemzeti érzés kifejlesztéséhez kell megteremteni

     a személyi, tárgyi és anyagi feltételeket. Foglalkozni  kell a szociális kérdésekkel.

[42] Az Országos  Népiskolai Építési Alap létrehozása   teremtette meg a lehetőséget a falusi és a tanyai

    népiskolák és tanítói lakások  építésére.( bő 10 év altt így épült fel téglafalakkal, cseréptetővel 5000

    tanterem, az iskolákhoz kapcsolt háromszobás tanítói lakásokkal) , az iskolák számának növelése tette

     szükségessé a "vándortanítói" status kialakítását is.

    Mészáros-Németh-Pukánszky:Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe 370.p. Osiris, 

    Bp.l999

[43] A nemzetnevelés-elméletének megalkotása a kolozsvári református főgimnázium volt tanárának, a VKM

    volt államtitkárán, a szegedi pedagógia tanszék professzorának , Imre Sándornak a nevéhez fűződik .

[44]A tanügyigazgatás korszerűsítése  tette lehetővé, hogy kialakítsa a népiskolai kerületeket, melyek

   megegyeztek a közigazgatási (= vármegyei) beosztással, a korábbi öt tankerületet nyolcra bővítette  és a

   gimnáziumok mellett a középszíntű iskolák felügyeletét is hatáskörükbe vonta, miként az egyházi iskolák

   autonómiáját  egyfelől törvénnyel erősítette meg, másfelől kiterjesztette ezekre is az állami felügyeletet .

   Újjászervezték az Országos Közoktatási Tanácsot.

[45]Manapság sokan és sokszor szívesen felejtkeznek meg arról, hogy a  magyar reformkor nagyjai közül

   sokan, épp br.Eötvös József is szabadelvűségüket igen jól tudták egyeztetni az állami irányítószerep 

   korszerűsített formájának  ötvözésével. Mintának  tekintették a francia etatista berendezkedést. S ennek

   pozitív  eredményeit épp az európai polgárrá nevelés eredményében nem lehet  vitatni..

[46] A törvényileg szabályozott különbözeti vizsga rendszerének bevezetésével  gyakorlatilag lehetővé vált a

    népiskola lezárt jellegének megbontása.

[47] A  Klebelsberg által már az egységesülés irányába lépő , de még  mindig hatféle típusú  középiskola helyett

    az  "elméleti" irányú középiskola ( 7gimnázium és leánygimnázium), valamint a szakirányú középszintű 

    oktatási intézmények helyett a "gyakorlati  irányú középiskola" került bevezetésre. Ez utóbbi kategóriába 

    tartoztak a tanító-és tanítónőképző intézetek is.

[48] a "nyelvmesterképző" négy évfolyamos középiskola  gyakorlatilag nevelőnőképzést biztosított,amely

   egyfelől a lányoknak tisztes munkalehetőséget, másfelől  az élő idegen nyelvek magas szintű elsajátítását

    irányozta elő.

[49] A "Horthy Miklós Ösztöndíjalap" létrehozása a " szegény sorsú, magyar családból  származó tehetséges

    ifjak középiskolai tanulmányainak rendszeres támogatása céljából."

[50] A tehetséges  vidéki és szegény tanulók számára jelölték ezeket a kollégiummal is rendelkező iskolákat.

    Nem a tudásszintet, hanem a szellemi  képességet, az ítélőképességet, és a képzelőerőt mérték, valamint a

     tanító mindenre kiterjedő jellemrajzát vették figyelembe.

    Pornói Imre: A népoktatás a  polgári Magyar-országon különös tekintettel a nyolcosztályos népiskola

     kialakulására. 185.p. Kandidátusi  ért. Bp. 1997

[51] 1941-1945 között az alap anyagi segítségével a Mozgalom révén 1050 szegény, de tehetséges fiatal került

     középiskolába. Szerepe  és jelentősége 1938 után mutatkozik meg igazán, hatása pedig 1945 után.

 [52]Az új egyetem alapját a bp-i műszaki egyetem képezte, hozzákapcsolták az addig önálló közgazdasági

    felsőoktatást  Közgazdaságtudományi Kar néven, az egykori Közgazdasági Kar mezőgazdasági osztályát

    és az addig önálló Állatorvosi Főiskolát  új keretben Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar ként, a soproni

    főiskolát  Bánya,-Kohó,-és erdőmérnöki Kar elnevezéssel .

[53] Az öt évfolyamos  középfokú tanító-és tanítónőképzőket négyév folyamossá kell alakítani,s ezzel párhuza-

     mosan hozzákapcsolni a két évfolyamos tanító-tanítónőképző akadémiát. Ime a postliceális tanítóképzés

     tervezete (sajnálatos, hogy a háború megakasztotta ennek kifejlesztését!) .

[54] Az 1865-ben létesített Országos Színészeti Tanoda mellett  törvény szabályozta a  filmszinészképző

     iskolák működését. Ez  egyfelől a színészi hivatás szakosod másának elismerése volt,  másfelől  az állami 

    garanciavállalást jelentette mind a képzés tartalmi, mind a végzettséget tanúsító oklevél vonatkozásában..

55.Pl. Éneklő Ifjúság mozgalom, Iskolaszövetkezeti mozg.,Diáksegályező programok

[56]Az aló-és középfokú oktatásban biztosították az anyanyelven tanulás jogát, a nemzetiségi területeken

   nem engedtek magyar tannyelvű  iskolát alapítani,  ugyanakkor visszaállították  a korábban 

   bezárt magyar tannyelvű intézményeket, de kötelezővé tették az ott élő nemzetiség nyelvének tanulását.

   Szlovák tannyelvű állami gimnázium nyílt Kassán és Nagysurányban, ruszin tannyelvű tanítóképző és

    izraelita gimnázium Munkácson, valamint izraelita gimnázium Ungváron , Budapesten pedig "m.kir.

   állami német tannyelvű tanítóképző intézet".

    Nem nyert megoldást ugyanakkor a nemzetiségek anyanyelvű képzése a felsőoktatásban.

[57] Kereskedelmi Főiskolát kapott Kassa,valamint a korábbi  bp-i Kereskedelmi Akadémia helyett Újvidéken

    nyitottak meg Állami  Kereskedelmi Főiskolát .  Az anyaországi  oktatás átmeneti korlátozása  árán

    (átmenetileg szünetelt a szegedi jogi és a debreceni kar és a debreceni természettudományi és matema-

    tika tanszék) állították talpra  a kolozsvári egyetemet, s új alapításúként működött tovább a szegedi.

    Visszaállították a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémiát. A magyar nyelvű tanítóképzés beindult

    Komáromban ,Zomborban,Szabadkán, Újvidéken,Sepsiszentgyörgyön.

[58] A II. világháború természetesen a magyar oktatás egészére rányomta bélyegét, s ebbe beletartozott

    honvédelmi nevelés többször is módosított formája, a tartalékos tiszti állományban lévő tanítók és

    tanárok behívása, a menekültek ellátása, az ország katonai megszállása, majd hadszíntérré válása

[59]Az 1930-as években az ún. "népi elem" a polgáriban 45%, a gimnáziumban 27%, az egyetemeken és

   a főiskolákon  14%.   

[60] Az ortodox-kereszténység területén felnőtt kommunista diktatúra a jaltai szerződésben megkapta

    Magyarországot . Bevezetésére  az ún. "kétlépcsős " változatban kerültsor.1945 és1948 között

    készítették elő a kommunista fordulatot. E totális támadás nemcsak  a magántulajdon minden formája

    ellen,nem csupán a szólás-és sajtószabadság, a szabad-vallásgyakorlat, a tanítás és a tanulás szabadság elleni     jog felszámolását jelentette, hanem az európai  magyar kultúra és oktatás  átprogramozásának tervét is    jelentette.

[61] Hat évszázad  magyar egyetemei és főiskolái, szerk.:Szögi László, 58.p. MKM, 1994,

[62] Rendeleti úton előírták a "tankönyvek központi felülvizsgálatát, "általános utasítás" formájában  pedig az

   iskolai   oktató-nevelőmunka  alapvető tartalmi kérdéseiben foglalt állást

   Mészáros:im.100.p.

[63] Összevonták az Országos Közoktatási Tanácsot és az Országos Felsőoktatási Tanácsot.

[64] A nyolcosztályos iskola további fejlesztése egyet jelentett a polgári és a nyolcosztályos középiskola

    elsorvasztásával,illetve a  négyosztályos középiskola kialakításával, a szakirányú középfokú iskolák

    technikummá fejlesztésével, a duális szakmunkásképzés átalakítását a kis-és középvállakozások

    államosításával.

[65] Ezzel kezdetét vette ,amit már 1919-ben tapasztalt Imre Sándor,hogy"pártpolitikai eszközzé süllyesztették

   az iskolát és a tanítót"

   Németh-Mészáros Pukánszky: im. kiemelése, 399.p.

[66]A Szovjetunió hatalma alá adott valamennyi  országban  ekkor történt az iskolák államosítása.

[67]A teológiai karokat az állam és egyház szétválasztása címen zajlott államosítási folyamattal választották 

   le az intézményekről, ,a szovjet mintájú tudományos   fokozatok bevezetése szolgált alapul az egyetemi

   kutatás és az egyetemi tanítás szétválasztására.

[68] Az Eötvös (=Győrfy)Kollégium mintájára, de más céllal 1945-ben létrehozott népi kollégiumokat 1949-

   ben villámgyorsan verték szét, hiszen félő volt, hogy a tehetséges ifjak a megszerzett tudás segítségével

   hamarabb  ismerik fel a kommunista diktatúra valódi célját, ebben a folyamatban a nekik szánt szerepet.

[69] A Kiskunfélegyházi Tanítóképző Intézet történész professzora, a "nemzeti gondolkodó" Padányi Viktor

   Ausztráliába, Szent-Györgyi Albert professzor, az 1945-ben létrehozott Országos Köznevelési Tanács első

   elnöke  1947-ben az USA-ba , Bay Zoltán 1948-ban  szintén az USA-ba távozik politikai okok miatt.

[70] Az 1948.évi XXXIII.tv. Az államosítás, az alapvető szerkezeti változtatás törvénye.

[71] Az 1961.évi III.tv. a szellem totális birtokbavétele "a marxista-leninista világnézet és a szocialista

    erkölcs"  megvalósításának letéteményese.

[72] A tudományos világnézeten alapuló humanista szellemiségű, hazafiságot és nemzetköziséget ötvöző  

   nevelési elvek alapján  állva  ugyan,de lazít a közoktatás szerkezetén .

[73]A forradalom leverése után 334 oktató és 2879 hallgató hagyta el az országot. Az állásaiktól megfosztott

   oktatókról és a kizárt hallgatókról nincsenek  megbízható adatok. A párt és segédszervezete a KISZ ismét

   monopóliummal bírtak. E politikai nyomás azonban  nem akadályozta az ésszerű szakmai intézkedéseket

  (pl a képzési idő visszaállítását, az egyetemi doktori cím adományozási jogát, a tanítóképzés felsőfokra

   emelését). A szerkezetátalakítás folyamatos, s néhány vargabetű után  visszakanyarodhat az universitas

   építés  irányába.

[74] Létrejöhet 1948 óta az első nyolcosztályos gimnázium

[75] Az ún. C-kategória bevezetésével  saját költségen olyan jugoszláv állampolgárságú magyar diákok

    jöhettek  tanulni, akiket nem államközi , hanem nemzetiségi alapon fogadott a magyar felsőoktatás.

[76] Az alsótagozat olvasmányaiban, környezetismereti anyagában visszaköszön ránk a mondák világából a

    magyar történelem.(gyönyörködteti az érzékeket) A mondák tartalmának feldolgozása a régi kifejezések 

    megértését megköveteli.(gazdagítja a nyelvet)Az általános iskola felsőtagozatában, a középiskolában  az

    ókori Róma történelmének tanulmányozása  véleménymegfogalmazásra-és nyilvánításra készteti a gyer-

    meket. (élesíti a dolgokról alkotott ítéletet) A tanulmányait befejező fiatal megfelelő ismeretek birtoká-

    ban  képes arra, hogy helyes döntéseket hozzon. (észrevétlenül fejleszti az okosságot).

 

[77]""Amit a konzervatívabb pedagógiai szemlélet rendszeresen hiányol a NAT-ból, az a nemzeti érzés, a nemzettudat erősítése a tanulókban.  Végigkövettem a NAT egyik kerettantervét, a Hon-és népismeretet, amely ezt a nevelési területet hivatott szolgálni. Sajnos nem rajzolódik ki egy tudatos koncepció, hiányos, összefüggéstelen ismerethalmaz jelenik csak meg, rácáfolva a nemzeti jelző jogosságára."

Tanulmányok a közoktatásról:Barlai Róbertné Nat-problémák 178.p.  Om hn.én.

[78]Mavi Viktor:Az Európa Tanács és az emberi jogok 18.p.kn. Bp.1993

[79]Mavi.im.18.p.

[80] I.sz. melléklet

[81] (Vajon hány 1990 óta érettségizett választópolgárban tudatosul, hogy megválasztott országgyűlési képviselőinken keresztül az Európa Tanácsba közvetve  választjuk az ország képviselőit?!)

[82] Garami Katalin:Az Európai Unió 13.p.Corvina,  H.n.1999

[83] Az I. és II.sz. melléklet jelölései

[84] 1882-1973t  a neotomizmus  elismert vezetője, 1945-48 között vatikáni nagykövet, központi témája a 

   vallás és a  tudomány összehangolása,az USA Princeton-i egyetemén tanított

[85] "..egy szokatlan fordulattal, amely -ha nem volnánk keresztények -talán öntudatlanul is meglepő lehetne,

   kezet nyújtunk tegnapi ellenségeinknek, nem egyszerűen azért, hogy megbocsássunk, hanem azért, hogy 

   együtt építsük a holnap Európáját."

   R. Schuman:Európáért 48.p.Nagel Kiadó ((Genf-Párizs) H.n.é.n.

[86]R. Schuman  i.m. 58.p.

[87]R.Schuman   i.m. 67.p.

[88] Balázs Péter:im. 25.o. kiemelés Kádár Bélától.

[89] G.Orwell:1984 274.p.Európa Könyvkiadó, Bp.1989

[90] III.sz. melléklet

[91]Ránki György: 1944. március 19, Kossuth Könyvkiadó, h.n. 1968