Boldogasszony

                                            A Demokrata lapból

Szakács Gábor Interjúja Lukács Atjával (Daczó Árpád)

Eleink ismerték az őskinyilatkoztatást

Arra szeretnék rámutatni, hogy már kereszténységünk előtt, apáinknak volt egy olyan istenasszonya, akinek a tisztelete mindenben hasonlított a kereszténység Istenanyjának, a Boldogságos Szép Szűz Máriának a tiszteletéhez. Oly tiszta és fennkölt volt ez a tisztelet, hogy őseink kereszténységre tértükben, amikor megismerték Szűz Máriát, azonnal meglátták, hogy ők ősi Boldogasszonyunkban már tulajdonképpen Máriát tisztelték -mondta a Demokratának Daczó Árpád ferences rendi pap

-Ön a római katolikus anyaszentegyház képviselője. Évtizedekig tartó kutatómunka után könyvet írt a csíksomlyói Máriáról. Ezt azért fontos megjegyezni, mert egyesek még napjainkban is ellentmondást vélnek felfedezni a katolikus vallás álláspontja és a magyarság ősi Boldogasszony-kultusza között

-Már kutatásaim kezdetétől fogva voltak, akik nehezményezték a magam munkáját, mondván, hogy én a Csíksomlyói Szűz Mária tiszteletét pogány alapokra akarom visszavezetni. Ezt ne tegyem. Nem is teszem. Csak éppen arra szeretnék rámutatni, hogy már kereszténységünk előtt, apáinknak volt egy olyan istenasszonya, akinek a tisztelete mindenben hasonlított a kereszténység Istenanyjának, a Boldogságos Szép Szűz Máriának a tiszteletéhez. Oly tiszta és fennkölt volt ez a tisztelet, hogy őseink kereszténységre tértükben, amikor megismerték Szűz Máriát, azonnal meglátták, hogy ők ősi Boldogasszonyunkban már tulajdonképpen Máriát tisztelték. Ez a Boldogasszony-tisztelet is segítette eleinket az aránylag zökkenőmentes kereszténységre tértükben. Ez az alapja az oly feltűnő kezdeti Mária-tiszteletünknek is, ami végül is a nagy királynak, Szent Istvánnak, az ország felajánlásában csúcsosodott ki. Itt az a tény is magyarázatra vár, hogy honnan tudta népünk, hogy ezt a csodálatos istenasszonyt már kezdettől fogva Boldogasszonynak nevezze el. A könyvemben erre is rátérek. Valószínűleg azért, mert eleink ismerték a protoevangéliumot, vagyis az őskinyilatkoztatást.
-Már csak ezért sem lehet pogánynak nevezni azt a népet, amelyik ősidők óta egyistenhívő és Boldogasszony-tisztelő volt. A térítési céllal Magyarországra jött Gellért püspök hamar meglátta, hogy ezen a földön nincs is sok téríteni való, mert egyistenhívő keresztények lakják. Ennek ellenére a Sacra Corona című film egyik jelentében Gellért püspök hitetleneknek nevezi a magyarokat.
-Elég helytelenül. Magam is azt olvastam nemrég az egyik erdélyi újságban, hogy a magyarokat Szent Gellért tanította meg Mária tiszteletére. Ez így nem fedi a valóságot. A vértanú püspök zsenialitása éppen abban nyilvánult meg, hogy látva népünk csodálatosan szép Boldogasszony-tiszteletét, arra buzdította őket, hogy ezután Máriát nevezzék Asszonynak, Nagyasszonynak, Boldogasszonynak. Az asszony alán eredetű szó, fejedelemasszonyt, királynőt jelent. A Pray kódex bizonyítja ezt az adatot. Ôseink nagyon jól tudták azt, hogy Boldogasszonyuk által juthatnak el legkönnyebben a Teremtő Úr Istenhez. Most is azt mondja a hittanunk: Per mariam ad Jesum. Mária által Jézushoz. Magam ezt úgy látom, hogy őseink egyisten hitének a fő őrzője éppen a Boldogasszonyuk volt! Éppen a Boldogasszony istenanyai őrzésében, apáink mindig egyistenhívők voltak. Ôk sohasem voltak a szó eredeti értelmében pogányok! Bálványimádók ugyancsak nem! Még soha, sehol nem került elő olyan bálvány, amit őseink imádtak volna! Ezért a Sacra Corona film miatt, mint magyar ember, nagyon szégyelem magam. A film készítői nézték volna meg jobban azt a csodálatos világot, ami népünkben a Boldogasszony-tiszteletként virágzott ki!
Csíksomlyó- titka. Az ön könyve, óta nem váltott ki osztatlan elismerést a szaksajtóból.
-Valóban, és mi sem jellemzőbb az ellentmondásos állapotokra, mint az, hogy már egy esztendeje megjelent Csíksomlyó titka című könyvemről eddig még egyetlen hitbuzgalmi lap sem tett említést. Ezzel szemben más újságok, így a Demokrata, azonnal foglalkozott vele. A közvélemény érdeklődése is a téma fontosságát igazolja, hiszen alig néhány hónap után immáron a második kiadást kellett megjelentetni. De visszakanyarodva néhány mondat erejéig az előző gondolathoz, amikor elődeink megtelepedtek a Kárpát-medencében, szükségszerűen

-2-

bekövetkezett az a váltás, ami Szent István bölcsességét dicséri. Ô felismerte, hogy a magyarságnak be kell illeszkednie Európába. Itt országot, otthont kell építeni, ahol a nép valóban otthon érezheti magát. Látta, hogy nincs más lehetőség, mint rátérni a keresztény világnézet útjára és hogy nem Bizánchoz, de nem is a német császárhoz, akinek hűbéresei lettünk volna, hanem Rómához, Szent Péterhez kell kapcsolódnunk. Szent István ezen lépése nagyszerű stratégiai érzékre is vallott. Meg vagyok győződve, hogy első királyunk igazi szent emberként, Isten gyermekeként élte életét.
-Könyvében azt olvasom, hogy Csíksomlyó kultikus hely volt, a Kárpát-medence pedig a Földanyának egyik fő területe. Ez azt jelenti, hogy már abban az időben is, amikor a magyarság szellemi vezetőit még táltosoknak hívták, áldozatukban lényegében a Boldogasszony tisztelete jelent meg

-Földanyát nagyon elvétve írtam a könyvemben, inkább Boldogasszonyt említek, mégpedig azért, mert a Földanya gyakori emlegetése, szerepének túlzott hangsúlyozása valóban visszavezethet egy elképzelt pogány istenasszony kultuszához. Igaz ez akkor is, ha az évszázadok, évezredek során a különböző népek vallásának hatására más és más néven tisztelték az ősanyát. Így aztán nem csoda, hogy az elnevezést illetően egész pantheonja keletkezett a keleti népek istenszemélyeinek. Én mindig nagyon vigyáztam, hogy az én megnyilatkozásaimban a Boldogasszony ragyogjon még a Hold tiszteletében is. A néphagyomány a Holdat Babba Máriának tartja, illetve Babba Mária szimbólumának. Mi magyarok mindig is szimbólumokban gondolkodtunk, azokkal értettünk és értünk meg eseményeket, azzal magyarázunk meg jelenségeket. Gondoljuk csak el, hogy az Úr Jézus is hány olyan példabeszédet mondott, amik nem biztos, hogy megtörténtek. Ezek szimbólikus elbeszélések formájában hangzottak el, és amelyek által Jézus jobban megérttette másokkal azt, amit közölni akart velük. Amikor valamit nyomatékosítunk, mi is azt mondjuk, "olyan szép volt, mint egy napkelte", vagy "úgy kinyílott ez a kicsi gyermek itt előttem, mint a gyöngyvirág". Éppen ezt nem értette és nem érti ma sem a Nyugat, különösen a német racionalizmus. Amikor mindent az értelemmel akart megmagyarázni. Teljes kudarcot vallott. A minap került a kezembe egy, a szimbólumokat tagadó nyugati világ tragédiájáról szóló könyv, amely a keresztény szimbólumok elvetésének folyamatát foglalja össze. Azonban azok nélkül a nép nem tud élni. Ezért kénytelen a Nyugat most már új szimbólumok után nézni. Ezek pedig, sajnos, nagyrészt a sátáni világ szimbólumrendszeréből valók!
-A Nyugat rossz tapasztalatainak láttán ön jelképes harcot hirdetett, és a kisteleki emberek hitvilágát, hagyományait akarja ország-világ elé tárni.
-Elsősorban azt szeretném, ha a világ magyarsága megtudná, hogy mit jelentett nekem Kisteleken, a plébánosként töltött öt esztendőm. Ott döbbentem rá a helybéliek csodálatos hitvilágára, amelyik igazabb volt, mint az enyém, a Krisztus Urunk felszentelt papjáé. Ezzel most nagyon nagy dolgot mondtam. A kistelekiek hitéletét látva kezdtem el népem hitvilágának kutatását és így tapogatózva jutottam vissza őseim hitének mélységeihez. A kisteleki ember mindennapi élete ma is a hit jegyében zajlik. Bizonyos dolgok, amelyeket mi babonaságnak nevezünk, számára nem ugyanazt jelentik, hanem azokon keresztül még könnyebben kapaszkodik bele az egy igaz, nagy, teremtő, valóságos Úristenbe, akiben él és mozog! Erről tartottam már egy nagy előadást Sepsiszentgyörgyön a "Kárpát-medence népi vallásossága" elnevezésű, első konferencián, ahol a néprajzosok csak ámultak, hogy ilyesmi is lehetséges. Ennek az előadásnak lett a következménye, hogy az akkori főtisztelendő Bálint Lajos érsekünk meg is kért, tartsak erről beszámolót az esperesi kerületekben a katolikus papságnak. Tapasztalatból mondom, hogy a Babba históriát úgy értjük meg majd igazán, ha egyszer mindnyájan megismerjük a kisteleki ember hitvilágát, az égi anya ölében élő egyszerű nép hitének kivirágzását, a maga archaikus tradícióival. Sose felejtem el Dénes bácsi kétségbeesett tekintetét, amikor azt bátorkodtam neki mondani, hogy amit elmesélt, az tulajdonképp babonaság. Felállt, eltávolodott tőlem és megrökönyödve sújtotta felém szavait: Plébános úr! Maga pap és mégsem hisz? Képzeljék el, amikor egy analfabéta ember nekem ezt veti a szememre! Napokig úgy jártam, mint akit

-3-

fejbekólintottak. Akkor döbbentem rá arra is, hogy az egyszerű ember szemében a pap, az közvetítő a Teremtő és a nép között, azaz táltos! Táltos a szó ősi értelmében.
-Ez is csak azt a feltevést erősíti meg, hogy nincs ellentmondás a magyar Babba Mária-kultusz és a jelenlegi kereszténység között, hiszen a táltosok is szerves részei az említett vallásunknak.
-Csakhogy erről olyannyira nem beszélnek már, hogy döbbenet. De nem is tudnak róla és éppen az a legborzasztóbb intellektuális köreinkben, hogy nem is értik, miről van szó. Sokan még a hun-magyar mondákat sem olvasták! Akkor pedig hogyan várjuk el tőlük, hogy hozzászóljanak ezekhez a témákhoz?

-Nagyon lényeges tehát, hogy ne babonának, kitalált meséknek tartsák egyszerű emberek emlékezetét, hiszen amint könyvében Krúdy Gyulára hivatkozva kimondja, a nép emlékezete jobb a történetírók okmányainál.
-Nagyon örülök, hogy beszélgetésünk során eljutottunk arra a vágányra, ahol egy általános riport témáján túl ismertetést adhatok ezekről a gondolatokról. Ebben azért is partner vagyok, mert hála Istennek, fiataljaink közül már nagyon sokban feltör az Isten utáni és a tartalmasabb élet utáni vágy, ebből a szerencsétlen és hitbelileg közömbös mai életformánkból. Kérdem én: ezzel hová jut? A kábítószerekig? Az bizony nem emberi és nem magyar cél, márpedig nekünk most a józan hitünket és népünket kell megmentenünk.
-Egy nép túlélésének eszköze a múlt és a nagy ősök tisztelete. Ennek egyik szelete a rovásírás, amelyről könyvében azt írja, tökéletesebb, mint a latin, mert szimbólumokból alakult ki.
-Bár mestere nem lettem ennek az írásmódnak, de Forrai Sándor tanár úr ezzel kapcsolatos könyveiből a rovásírás történetét, kialakulását is megismertem.
-A Nagyboldogasszony?
-A Nagyboldogasszonyról ne kérdezzen most semmit. Erről külön fejezetet kell írnom a Csíksomlyó titka folytatásaként. Ennek a fejezetnek az lesz a címe, A Szent Anna tó titka. A népi hagyományban eredetileg a Nagyboldogasszony Szent Anna volt. Ezt a tényt még az 1900-as évek elején Kálmány Lajos szeged környéki gyűjtéséből tudjuk. Az ő leánya volt a Kisboldogasszony, a Szűz. A keleti mitológiákban Annának hét leánya volt. Mind boldogasszonyok. Kereszténységünkben ezek aztán Szűz Mária személyében egyesültek és lett belőlük egyetlen boldogasszony, a Boldogságos Szűz Mária. Vannak, akik a különböző nevű boldogasszony-ünnepeinkkel próbálják őket azonosítani. Legkézenfekvőbb ilyen azonosítás a Sarlós Boldogasszony. Erről is külön fejezetet kell még írnom, mert ez ugyancsak egészen magyar eredetű Mária-ünnepünk!
Könyvemből hiányzik még egy nagyon fontos fejezet: a napkultuszunkról. Állandóan felpanaszoljuk, hogy nekünk nincsen mitológiánk, mert -úgymond - a keresztény hithirdetők kiirtották népünk tudatából! Hogy ez mennyire nem igaz, bizonyítja megintcsak Csíksomlyó. Ott pünkösd vasárnapján hajnalban, az archaikus tradícióban élő népünk valósággal elrévülve várja és nézi a napkeltét. Így várják ott sokan a Szentlélek eljövetelét! És -nagyon jellemző! Ezt leginkább a moldvai csángó véreink teszik. El is nevezték őket napimádó csángóknak! Ez mi?! Nincs mitológiánk? Van! Sőt! Ez a napnézés a ma is élő eleven mitológiánk. Ilyen nincs több Európában! Ilyesmi még csak Közép-Amerikában az aztékoknál, és Dél-Amerikában az inkáknál van! Hiányzik még a könyvemből a pünkösd szombati nagy kikerüléses búcsúnak laposabban kidolgozott történeti háttere. Kérdem: János Zsigmond erdélyi fejedelem miért éppen akkorra időzítette Csík lerohanását, amivel párhuzamosan az új hitet is rá akarta kényszeríteni a még katolikusoknak megmaradt székelyekre? Tehát még van munkám bőven.
-Könyvében jelzi, hogy a Tihanyi alapítólevélben a Babuhumka név, a Babba hatalmát jelenti.
-Akinek más véleménye van erről, írja meg nekem! Meg fogom köszönni! Több szem többet lát!
-Ha a Boldogasszony a magyarok körében ilyen mélységes tiszteletnek örvend, akkor miért hiányzik a neve a keresztvetés Atya, Fiú, Szentlélek Szentháromságából?

-4-
-Nagyon is ismerem ezt a kérdést. Az állítólagos szkíta kereszténység szentháromságában a személyek sorrendje ez: Atya, Fiú és Boldogasszony. Valaki el is küldte nekem egy bajorországi templomnak a Szentháromságot ábrázoló oltárképét, ahol az Atya és a Fiú között megdicsőülve ott tündököl a Boldogasszony. A Babba-ellenzők szerint nagy bűnöm, hogy a Babba feltündököltetésével magam is hozzájárulok ezen tévtanításhoz azzal, hogy ezen szentháromságos Boldogasszonynak kimutattam a tulajdonnevét is. Mert ezen ősi istenanyának az általános neve a Boldogasszony! A Babba, az a tulajdonneve, ami azt jelenti, hogy szép. Nem is lehet más egy istenasszony, mint szép. Hol van itt az igazság? Egy rövid interjúban ezt megmagyarázni nem lehet! A könyvem Tűnödések című fejezetében beszélek erről. Itt most csak ennyit: legyünk meggyőződve, hogy az Isten által kinyilatkoztatott tanítást a kereszténység őrzi! Az én áldott jó nagyanyámtól pedig ezt tanultam: a járt utat a járatlanért el ne hagyd! Az a bizonyos ősmagyar szkíta vallás, ha volt valóban, az nagyon távol került tőlünk. Nem ismerjük részleteiben. Amíg azt esetleg felépítjük, addig mi lesz? A régi kipróbáltat elvetve, az újat pedig nem ismerve, légüres térbe, üres lelkiségbe kerül a népünk! Különösen a fiatalságunk! Rá is fog csapni úgy a gonosz, mint a vércse a galambfiókára! Ezt akarjuk? Hiszen látjuk, mennyire terjednek a szekták! A sátánimádóknak pedig legádázabb célpontja éppen a Boldogasszonyunk. Ô pedig a tereken és az időkön át most is azt súgja, súgja fülünkbe, amit a kánai mennyegzőn mondott a szolgáknak. Ez gondolkoztasson el minden magyart most igazán, mert ez Mária utolsó mondata, amit részünkre is megőrzött a történelem a Szentírásban: "Amit nektek mond Jézus, tegyétek meg!" (Vö. Ju. 2, 6) A szolgák meg is tették, amit Mária mondott, és -bekövetkezett a csoda! A víz borrá változott! Rajtunk is már csak Boldogasszonyunk segíthet. Hallgassunk szavára! Az ilyen sorsdöntő kérdéseket hivalkodva, tárgyilagosan meg se közelítsük! A Szűzanya sem hivalkodva áll előttünk boldogasszonyi, királynői méltóságában sem! Ô az Úr szolgálóleánya volt és lesz mindig! Jézus Urunk is a kereszthalálig alázta meg önmagát! Legyen a mi feladatunk is az alázatos munkavállalás és szolgálat! Számbelileg kicsik vagyunk! A kiművelt magyar agyak tegyenek minket méltó utódaivá nagy elődeinknek és hozzáértő folytatói dicső múltunknak! Ebben akar segíteni minket az értünk aggódó és minket felemelni akaró Boldogasszonyunk!
-Magyarország nagyasszonya és védelmezője.
-Boldogasszonyunk tiszteletének már kezdettől fogva a legszebb kivirágzása a sokgyermekes magyar család volt. Józan perceinkben sajnálkozunk az utóbbi tíz esztendő hatmillió abortuszán! Azonban arról még sohasem olvastam, hogy valaki is sajnálkozott volna azon, hogy ezen meggyilkolt magzatokból hány lángész, világító agyú államférfi, Nobel-díjas tudós, költő, író és szent nem születhetett volna meg részünkre! Akiket pedig nekünk akart adni és el is indított az élet útján Boldogasszonyunk! Ezért verjük a mellünket, és ne azon rágódjunk, hogy Mária pártus hercegnő volt-e, vagy egyszerű zsidó leányka! Igen, büszkék lehetünk az ilyenfajta múltunkra! De ez nem elég! Nekünk a jövőnk építése most a legfontosabb feladatunk és minden hűtlenségünk és bűnünk ellenére, lám, a Boldogasszonyunk most is velünk van, mert célja van még velünk!
-Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy a római katolikus egyház és a Boldogasszony-kultusz még nem találta meg az ideális közös nevezőt. Lukács atyát mi késztette arra, hogy Csíksomlyó titkának kutatásával vállalja ennek megoldását is?
-Én azt sohase mondtam, hogy az egyház tanítása és a Boldogasszony-kultusza közt nincs meg a közös nevező! Sőt! Éppen a római katolikus anyaszentegyház emelte Boldogasszonyunkat soha el sem gondolt magasságokba, amikor 1950. november 1-jén dogmává is avatta a nagyboldogasszony megdicsőülését! Részünkre nincs is más teendőnk, mint hogy megmutassuk: jó gyermekei vagyunk Égi Édesanyánknak! A mostani szentatyánk, a lengyel pápa is ezt hirdeti szórul-szóra minden útfélen. Nincs olyan írása, megnyilatkozása, aminek a végén ne Máriára hívná fel a figyelmet! Kérdése második felére azt felelem, kezdetben csak sejtettem, később rádöbbentem és ma már egészen biztosan tudom, hogy engem a Szűzanya valami különös

-5-

hivatásra választott ki, és ezt a feladatot nekem minden körülmények között vállalnom kell. Négy évtizedes munka után született meg a kötetem. Lelkipásztori működésem mellett ebben csúcsosodik ki az életem. Az a feladatom, hogy népem előtt felcsillogtassam a mi igazi szép Boldogasszonyunk valóságát! Ô most is meg akarja fogni a kezünket. Ahogyan annak idején őseinket bevezette a kárpát-medencei ígéret földjére, és ott megtartotta a magyarságot ezer esztendeig, az újabb ezer esztendőnek is az ő kezét fogva kell nekivágnunk. Más jövőnk nincs. Henri Malraux, korunk nagy gondolkodója mondta: a XXI. század vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ezt magunkra, magyarokra így alkalmazom: vagy megfogjuk Boldogasszonyunk kezét és az ő vezetésével lépünk be a XXI. századba, illetve a második millenniumunkba, vagy pedig nélküle lelépünk a történelem színpadáról! Ezért nagyon jó volna, ha a millenniumunk jelszavát így egészítenők ki: Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk, Boldogasszonyunk kezét fogva!
Szakács Gábor

Lexikon
Daczó Árpád (Lukács atya) 1921. május 16-án, Dédán, Maros megyében született. Régen-ben nevelkedett, ott járta a négy elemit és a négy alsó gimnáziumot. A felső gimnáziumot Székelyudvarhelyt végezte. Utána 1940-ben szerzetes lett. Vajdahunyadon végezte teológiai tanulmányait a ferences barátoknál. 1945-ben Márton Áron rr. pappá szentelik. 1946-ban Marosvásárhelyen kezdte meg papi működését, Kisteleken 1973-1978-ig szolgálta híveit. Öt évig lágerben is volt. Többször áthelyezték, jelenleg a dési ferences kolostorban lakik