BOTOS LÁSZLÓ
ÚT A TRIANONI BÉKEPARANCSHOZ
24. FEJEZET
A KISEBBSÉGEK MEGOSZTÁSA AZ UTÓD-ÁLLAMOKBAN
Most, hogy az európai nemzetek egyesítésén fáradoznak, talán érdemes lenne az állampolgárok kisebbségi felosztását, valamint a trianoni határ kijelöléseit megismerni az utód-államokra vonatkozóan.
Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi határának elrendeződése 1867-ben állandósult, de ez a XX. században idejét múlta. Ha 1867-ben a föderális alapelvet tették volna meg az államforma alapkövetelményének, akkor a Monarchia megmaradhatott volna az Egyesült Európa magjának. A Monarchia vezetői nem észlelték a változó időt. A szomszéd népek: szerb, orosz, olasz, szlovák, cseh és oláh államok a Monarchia egymás közötti felosztására szervezkedtek. A Központi Hatalmak 1918-as győzelme Oroszország felett ideiglenesen megállította az orosz tervet: Monarchia északi részének megszállását. (Brest-Litovsk) Ugyanakkor nem volt elég erős ahhoz, hogy Közép-Európában, 1920-ban megakadályozza a Szövetséges Hatalmak határ-elrendezését. Woodrow Wilson híres 14 pontját, amely önrendelkezést hirdetett, figyelmen kívül hagyták a „béketárgyalásokon” és a határokat úgy húzták meg, hogy nincsenek kapcsolatban a néprajzi határokkal. Az új határ kijelölése csak a gazdasági előnyöket és a hatalom megszilárdítását szolgálta. Sok német, magyar, horvát, szlovák, szlovén, ruszin vált kisebbséggé, kiket az új államok ellenségnek tekintettek.
Ebben az időben, az az előítélet terjedt el, hogy Ferenc Ferdinánd főherceg szövetségi terve megmenti a Monarchiát, ő azonban nem követte a „reálpolitikát”. Politikája magyarellenes volt. Célja pedig az volt, hogy a magyar politikai befolyást gyengítse, mert bennünk a Monarchia ellenségét látta. A birodalomban az ügyintézés nyelvévé a németet akarta tenni. Másik célja a szlávok befolyásolása volt, nemzeti autonómia megadásának segítségével. A déli szlávokat fel akarta venni a Monarchia harmadik államává, Bosznia, Horvátország, Dalmácia, és Szlavónia bekapcsolásával. A déli szlávok ellenezték a német nyelvhasználat bevezetését, mert a pánszlávizmus terjesztésének akadályát látták benne. Ez volt az ok, amiért a szerbek megölték Szarajevóban Ferenc Ferdinándot.[1]
A Monarchia történelmi határa nem a néprajzi határokon alakult ki. Ez érthető, mert a nemzetiségek nem nagyon szigetelődtek el, inkább sok helyen egybeolvadtak. E bonyodalomnak a megoldása különösképpen Horvátországban és Boszniában majdnem lehetetlen volt. Amikor Magyarország és a Monarchia eredeti határai létrejöttek, akkor a kisebbségek még nem követeltek autonómiát.
A Monarchia békés ideje alatt, a hangsúly inkább a népszokások fenntartására irányult és nem a bizonytalan határjavaslatok kijelölésére. Az ilyen jellegű változtatásokat rendszerint a háborúk hozzák létre. Az első világháború célja – melyet a cári Oroszország és az utód-államok készítettek elő – a Monarchia felbontása volt, kétnemzetiségű állam helyet – Ausztria és Magyarország – többnemzetiségű államot alkotni. Török Sándor idézi, az 1910-es népszámlálási adatokat. Ezek az adatok megvilágítják a történteket és bemutatják a trianoni igazságtalanságokat.
Ausztria-Magyarország lakosságából elcsatolva:
Cseh uralom alá: 13 502 140 lakos, ebből cseh 46.4%
Lengyel: 8 097 179 lengyel 58.6%
Rumán: 6 055 909 olasz 51.1%
Szerb: 7 576 530 szerb 25.3%
Olasz: 1 516 097 rumán 51.2%
Elcsatolva összesen: 36 747 855 lakos
Ebből:
Saját fajtestvéreivel egyesült 16 813 551 lakos, azaz 45.8%
Kisebbségi sorsba kényszerült 19 934 304 lakos, azaz 54.2%
Most hasonlítsuk össze ezeket az adatokat a Magyarország kisebbségi adataival. Az 1910-es népszámlálás szerint, Magyarország lakosságának 54.5% volt magyar. Történelmi Magyarország kisebbségeinek százalék aránya 45.5%. Trianon után, az utód-államok kisebbségeinek arányszáma 54.2%-re emelkedett.
Itt közlök egy érdekes kimutatást, amely önmagáért beszél. Az Osztrák-Magyar Monarchia 52 millió lakosának német, magyar, horvát százalékaránya 49.4%. Ez az arány 3.6%-szer nagyobb, mint az államot alapító nemzeteké, amelyek a Trianoni Döntéssel területnövekedést kaptak: csehek, lengyelek, oláhok, rácok, és olaszok. Ha a Történelmi Magyarországon élő szászok arányszámát – 10.4%-ot – hozzáadjuk a magyarok arányszámához – 54.5% –, akkor 64.9%-ot kapunk. Ezt pedig szabadon elfogadhatjuk, mert a szászok nem voltak Osztrák-Magyar Monarchia-ellenesek. A Történelmi Magyarország területén a néprajzi határ megjelölése nagyon bonyolult feladat. A bonyodalom érzékelésére bemutatok egynéhány térképet Török Sándor tanulmányából.
A 16-os térképen láthatjuk a Történelmi Magyarország térképét, ahol mi magyarok élünk többségben. Úgyszintén látható Csonka Magyarország térképe. Az új trianoni határ körül, széles sávon, még mindig a mi népünk él többségben. A többségi területet Török „homogén” területnek nevezi. Homogénnek nyilvánított magyar területen sem érjük el a 100%-ot, mert van egynéhány tényező, ami befolyásolja a számadatot. Például, az itt élő idegen származású magyar állampolgárok, akiket a saját etnik csoportjukba számolnak. Ezen kívül léteznek nyelvszigetek, melynek lakosai saját idegen nyelvüket használják, ami ugyancsak hígítja a magyar számarányt. A magyar nép, amely benépesítette a Kárpát-medencét, többségben volt, és kialakított egy szuverén államot. A Magyarországba betelepült vagy ide menekült nép megtarthatta a nyelvét, s ez hozzájárult a magyar nyelv arányszámának süllyedéséhez, míg a betelepedés emelte a lakosság számát.
Török két homogén nyelvterületet említ, melyek a török és Habsburg pusztítások után keletkeztek, ahová a Habsburgok idegeneket telepítettek be. Az egyik ilyen nyelvsziget a Buda, Pilis, Vértes és Bakony hegylánc, amely Délnyugat-felé húzódik. Itt a német az elterjedt nyelv. (Török, 229)
A Homogén nyelvterületek lakosságának anyanyelvi megoszlása (Török , 233)
|
|
H |
G |
S |
R |
Rt |
C |
Se |
O |
|
|||
|
|
Magyar |
Német |
Szlovák |
Román |
Rutén |
Horvát |
Szerb |
Egyéb |
Összesen |
|||
|
Magyar nyelvter. H |
7 678 359 90.8% |
334 583 4.0% |
191 186 2.2% |
99 330 1.2% |
17 524 0.2% |
10 180 0.1% |
46 395 0.5% |
84 077 1.0% |
8 461 634 |
|
||
|
Szlovák nyelvter. S |
116 684 7.7% |
87 300 5.7% |
1 293 134 84.8% |
641
|
5 048 0.3% |
648 |
118 |
21 849 1.5% |
1 525 422 |
|
||
|
Rutén nyelvter. Rt |
40 932 8.9% |
56 672 12.2% |
19 986 4.3% |
11 305 2.4% |
333 071 71.7% |
135 |
12 |
1 839 0.5% |
463 952 |
|
||
|
Dny-i román ny.ter. R1 |
159 896 9.9% |
83 012 5.2% |
7 001 0.4% |
1 311 677 81.1% |
3 275 0.2% |
702 |
17 732 1.1% |
32 975 2.1% |
1 616 270 |
|
||
|
Fogarasi román ny.t. R2 |
3 392 3.0% |
1 920 1.7% |
47 |
105 064 94% |
45 |
19 |
3 |
1 259 1.3% |
111 749 |
|
||
|
Kárpáti hágók R3 |
1 981 7.5% |
155 0.7% |
2 |
24 283 91.6% |
___ |
___ |
___ |
45 0.2% |
26 466 |
|
||
|
Horvát ny.t.-k C |
10 749 9.8% |
448 0.4% |
40 |
14 |
___ |
98 145 89.4% |
35 |
436 0.4% |
109 867 |
|
||
|
Vend nyelvterület V |
4 396 6.1% |
2 040 2.8% |
9 |
1 |
___ |
59 0.1% |
___ |
65 584 91% |
72 089 |
|
||
|
Ny-i német ny.t. G1 |
6 480 4.0% |
150 230 91.8% |
149 |
2 |
40 |
3 415 2.1% |
4 |
3 401 2.1% |
163 721 |
|
||
|
Ény-i német ny.t. G2 |
7 464 11.5% |
55 994 86.7% |
261 |
10 |
___ |
418 0.6% |
2 |
500 1.2% |
64 649 |
|
||
|
Lengyel nyelvter. P |
136 0.9% |
202 1.4% |
160 1.1% |
|
|
|
|
14 100 96.6% |
14 598 |
|
||
|
Összesen |
8 030 469 |
772 556 |
1 511 975 |
1 552 327 |
359 003 |
113 721 |
64 301 |
226 065 |
12 630 417 |
|
||
|
M 1-8 Vegyes területek |
1 907 665 34.2% |
1 128 486 20.2% |
434 190 7.8% |
1 395 722 25.0% |
105 256 1.9% |
68 161 1.2% |
396 790 7.1% |
148 040 2.6% |
5 584 310 |
|
||
|
Magyarország össz. |
9 938 134 |
1 901 042 |
1 946 165 |
2 948 049 |
464 259 |
181 882 |
461 091 |
374 105 |
18 214 727 |
|
||
Budakeszitől Balatoncsicsóig:
|
Magyar |
Német |
Szlovák |
Egyéb |
Összesen |
|
95 622 41.8% |
109 232 47.9% |
19 535 8.4% |
4 458 1.9% |
229 187 100% |
A másik idegen nyelvsziget – főleg szlovák – Békés és Csanád megyék közepén regisztrálható. A nemzetiségi megoszlás a következő:
Szarvastól Nagybánhegyesig:
Magyar |
Német |
Szlovák |
Rumán |
Egyéb |
Összesen |
|
79 511 48.2% |
8 444 5.1% |
72 159 43.7% |
4 772 2.9% |
263 0.1% |
165 149 100% |
A következő rész bonyodalmait figyelembe véve, a pontosság érdekében, a szerző: Török Sándor magyarázatait idézem hosszabban. (230-232)
„A két nagyobb vegyes nyelvterületen összeszámolt nem magyarok a ’H’ jelű egész terület 2.4%-át alkotják.
„Az egész magyar többségű nyelvterületen a külföldi állampolgárok száma 109.341 volt. Ebből kb. 90 000 számítható a ’H’ jelű területre, mely ismét 1.1%-a az összlakosságnak. Ha a 9.2% nem magyarból a belső nyelvszigeteken számított 2.4%-ot és a külföldieket 1.1%-ot levonunk, marad 5.7% a nagy terület nem magyar anyanyelvű szórványaira, mely arány Európának ezen a részén . . . elég kicsinek minősül. Azt akarjuk ezzel mondani, hogy nem a nyelvhatárok pontatlan megállapítására vezethető vissza.
„A homogén szlovák nyelvterületnek /S/ is megvannak a belső nyelvszigetei: Körmöcbánya, Nyitrabánya, Németpróna (sic) környékén két középkori német településcsoport. A nagyobbik homogén román nyelvterületen /R1/ a Belényes-i, Déva-Vajdahunyad-i, Petrozsény-i és Lugos-i magyar nyelvszigetek mellett a Krassó-Szörény-i bányavidék nagy német települései Resica, Stájerlak-Anina, Oravica és környékük jelentős. A rutén nyelvterület homogenitását első sorban a múlt század végén Galiciá-ból bevándorolt zsidók magas száma bontotta meg, kiket jiddis anyanyelvük folytán németnek könyvelt el a statisztika.
„A nagyobb nyelvterületekkel ellentétben a kicsi perifériális elhelyezkedésű területek homogénitása jobban szembeötlő. Itt, a kicsi kiterjedés folytán már nem lehetnek idegen nyelvszigetek.
„A vegyes lakosságú területeket az angol mixed (=vegyes) szó kezdőbetűjével, M-mel jelöltük. Ide vontunk minden olyan területet, mely a homogén területekkel szemben fölállított követelményeinknek (egyik nemzetiség döntő többsége és markáns nyelvhatárok) nem felel meg.”
A16-os térképünkön (Török 25 sz. térkép) „A nemzetiségek számarányát a vegyes területek összességén /M1-8/ tüntettük föl. Ezeken így együttvéve a lakosság több, mint ⅓-át magyarok, Ľ-ét románok, 1/5-ét németek, és 1/5-ét ismét a többi nemzetiség együttesen képezi.” (Török, 230)
A domináló etnikumok alapján szétválasztott VEGYES TERÜLETEK lakosságának anyanyelvi megoszlása
Táblázat a 17 sz. térképhez (Török, 26 sz. térkép)
|
|
H |
G |
S |
R |
Rt |
C |
Se |
O |
|
|
|
Magyar |
Német |
Szlovák |
Román |
Rutén |
Horvát |
Szerb |
Egyéb |
Összesen |
|
h.1 Pozsony-vidék |
37 807 41.8% |
36 277 40.0% |
14 385 15.9% |
34 |
9 |
355 |
25 |
1 681 2.3% |
90 573 |
|
M1 c2 Dévény-Köpcsény |
4 133 18.0% |
7 967 34.6% |
2 088 9.1% |
2 |
9 |
8 266 35.9% |
2 |
542 2.4% |
23 009 |
|
M2 s1 Szered-vidék |
7 135 39.2% |
583 3.2% |
10 266 56.4% |
____ |
____ |
____ |
____ |
215 1.2% |
18 199 |
|
M3 h2 Nyitra-vidék |
50 061 50.1% |
2 629 2.6% |
46 551 46.6% |
2 |
4 |
15 |
13 |
683 0.7% |
99 958 |
|
M4 h3 Jolsva stb. |
6 346 54.2% |
82 0.7% |
5 026 43.0% |
5 |
2 |
2 |
2 |
272 2.1% |
11 737 |
|
h4 Kassa-vidék |
58 608 57.4% |
6 162 6.0% |
34 034 33.0% |
117 |
279 |
42 |
21 |
2 295 3.6% |
101 558 |
|
M5 s2 Szepes-Bártfa |
19 500 8.6% |
43 331 19% |
88 421 38.8% |
|
68 144 29.9% |
|
|
|
219 396 |
|
s3 Eperjes-Homonna |
33,589 15% |
9 679 4.3% |
164 038 73.2% |
935 |
7 636 3.4% |
74 |
134 |
16,362 3.6% |
232 447 |
|
h10 Szt. Gotthárd v. |
6 891 42.3% |
4 897 30.1% |
12 |
1 |
____ |
14 |
7 |
4 462 27.6% |
16 284 |
|
g10 Német-újvár v. |
3 210 12.0% |
12 874 48.2% |
6 |
____ |
1 |
10 538 39.5% |
____ |
52 0.3% |
26 681 |
|
M8 h11 Sopron-Felsöör |
34 185 39.8% |
31 779 37.0% |
247 |
24 |
2 |
18 948 22.1% |
2 |
736 1.1% |
85 923 |
|
c1 Szarvaskő v. |
1 162 5.7% |
5 348 26.3% |
27 |
5 |
1 |
13 662 67.3% |
____ |
100 0.7% |
20 305 |
|
h5 Erdélyi magyar t. |
976 209 61.4% |
48 515 3.0% |
10 036 0.7% |
529 529 33.2% |
8 027 0.5% |
238 |
164 |
18 137 1.2% |
1 590 855 |
|
|
H |
G |
S |
R |
Rt |
C |
Se |
O |
|
|
|
Magyar |
Német |
Szlovák |
Román |
Rutén |
Horvát |
Szerb |
Egyéb |
Összesen |
|
g3 Visó vidéke |
2 096 7.1% |
10 442 34.9 |
|
8 145 27.3% |
9 116 30.5% |
|
|
58 0.2% |
29 857 |
|
r4 É-i román ter. |
28 551 6.1% |
19 652 4.2% |
1 887 0.4% |
413 685 88.1% |
453 0.4% |
17 |
3 |
5 236 1 1% |
469 484 |
|
|
|
|
1 917 |
|
455 |
22 |
8 |
10 893 |
13 295 |
|
M6 r5 Mezőség |
9 677 13.2% |
522 0.7% |
|
60 921 83.1% |
|
|
|
|
71 120 |
|
r6 É.i szász-föld |
7 321 10.5% |
27 155 39.0% |
29 |
31 643 45.5% |
2 |
5 |
5 |
3 412 |
69 572 |
|
g4 D-i szász-föld |
30 681 10.0% |
141 888 46.4% |
207 |
120 654 39.4% |
160 |
96 |
105 |
12 130 4.2% |
305 921 |
|
h9 Pécs vidéke |
87 721 67.2% |
34 842 26.7% |
217 |
40 |
5 |
5 799 4.4% |
372 |
1 621 1.7% |
130 617 |
|
g9 Bonyhád-Villány |
43 461 23.3% |
122 836 65.8% |
120 |
17 |
2 |
3 685 2.0% |
9 889 5.3% |
6 546 3.6% |
186 556 |
|
h8 Szekszárd-Bezdány |
176 651 64.4% |
63 868 23.3% |
887 |
53 |
10 |
770 0.3% |
4 728 1.7% |
27 209 10.3% |
274 176 |
|
g8 Zombor-Palánka |
38 440 14.0% |
129 553 47.1% |
27 334 9.9% |
171 |
8 687 3.2% |
273 0.1% |
54 373 19.8% |
15 976 5.9% |
274 807 |
|
h7 Újvidék v. |
35 496 43.6% |
16 807 20.6% |
1 544 1.9% |
91 |
390 |
624 |
26 471 32.2% |
317 1.7% |
81 740 |
|
M7 se Titel-Pancsova |
31 868 9.3% |
54 264 15.8% |
13 663 4.0% |
59 091 17.7% |
1 611 0.5% |
2 901 0.8% |
171 224 50.2% |
5 719 1.7% |
340 341 |
|
g7 Écska vidéke |
1 070 3.6% |
16 551 54.8% |
22 |
10 955 36.3% |
____ |
5 |
1 297 4.3% |
268 1.0% |
30 168 |
|
g6 Versec vidéke |
5 092 12.3% |
20 993 51.0% |
232 |
3 460 8.4% |
9 |
44 |
10 640 25.8% |
754 2.5% |
41 224
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
H |
G |
S |
R |
Rt |
C |
Se |
O |
|
|
|
Magyar |
Nemet |
Szlovák |
Román |
Rutén |
Horvát |
Szerb |
Egyéb |
Összesen |
|
h6 Bánáti magyar t. |
124 788 39.5% |
77 925 24.7% |
3 981 1.3% |
35 488 11.2% |
13 |
999 0 3% |
65 877 20.9% |
6 650 2.1% |
315 721 |
|
Se1 Nagy-Kikinda v. |
7 194 17.1% |
7 274 17.3% |
55 |
601 1.5% |
1 |
186 |
26 112 62.2% |
561 1.9% |
41 984 |
|
g5 Bánáti német t. |
38 704 10.2% |
173 791 45.5% |
8 874 2.3% |
120 053 31.4% |
683 |
603 |
25 324 6.6% |
13 801 4.0% |
381 833 |
|
M1-M8 Vegyes ter. Össz. |
1 907 647 |
1 128 486 |
436 106 |
1 395 722 |
105 711 |
68 183 |
396 798 |
156 688 |
5 595 341 |
A 17. sz. térképünk (Török 26 sz. térkép) ezeknek a vegyes területeknek elemzését mutatja be. „Ezeket is a rajtuk legszámosabb nemzetiségek szerint választottuk szét, bár itt már domináló többség csak néhol mutatkozik. A relatív többség is nem egyszer 40% alatt marad.
„Miután bennünket a nemzetiségek nagybani elhatárolása és éppen nem kis nyelvszigetek föltüntetése foglalkoztat, a vegyes területek lehető legpontosabb fölbontását csak műveletünk egyik szükséges fázisának, de nem céljának tekintjük. Ezért a vegyes területek közül azokat, melyek nemzetiségi karakterük szempontjából valamelyik szomszédos homogén nyelvterület uralkodó nemzetiségével azonosak, földrajzi elhelyezkedésük folytán pedig összevonhatók, összevonva is föltüntettük. Térképünk közül az ilyen szempontok szerint összevont vegyes nyelvterületek nemzetiségi megoszlását ábrázoljuk grafikusan. (Erdély kivételével, melynek nyelvterületeivel úgyis külön fejezetben és több térképen foglalkozunk).
„Ami a vegyes területek hol- és miben létét illeti, az olvasó segítségére szolgáljon az egyes vegyes területekről készített helységjegyzékünk.” (A Rumániához csatolt egész magyar nyelvterület összes községét, azok lakosságának nemzetiségi megoszlásával Török Sándor II. Könyvében a IV. fejezetben külön foglalkozik, melyre mi itt nem térhetünk ki.) „Ennek a legnagyobb részét alkotja a h5 jelű vegyes terület. Ismétlésbe bocsájtkoznánk, ha ennek településeit itt is felsorolnánk a könyv terjedelmét fölöslegesen terhelve. Megjegyezzük azt, hogy Szatmárnémeti, Nagykároly, Érmihályfalva, Székelyhíd és Nagyvárad városokat és környéküket (járásaikat) a homogén magyar nyelvterület részeként tárgyaljuk.
„Az s2 és s3 jelű kelet-szlovákiai részeket nemcsak a rajtuk lévő kicsi falvak ijesztő mennyisége folytán hagytuk ki a helységjegyzékből, hanem azért is, mert mindkét területet végül is a kiegészített szlovák nyelvterület részének kell tekintenünk, s miután ma is Szlovákiához tartoznak, problémát nem jelenthetnek. Az r4, r5 és Se jelű észak-erdélyi ill. délvidéki területek pontos határai környezetük meghatározása után úgyis kirajzolódnak. Ezért ezeket sem soroltuk fel.
„A helységjegyzékek a többi vegyes területeknél nemcsak a terület térképi meghatározását teszik lehetővé, hanem a lakosságuk nemzetiségi megoszlására vonatkozó számításaink ellenőrzését is. A magyar statisztikai közlemények 42, sz. kötetének birtokában mindegyik helység vagy helység rész anyanyelvre vonatkozó adatai kijegyezhetők és területenként összegezhetők. Mi itt a számszerű adatok közlését azért mellőzük, mert túlságosan megnövelték volna könyvünk terjedelmét, anélkül, hogy a kételkedők kételyeit eloszlatták volna. Mert aki valóban kételkedik végeredményünk helyességében, az abban is kételkedhet, hogy a részleteket helyesen közöltük-e, és helyesen számoltunk-e. Erről viszont, csak a hivatkozott kötet adataival való összehasonlítás és a kiírt számoszlopok összeadása utján győződhet meg. E ténykedés pedig a mi végösszegeink és helységjegyzékünk ismeretében ugyanúgy elvégezhető. (Török, 231 old)
Táblázat a 18 sz. térképhez (Török, 27. sz. Térkép)
A HOMOGÉN NYELVTERÜLETEK ÉS A VELÜK AZONOS TÖBBSÉGŰ
VEGYES TERÜLETEK NEMZETISÉGEINEK ÖSSZEVONÁSA[2]
|
|
Magyar |
Német |
Szlovák |
Román |
Rutén |
Horvát |
Szerb |
Egyéb |
Összesen |
|
H Magyar nyelvt. |
7 678 359 |
334 583 |
191 186 |
99 330 |
17524 |
10 180 |
46 395 |
84 077 |
8 461 634 |
|
h1+h2+h3+h4 északi vegyes tk. |
152 822 |
45 150 |
99 996 |
158 |
294 |
414 |
61 |
4 931 |
303 826 |
|
h5 keleti vegyes ter. |
976 209 |
48 515 |
10 036 |
529 529 |
8 027 |
238 |
164 |
18 137 |
1 590 855 |
|
h6 -h9+g5-g9+se1 déli vegyes tk. |
558 635 |
664 440 |
43 266 |
170 929 |
9 800 |
12 988 |
225 083 |
73 703 |
1 758 844 |
|
h10+h11 nyugati vegyes tk. |
41 076 |
36 676 |
259 |
25 |
2 |
18 962 |
9 |
5 198 |
102 207 |
|
Magyar többségű területek összesen: |
9 407 101 |
1 129 364 |
344 743 |
799 971 |
35 647 |
42 782 |
271 712 |
136 046
|
12 217 366
|
|
S Szlovák nyelvt. s1+s2+s3 |
116 684 60 224 |
87 300 53 593 |
1 293 134 262 725 |
641 935 |
5 048 75 780 |
648 74 |
118 134 |
21 849 16 577 |
1 525 422 470 042 |
|
Szlovák többségű területek összesen: |
176 908 |
140 893 |
1 555 859 |
1 576 |
80 828 |
722 |
252 |
38 426 |
1 995 464 |
|
Rt. Rutén nyelvt. g3 |
40 932 2096 |
56 672 10 442 |
19 986
|
11 305 8 145 |
333 071 9 116 |
135 ______ |
12 ______ |
1 839 58 |
463 952 29 857 |
|
Rutén többségű területek összesen: |
43 028 |
67 114 |
19 986 |
19 450 |
342 187 |
135 |
12 |
1 897 |
493 809 |
|
R1 Dny. Román t. g4 délerd-i szász t. R2 fogarasi rom. t. |
159 896 30 681 3 392 |
83 012 141 888 1 920 |
7 001 207 47 |
1 311 677 120 654 105 064 |
3 275 160 45 |
702 96 19 |
17 732 105 3 |
32 975 12 130 1 259 |
1 616 270 305 921 111 749 |
|
Déli román többségű ter. össz. |
193 969 |
*225 810 |
7 255 |
1 537 395 |
3 480 |
*46 364 |
2 033 940 |
46 364 |
*2 033 940 |
|
|
Magyar |
Német |
Szlovák |
Román |
Rutén |
Horvát |
Szerb |
Egyéb |
Összesen |
|
r4 É-i román ter. r6 É.Szászföld r5 Mezőség |
28 551 7 321 9 677 |
19 652 27 155 522 |
|
413 685 51 643 60 921 |
|
|
|
|
469 484 69 572 73 366 |
|
Északi román többségű ter. össz. |
45 549 |
47 329 |
1917 |
506 249 |
455 |
22 |
8 |
10 893 |
612 422 |
|
G1 Német nyt. G2 Német nyt. g10+c1+c2 |
6 480 7 464 8 505 |
150 230 55 994 26 189 |
149 261 2 121 |
2 10 7 |
40 – 11 |
3 415 418 23 466 |
4 2 2 |
3 401 500 694 |
163 721 64 649 69 995 |
|
Német többségű t. |
22 449 |
232 415 |
2 531 |
19 |
51 |
36 299 |
8 |
4 595 |
298 365 |
II. Táblázat a 18 sz. térképhez (Török, 27.sz. térkép) VÉGÖSSZESÍTÉS
A VEGYES TERÜLETEKKEL KIEGÉSZÍTETT NYELVTERÜLETEK LAKOSSÁGÁNAK ANYANYELVI MEGOSZLÁSA
|
|
Magyar |
Német |
Szlovák |
Román |
Rutén |
Horvát |
Szerb |
Egyéb |
Összesen |
|
Magyar többségű terület |
9 407 101 77% |
1 129 364 9.3% |
344 743 2.8% |
799 971 6.5% |
35 647 0.3% |
42 782 0.4% |
271 712 2.2% |
186 046 1.5% |
12 217 366 |
|
Szlovák többségű terület |
176 908 8.9% |
140 893 7.1% |
1 555 859 78% |
1 576 |
80 672 4.0% |
722 |
252 |
38 426 2.0% |
1 995 464 |
|
Lengyel többségü terület |
136 0.9% |
202 1.4% |
160 1.1% |
____ |
____ |
____ |
____ |
14 100 96.6% |
14 598
|
|
Rutén többségű terület |
43 028 8.7% |
67 114 13.6% |
19 986 4.0% |
19 450 4.0% |
342 187 69.3% |
135 |
12 |
1 897 0.4% |
493 809 |
|
Román többségű terület északon |
45 549 7.5% |
47 329 7.7% |
1 917 |
506 249 82.6% |
455 |
22 |
8 |
10 893 2.2% |
612 422 |
|
Román többségű terület délen |
193 969 9.5% |
226 820 11.2% |
7 255 0.4% |
1 537 395 75.5% |
3 480 0.2% |
817 |
17 840 0.9% |
46 364 2.3% |
2 672 828 |
|
Román többségű ter. a hágokban |
1 981 7.5% |
155 0.7% |
2 |
24 283 91.6% |
____ |
____ |
____ |
45 0.2% |
26466 |
|
|
Magyar |
Német |
Szlovák |
Román |
Rutén |
Horvát |
Szerb |
Egyéb |
Összesen |
|
Szerb többségű terület |
31 868 9.3% |
54 264 15.8% |
13 663 4.0% |
59 091 17.7% |
1 611 0.5% |
2 901 0.8% |
171 224 50.2% |
5 719 1.7% |
340 341 |
|
Horvát többségű területek |
10 749 9.8% |
448 0.4% |
40 |
14 |
____ |
98 145 89.4% |
35 |
436 0.4% |
109 867 |
|
Vend többségű terület |
4 396 6.1% |
2 040 2.8% |
9 |
1 |
____ |
59 0.1% |
____ |
65 584 91.0% |
72 089 |
|
Német többségű terület |
22 449 7.6% |
232 413 77.9% |
2 531 0.8% |
19 ––––- |
51 ––– |
36 299 12.2% |
8 –––– |
4 595 1.5% |
298 365 ––––––- |
|
Összesen |
9 938 134 |
1 901 042 |
1 946 165 |
2 948 049 |
464 259 |
181 882 |
461 091 |
374 105 |
*18 214 727 |
II. Táblázat a 18. sz. térképhez (Török 27. sz. térkép)
Nagy Magyarország különböző nemzetiségeinek lélekszáma és a különböző nyelvterületek összlakosságának száma között mutatkozó különbségek:
|
Magyar |
9 938 134 |
Különbség |
|
Német – a ny-i német terület kivételével: |
1 668 629 |
|
|
Összesen: |
11 606 763 |
|
|
A magyar többségű ter. összlakossága: Ezen a magyarok 94.7%-a |
12 217 366 |
+ 610 603 |
|
Szlovák: A szlovák többségű ter. összlakossága: Ezen a szlovákok 79.9%-a |
1 946 165 1 995 464 |
+ 49 299 |
|
Rutén: A rutén többségű ter. összlakossága: Ezen a rutének 73.7% |
464 259 493 809 |
+ 29 550 |
|
Lengyel: A lengyel többségű ter, összlakossága: Ezen a lengyelek 37.1%-a |
38 000 14 598 |
– 23 402 |
|
Román: A román többségű ter.-ek összlakossága: Ezen a románok 70.1%-a |
2 948 049 2 672 828 |
– 275 221 |
|
Szerb: A szerb többségű ter. összlakossága: Ezen a szerbek 37.1%-a |
461 091 340 341 |
– 120 750 |
|
Horvát: A horvát többségű ter. összlakossága: Ezen a horvátok 54.0%-a |
181 882 109 867 |
–72 015 |
|
Vend: A vend többségű ter. összlakossága: Ezen a vendek 87.4%-a |
75 000 72 089 |
– 2 911 |
|
Német Nyugaton (a h1, h10,h11 németjeivel együtt): A nyugati német többségű ter. lakossága: Ezen a nyugati németek 76.1%-a |
305 366 298 365 |
– 7 001 |
III. Táblázat a 18. sz. térképhez (Török 27. sz. térkép)
Nagy Magyarország különböző nemzetiségeinek lélekszáma és a Trianonban fölosztott területek összlakosságának száma között mutatkozó különbségek:
|
Magyar: Ebből Magyarországé maradt 67.7%: 6.727.340 Csonka-Magyarország összlakossága: |
9 938 134
7 611 351 |
Különbség:
– 2 326 783 |
|
Szlovák: Ebből Csehországé lett 86.1%: 1.694.171 A Csehországhoz csatolt ter. összlakossága |
1 946 165
3 516 132 |
+ 1 569 967 |
|
Román: Ebből Romániáé lett 96.0%: 2.829.545 A Romániához csatolt ter. összlakossága: |
2 948 049
5 262 664 |
+ 2 314 638 |
|
Szerb: Ebből Szerbiáé lett 83.0%: 382.444 A Szerbiához csatolt ter. összlakossága: |
461 091
1 509 295 |
+ 1 408 204 |
|
Német, Nyugat-Magyarországon: Ebből Ausztriáé lett 76.1%: 216.621 Az Ausztriához csatolt ter. összlakossága: |
305.366
291 618 |
– 13 748 |
|
Lengyel: Ebből Lengyelországé lett 38.6%: 14.652 A Lengyelországhoz csatolt ter. összlakossága |
38.000
23 662 |
+ 14 338 |
A 18. sz. térképünk (Török 27. sz. térkép)
„a homogén nyelvterületeket a velük azonos többségű vegyes területekkel kiegészítve ábrázolja. Megfelel egy a részleteket összevonó néprajzi térképnek, mely a többségi nemzetiség számarányának föltüntetésével a kisebbségek együttes számarányára is utal. A hozzácsatolt táblázat mindegyik önálló terület népességének pontos nemzetiségi megoszlását nyújtja.
„Egy ilyen térkép lehetett volna tárgyilagos alapja a régi Magyarország területén élt nemzetiségek politikai szétválasztásának az I. világháború után. Az itt ábrázolt nyelvhatárok északon, északkeleten, délen, délnyugaton változtatás nélkül, nyugaton némi kiigazításokkal politikai határoknak is megfelelnének. Probléma egyedül keleten, leginkább a magyar nyelvterületbe ékelődő r4-6 jelű román résszel kapcsolatban merülhet fel.
„ A többi, problémamentes helyen, a békeszerződés okozott problémát 1920-ban meghúzott határaival. A magyar nyelvterület politikai felosztását ábrázolja a 19. Sz. térképünk (Török 28 sz. térkép). Az ebből a területből a szomszéd államoknak juttatott részek lakosságának nemzetiségi megoszlását külön-külön bemutatják grafikus ábráink.
„Ugyanakkor a homogén magyar nyelvterület szétszakított részein a magyarok számarányát a térképbe írva közöljük.
„A térképhez csatolt táblázatok összehasonlítási lehetőségeket nyújtanak a mi, nyelvhatárokra támaszkodó fölosztásunk és a békeszerződés hatalmi érdekeket szolgáló fölosztásának eredményei között. Arra is rámutatnak, hogy a békeszerződés felosztása után a volt Nagy-Magyarország területén a nemzetiségek együttes száma ugyanakkora maradt, mint volt. Lényegében a románok és szerbek helyett most magyarok váltak kisebbségiekké.
„A magyar többségű területek politikai fölosztásával kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy itt nem az egész elcsatolt terület lakosságának kimutatásáról és összegezéséről van szó, hanem csak a magyar többségű nyelvterületekről.” (Török, 231-232)
A 19. sz. térképen jól látható a homogén magyar terület, melyet Trianonban idegen uralom alá helyeztek. E térképhez táblázati kimutatás is kapcsolódik, amely bemutatja a nemzetiségek megoszlását és magyar lakosú területek elszakítását. A táblázat lehetőséget nyújt a néprajzi határ és a trianoni határ összehasonlítására.
I. Táblázat a 19. sz. térképhez (Török, 28. sz. térkép)
A MAGYAR TÖBBSÉGŰ TERÜLETEK POLITIKAI FÖLOSZTÁSA
|
CSEHSZLOVÁKIÁÉ |
Magyar |
Német |
Szlovák |
Román |
Rutén |
Horvát |
Szerb |
Egyéb |
Összesen |
|
A „H” jelű magyar nyelvter. H/c részén: H1+H2+H3+H4 területeken: A „H5” jelű ter. H5/c részén: |
684 041 152 822 11 163 |
13 615 45 150 766 |
24 861 99 996 3 |
254 158 50 |
16 244 294 1 700 |
184 414 2 |
61 61 –– |
2 824 4 931 96 |
742 084 303 826 13 780 |
|
ÖSSZESEN: |
848 026 |
59 531 |
124 860 |
462 |
18 238 |
600 |
122 |
7 851 |
1 059 690 |
|
ROMÁNIÁÉ A „H” magy. nyelvt. H/R rész: A „H5” jelű ter. H5/R részén: A „H6” jelű ter. H6/R részén: A „G5” jelű ter. G5/R részén: A „G6” jelű ter. G6/R részén: |
365 919 965 046 52 384 38 458 267 |
12 076 47 749 50 115 166 540 2 905 |
1 312 10 033 1 567 8 873 36 |
70 810 529 475 32 612 119 882 749 |
100 6 327 7 683 –– |
109 236 184 601 –– |
2 685 164 6 068 25 301 18 |
2 706 18 041 3 920 13 731 62 |
455 717 1 577 071 146 857 374 069 4 037 |
|
ÖSSZESEN: |
1 422 074 |
279 385 |
21 821 |
753 528 |
7 117 |
1 130 |
34 236 |
38 460 |
2 557 751 |
|
JUGOSZLÁVIÁÉ A „H” jelű magyar nyelvter. H/Y-1 részén: A „H” jelű magyar nyelvter. H/Y-2 részén: A „H6” jelű ter. H6/Y részén: A „H7” jelű területen: A „H8” jelű ter. H8/Y részén: A „G5” jelű ter. G5/Y részén: A „G6” jelű ter. G6/Y részén: A „G7” jelű területen: A „G8” jelű ter. G8/Y részén: A „G9” jelű ter. G9/Y részén: A „Se1” területen: |
195 307
16 398 72 404 35 496 38 736 264 4 825 1 070 33 748 2 853 7 194 |
5 642
61 27 810 16 807 21 646 7 251 18 088 16 551 115 433 10 654 7 274 |
1 015
1 2 414 1 544 67 1 196 22 27 327 31 55 |
90
3 2 876 91 5 171 2 711 10 955 167 –– 601 |
70
–– 6 390 3 –– 9 –– 8 687 –– 1 |
78
105 815 624 383 2 44 5 247 1 555 186 |
26 271
–– 59 809 26 471 2 148 23 10 622 1 297 54 350 4 182 26 112 |
36 607
1 913 2 730 317 14 658 70 692 268 11 792 3 794 561 |
265 080
18 481 168 864 81 740 77 646 7 782 37 187 30 168 251 751 23 069 41 984 |
|
ÖSSZESEN: |
408 295 |
247 216 |
32 673 |
17 670 |
9 166 |
4 044 |
211 285 |
73 402 |
1 003 751 |
1. Táblázat folytatása a 19. sz. térképhez (Török, 28.sz. térkép)
A MAGYAR TÖBBSÉGŰ TERÜLETEK POLITIKAI FÖLOSZTÁSA
|
|
Magyar |
Német |
Szlovák |
Román |
Rutén |
Horvát |
Szerb |
Egyéb |
Összesen |
|
AUSZTRIÁÉ A „H” jelű magyar nyelvter. H/A részén: A „H11” jelű ter. H11/A részén: |
939 8 143 |
299 7 225 |
16 36 |
–– 4 |
–– –– |
1 13 560 |
–– –– |
1 292 |
1 256 29 260 |
|
ÖSSZESEN: |
9 082 |
7 524 |
52 |
4 |
–– |
13 561 |
–– |
293 |
30 516 |
|
MAGYARORSZÁGÉ maradt: A „H” jelű magyar nyelvter. H/H részen: A „H8” jelű ter. H8/H részén: A „H9” jelű területen: A „H10” területen: A „H11” terület H11/H részén: A „G8” jelű ter. G8/H részén: A „G9” jelű ter. G9/H részén: |
6 415 755 137 915 87 721 6 891 26 042 4 692 40 608 |
302 890 42 223 34 842 4 897 24 554 14 120 112 182 |
163 951 820 217 12 211 7 89 |
28 170 48 40 1 20 4 17 |
1 110 7 5 –– 2 –– 2 |
9 703 387 5 799 14 5 388 26 2 130 |
17 378 2 580 372 7 2 23 5 707 |
84 126 12 551 1 621 4 462 444 4 184 2 752 |
7 023 083 196 531 130 617 16 284 56 663 23 056 163 487 |
|
ÖSSZESEN: |
6 719 624 |
535 708 |
165 307 |
28 300 |
1 126 |
23 447 |
26 069 |
110 140 |
7 609 721 |
II. Táblázat a 19 sz. térképhez (Török 28 sz. térkép)
A TÖBBSÉGI LAKOSSÁG NAGY-MAGYARORSZÁG
KÜLÖNBÖZŐ NYELVTERÜLETEIN:
|
Magyar nyelvterületen |
magyar |
9 407 101 |
|
Szlovák nyelvterületen |
szlovák |
1 555 859 |
|
Rutén nyelvterületen |
rutén |
342 187 |
|
Román nyelvterületeken |
román |
2 067 927 |
|
Szerb nyelvterületen |
szerb |
171 224 |
|
Horvát nyelvterületen |
horvát |
98 145 |
|
Vend nyelvterületen |
vend |
65 584 |
|
Nyugati német nyelvterületen |
német |
232 413 |
|
Lengyel nyelvterületen |
lengyel |
14 100 |
|
Többségi összesen: |
|
13 954 540 |
76.6%
A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ALAPJÁN FELOSZTOTT TERÜLETEKEN:
|
Csonka-Magyarországon |
magyar |
6 727 340 |
|
A cseheknek ítélt területen |
cseh |
–– |
|
A románoknak ítélt területen |
román |
2 829 545 |
|
A szerbeknek ítélt területen |
szerb |
382 544 |
|
Az osztrákoknak ítélt területen |
német |
216 621 |
|
A lengyeleknek ítélt területen |
lengyel |
14 600 |
|
Többségi összesen: |
|
10 170 650 |
55.8%
ÖSSEHASONLÍTÁSUL:
Nagy-Magyarországon magyar 9 938 134 54.6%
Az összlakosságból a 182 088
külföldi állampolgárt leszámítva 55.1%
VAGY:
A cseheknek ítélt területen a
szlávokat többséginek
számítva, többségi összesen: 11 864 730 65.1%
Ugyanakkor Nagy-Magyarországon
a németeket is többséginek
számítva, többségi összesen: 11 839 176 65.0%
Az 1920-as évek szolgáltatták az időt, hogy mindkét rész részére igazságos határrendezés jöhessen létre. A Nagy Hatalmak felmérhetetlen hibát követtek el, amikor nem alkalmazták a népakaratra támaszkodó döntéshozatalt, hagyták magukat félrevezetni az elferdített tudósítások által, határozataik ezért voltak igazságtalanok. Közép-Európai történelmi és földrajzi ismereteik hiányossága következtében elfogadtak nem valós történelmi magyarázatokat és meghamisított földrajzi adatolást. A hamis propaganda követketkezménye volt a második világháború! Ki felelős ezért? A törvény nem ismerete nem mentesít a vád alól. A második világháború sokmilliós áldozatán nem lehet átsiklani, de még mindig kijavíthatjuk a múlt hibáit, mindenki részére igazságosabb megoldásokat dolgozhatunk ki, hogy ezzel elejét vegyük az újabb felfordulásnak, és elérjük az itt élő népek megnyugvását.
1935-ös jugoszláv választásokon két nyugati újságírót eltávolítottak Szerbiából, és sokat letartóztattak, csak azért, mert igazi történeteket ismertettek a választásokról. Azt is kifejezésre juttatták, hogy Horvátországot szívesebben látnák független országként. Megírták, hogy a horvátok nem akarnak egyesülni a szerbekkel.[3] Pozzi megjósolta már 1932-ben, hogy a mesterségesen létesített műállamok okozzák majd a nyugtalanságot, és okozói lesznek a következő háborúnak. A horvátok és a szerbek egymás ellenségei, ugyanúgy, mint a csehek és a szlovákok. Az igazságtalan határmegvonások okozták a nyugtalanságot a múltban és a jelenben is, melyek tömegmészárlásokhoz vezettek, mint pl. amikor az ukránok nagyszámú lengyel kisebbségi népet öltek meg a második világháború folyamán, vagy például a legújabb boszniai és koszovói etnik „tisztogatások”-ban.
Az igazságtalanul megrajzolt határok következtében, a második világháború után a rácok több ezer magyart öltek meg, a Felvidékről pedig 100 000 magyart telepítettek ki. Ki kell hangsúlyoznom, hogy úgy Csehszlovákiában, mint Jugoszláviában a csehek és a szerbek lettek kizárólagosan az uralkodó osztály. A csehek a tótokat, a rácok a horvátokat másodosztályú állampolgárnak tekintették, de a trianoni határozat előtt, propagandájuk világgá hirdette, hogy testvérnépek, és a magyar „elnyomás” felszabadítása után megteremtik a második Svájcot. (Török, 225-228)
Mennyi rumán élt azon a területen, melyet Trianonban juttattak nekik, és hol élt ott a másfélmillió magyar? Lehetséges, hogy a magyarok száma ezen a területen valóban nagyobb volt, mint az oláhoké? Az 1910-es statisztikai adat azt mutatja, hogy a magyarok száma meghaladta az oláhokét. Nagyobb volt-e a magyarok száma a Bécsi Döntéssel visszakerült területen, mint az oláhoké? A felelet csak igenlő lehet. Ha ez így van, akkor nem lenne-e jobb elfogadni a néprajzi határokat politikai határokként a két ország között?
[1] Török Sándor: Település történet a Kárpátmedencében, 225-226.
[2] Valószínű, hogy nyomtatási hiba következtében e Török S. által szerkesztett táblázat hibás. A feltételezett hibát csillaggal megjelöltük.
[3] Pozzi Henri: Századunk bűnösei, 301. The Times, 1935. május 2 és 8, The Daily Herald, május 6, The Manchester Guardian, május 4 és 8.